Szeptember 15-�n, Kov�szna Megye Tan�cs�nak gy�l�sterm�ben a megyei �nkorm�nyzat �s Sepsiszentgy�rgy Polg�rmesteri Hivatala �ltal k�z�sen szervezett rendezv�nyen Tam�s S�ndor eln�k olaszul k�sz�nt�tte a D�l-tiroli vend�geket, akikkel n�h�ny mondatban ismertette Sz�kelyf�ld �s H�romsz�k t�rt�nelm�t, k�z�s von�sait S�dtirol – Alto-Adige auton�m tartom�ny�val.

„A nem l�tez� Sz�kelyf�ldr�l k�sz�ntj�k a nem l�tez� D�l-tiroli vend�geket” – utalt k�sz�nt�j�ben Antal �rp�d Andr�s, Sepsiszentgy�rgy polg�rmestere az auton�mia l�tjogosults�g�t megk�rd�jelez� v�lem�nyekre, majd hangs�lyozta: D�l-Tirol m�k�d� mint�ja azoknak a t�rekv�seknek, amelyeket a sz�kelys�g is mag�nak vall. A v�rosatya hangs�lyozta, �pp az olaszorsz�gi auton�m r�gi� bizony�tja, hogy egy ilyen helyzetb�l, Sz�kelyf�ld�n a rom�ns�g �s a magyars�g is egyar�nt profit�lna. Antal �gy v�li, hogy a szimp�zium megrendez�se azt jelenti, m�ris sok f�lelmet siker�lt eloszlatni.

Komlossy J�zsef nyit� besz�d�ben elmondta: „A szimp�zium els�dleges c�lja, hogy Rom�ni�ban a hallgat�s�g sz�m�ra bemutassa a t�bbnyelv� auton�m r�gi�, Alto Adige/D�l-Tirol politikai, gazdas�gi �s jogt�rt�net�t. (…) Az el�ad�k mindegyik�t gy�kerei Alto Adige/D�l-Tirol auton�m tartom�nyhoz k�tik. (…)A szimp�zium c�lja tov�bb� az, hogy az Alto Adige/D�l-Tirol t�bbnyelv� auton�m tartom�ny p�ld�j�val rom�noknak �s magyaroknak egyar�nt fog�dz�kat adjon ahhoz, hogy abban a t�rt�nelmileg �sszetartoz� egys�ges t�rben, melyet Sz�kelyf�ldnek neveznek, s amelynek egyar�nt gyermekei, mik�nt teremthetnek meg v�llvetve, egy�tt egy sikeres eur�pai r�gi�t.”

A D�l-tiroli el�ad�k sor�t Christoph Pan professzor Bevezet�s: a konfliktusforr�st�l a t�bbnyelv�, sikeres eur�pai r�gi�ig c�m� bemutat�ja ind�totta. A n�met anyanyelv� Pan kifejtette: a lakoss�g t�lnyom� t�bbs�ge D�l-Tirolban, az els� vil�gh�bor� ut�n n�met volt, b�r a r�gi�ban jelen volt n�h�ny sz�zal�k olasz- �s ladin anyanyelv� lakos is. Az el�ad� szerint a nemzet�llamok t�bbs�g�nek a k�zv�lem�nye �gy gondolta, hogy modern t�rsadalom nem lehet t�bbnyelv�. A modern t�rsadalom fogalm�ba nem f�rt bele a multikult�ralit�s, „ma m�r tudjuk, hogy ez nem �gy van”. Mussolini fasiszta diktat�r�ja alatt sok olaszt telep�tettek be, egy N�metorsz�ggal k�t�tt egyezs�g c�lja pedig az volt, hogy a n�met lakoss�got kiszor�ts�k, �ttelep�ts�k. Az auton�mi�nak k�t id�szak�t k�l�nb�ztetik meg D�l-Tirolban: az 1948-ban szavatolt un. els� auton�mi�t, illetve egy k�s�bbi, teljesebb jogk�rt biztos�t� m�sodik auton�mi�t. A t�rt�nelmi adatok szerint 1971-ben m�r a lakoss�g 31 sz�zal�k volt az olasz, a ladinok sz�ma 4 sz�zal�kot tett ki, a fennmarad� 65 sz�zal�k pedig n�metajk� volt. Az etnikai fesz�lts�gekt�l terhes hangulatot az olasz �s az osztr�k korm�ny komoly k�zbenj�r�s�nak seg�ts�g�vel enyh�tett�k, �gy �sszesen 137 l�p�sben, dekr�tumok, egyezm�nyek form�j�ban sz�letett meg a m�sodik auton�mia.
 

Christof Pan elmondta: az olaszok t�bbs�ge kezdetben nem �rtette meg, hogy az �llamban �lhetnek olyan szem�lyek, akiknek nem olasz az anyanyelve. �gy az sem volt meglep�, hogy S�dtirol megye auton�miak�vet�s�r�l is azt hitt�k sokan, hogy csup�n azt a c�lt szolg�lja, hogy a n�met t�bbs�g� r�gi�t kiszak�ts�k Olaszorsz�gb�l. K�s�bb az olaszok att�l f�ltek, hogy „nyelvileg” kiszolg�ltatj�k �ket a helyi n�met t�bbs�gnek. A r�gi� sikere azonban az, hogy el�rt�k, hogy a h�rom n�pcsoport egyik�t sem kellett megfosztani semmilyen jog�t�l. Ma Alto Adige azaz S�dtirol f�l milli� lakos�nak 25 sz�zal�ka olasz, 4 ladin, a t�bbs�g pedig n�met ajk�. A hajdan�n szeg�ny r�gi�ban ma sok a bev�ndorl�, nincs munkan�lk�lis�g, a GDP 36 sz�zal�kkal haladja meg az olasz �tlagot �s a ter�let gazdas�g�nak 5 milli�rd eur�s forgalma van. „Megsz�nt a konfliktuspotenci�l, t�rsadalmi b�ke van, vir�gzik a gazdas�g. Az, hogy a r�gi� lakoss�ga t�bbnyelv�, a hozz�adott kultur�lis �rt�kben csap�dik le” – �sszegezte el�ad�s�t Pan.

A D�l-tiroli auton�mia – a korm�nyzat szempontj�b�l c�mmel Davide Zaffi olasz nemzetis�g� professzor tartott el�ad�st. A t�rt�nelmi visszatekint� sor�n Zaffi lesz�gezte: az olasz �llam az els� vil�gh�bor�ig azonos volt az olasz nemzettel. �gy az olasz k�l�nb�z� dialektusait is �ssze kellett kov�csolni. „A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az orsz�g az idegen ajk� szem�lyekhez nem demokratikusan viszonyult, meg akarta fosztani �ket anyanyelv�kt�l.” Nem voltak t�meges ki�zet�sek, t�meggyilkoss�gok, de a kisebbs�gi nyelvek haszn�lata sem volt lehets�ges. A kisebbs�geket m�sodrang� �llampolg�rk�nt kezelte Olaszorsz�g. „A t�rv�nyek lassan �s az emberi mentalit�s m�g lassabban v�ltozik, de tudott dolog, hogy ma Alto Adige – S�dtirol r�gi�ban b�ke van. Most t�bbe ker�l a k�zigazgat�s, de hat�konyabb a gazdas�g �s sz�zezr�vel j�nnek a turist�k” – fogalmazott Zaffi.

A harmadik el�ad�s, A D�l-tiroli olaszok �s az auton�mia: az elutas�t�st�l az elfogad�sig, Alto Adige olasz lakosainak az auton�mi�hoz t�rt�n� fokozatos k�zeled�s�t foglalta �ssze. Lucio Giudiceandrea professzor besz�mol�j�b�l kider�lt, jelenleg a lakoss�g 25 sz�zal�ka, azaz megk�zel�t�leg 115 ezer olasz lakik az auton�m r�gi�ban. Az olaszok �s a kisebbs�gek viszonya viharos m�ltra tekint vissza, hiszen a fasiszta korm�ny hitte �s vallotta, hogy Olaszorsz�g az emberis�g kult�r�j�nak a b�lcs�je, a n�met t�bbs�g� vid�kre pedig azzal a hat�rozott c�llal telep�tett az orsz�g szeg�nyebb r�gi�ib�l lakoss�got, hogy „civiliz�lj�k” a n�meteket. Erre a korszakra a kisebbs�gek nyelvi jogainak semmibev�tele volt a jellemz�, amelynek az auton�mia fokozatos fejl�d�se vetett v�get. Giudiceandrea szerint az olasz lakoss�g a t�bbnyelv�s�g kezdet�n ellenszeg�lt, hiszen a hivatalos nyelvet besz�l� n�metajk� lakoss�ggal szemben kev�s olasz besz�lte a helyi t�bbs�g anyanyelv�t.

A tulajdonk�ppeni �tt�r�s a 90’ �vekben v�lt tetten �rhet�v�, amikor a D�l-tiroli olaszok is meg�rtett�k, hogy az, hogy a k�lts�gesebb �s neh�zkesebb t�bbnyelv�s�g a r�gi� haszn�ra fordul. A gazdas�gi fellend�l�ssel p�rhuzamosan paradigmav�lt�s is zajlott: m�ra mindh�rom nemzetis�g sz�vesen saj�t�tja el a t�bbiek nyelv�t. Az iskolai oktat�s is ezt bizony�tja: az olasz nyelv� iskol�ban n�metet, a n�met nyelv� iskol�ban olaszt, a ladin int�zm�nyekben pedig n�metet, vagy olaszt tanulnak.

Lucio Giudiceandrea hangs�lyozta: b�r nem tisztje eld�nteni, hogy mi is lenne Erd�ly eset�ben a legjobb megold�s, �gy v�li, hogy ez a r�gi� akkor lehet sikeres, ha mindenki egy�ttm�k�dik, hiszen ez Alto Adige – D�l-Tirol siker�nek a titka.

A szimp�ziumot k�vet� r�vid sajt�t�j�koztat�n Tam�s S�ndor megyei �nkorm�nyzati vezet� elmondta: „Nem lehet eltakarni azokat a j� p�ld�kat, amelyek az Eur�pai Uni�ban l�teznek. Hiszen az Uni� 27 orsz�g�b�l 11-ben m�k�dik a ter�leti, vagy kultur�lis auton�mia valamilyen form�ja. Ami a ter�leti auton�mi�t illeti, sz�munkra a legk�zelebbi a D�l-tiroli, de a finnorsz�gi sv�dek kultur�lis auton�mi�j�t is alkalmazhat�nak tartjuk p�ld�ul Erd�ly t�bbi r�sz�n. Finnorsz�gban csup�n 6 sz�zal�knyi sv�d lakoss�g mellett garant�lt az anyanyelvi oktat�s elemit�l az egyetemi szintig. Tirol t�rt�nelme hasonl� Sz�kelyf�ld�hez: ugyanabban az id�szakban ker�lt Erd�ly Rom�ni�hoz, mint Tirol Olaszorsz�ghoz. Sz�kelyf�ld is a ter�leti auton�mia �ltal v�lhat gazdas�gilag vir�gz� r�gi�v�. B�r Sz�kelyf�ld tekintet�ben egy kicsit magasabb a magyarok ar�nya, mint a n�metek ar�nya Tirolban, de itt nem az ar�nyok a fontosak, hanem az a jogszab�lyi keret, amely szavatolja a t�bbnyelv�s�get �s a d�nt�sek helyi szinten tart�s�t. Fontosnak tartjuk, hogy a rom�n k�z�ss�ghez is sz�ljunk a p�ld�kkal �s az auton�mia el�nyeit is felv�zoljuk sz�mukra.”

„A sz�kelys�gn�l kisebb k�z�ss�g Rom�ni�n�l nagyobb orsz�gban val�s�tott meg auton�mi�t! Pozit�v �zenet ez a rom�nok fel�, hogy b�zunk a saj�t er�nkben, a magyarok fel� pedig az, hogy a pozit�v p�ld�kat kell figyelni. Biztos vagyok benne, hogy megval�s�tjuk a Sz�kelyf�ldi auton�mi�t 20 milli� rom�n t�mogat�s�val egy�tt” – vonta le a k�vetkeztet�st Antal �rp�d Andr�s polg�rmester.

erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s