Az 1971-ben kidolgozott, �gynevezett m�sodik auton�mia felsz�molta az etnikai konfliktusforr�st. A t�rs�gben �shonos n�metek �s ladinok, illetve az 1919. ut�n er�szakkal betelep�tett olaszok is anyanyelv�k�n tanulnak, �rv�nyes�lnek, �rizhetik identit�sukat. Az ad�k 90%-a is a t�rs�gben marad. D�l-Tirol auton�mi�j�t az olasz parlament hagyta j�v�.

Korodi Attila, a rom�n parlament k�l�gyi bizotts�g�nak eln�ke szerint nagy fejl�d�st eredm�nyezett az, hogy hagyt�k a n�met �shonos k�z�ss�get egy�tt dolgozni az olasz k�z�ss�ggel, �s szabadon d�nthettek az auton�mi�r�l. – N�lunk is csak ennyi kellene – jegyezte meg.

Sz�kelyf�ld term�szeti adotts�gai hasonl�tanak D�l-Tirol�hoz. De am�g D�l-Tirol minden k�zint�zm�ny�ben az alkalmazottak nemzetis�ge a lakoss�g etnikumi �sszet�tel�t t�kr�zi, addig Sz�kelyf�ld�n erre alig akad p�lda.

- P�rbesz�dre lenne sz�ks�g, de ez hi�nyzik az itt �l� magyarok �s rom�nok k�z�tt – mondja Hargita megye �nkorm�nyzat�nak egyik rom�n tan�csosa.

Az emberek k�z�tti korl�tokat legink�bb a nyelvismeret hi�nya okozza. D�l-Tirol iskol�iban mindenkinek meg kell tanulnia a m�sik etnikum nyelv�t. Sz�kelyf�ld�n viszont csak a magyaroknak kell rom�nul tanulni.

Az el�ad�k szerint az el��t�letekt�l el kell jutni az elfogad�sig, �s els�sorban mentalit�sv�lt�sra lenne sz�ks�g.

hirado.hu, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s