A csoportot eln�kl� G�l Kinga (Fidesz) k�zlem�ny�ben kiemelte: az MKP eln�ke "a felvid�ki magyars�g helyzet�t �s a szlov�k korm�nyzat kisebbs�gekhez val� hozz��ll�s�t eur�pai kisebbs�gv�delmi �sszef�gg�sbe helyezve ismertette az EP-k�pvisel�knek". "Az �l�s sz�mos r�sztvev�je elfogadhatatlannak tartotta az uni�s polg�rokkal szembeni nyelvi �s �llampolg�rs�g szerinti h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st" - tette hozz�.

Az eur�pai int�zm�nyek ma nem tudnak hat�konyan fell�pni

Ber�nyi J�zsef el�ad�s�ban sajn�lat�t fejezte ki, hogy az az eur�pai nemzetk�zi int�zm�nyrendszer, amely a kilencvenes �vek sor�n a nemzeti kisebbs�gek v�delm�re �p�lt ki, ma m�r nem tud hat�konyan fell�pni olyan orsz�gokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbs�gek v�delm�ben megfogalmazott javaslatokat. Az Eur�pai Uni� �ltal felt�tel�l szabott koppenh�gai krit�riumok betartat�sa �s a csatlakoz�s ut�ni k�vet�se ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbs�gi k�z�ss�gek sz�m�ra.

Az MTI-nek nyilatkozva Ber�nyi J�zsef hozz�tette: eur�pai szint� hat�sk�rb�v�t�sre lenne sz�ks�g, k�l�nben az �rintett int�zm�nyek vesz�tenek �rt�k�kb�l. "Eur�pa nem lehet passz�v" - fogalmazott.

Jelezte: a k�pvisel�k a kelet-eur�pai n�psz�ml�l�si eredm�nyek ismeret�ben vissza fognak t�rni arra, hogy el�gs�gesnek tartj�k-e a nemzeti kisebbs�gek sz�m�ra a jelenleg rendelkez�sre �ll� int�zm�nyi, jogi �s p�nz�gyi h�tteret az identit�s meg�rz�s�hez.

Sokszor elhallgatj�k, ha a gy�l�letbesz�d nemzeti kisebbs�gekre vonatkozik

Az MKP-eln�k a k�zlem�ny szerint kiemelte, hogy "a jogi k�rd�sek mellett a legfontosabb a k�lcs�n�s bizalom k�rd�se. Bizalom egy orsz�g saj�t �llampolg�rai, illetve a szomsz�dos orsz�gok �s n�pek ir�nt. A bizalom hi�ny�t ugyanis semmilyen jogi dokumentum nem p�tolhatja, az viszont sz�ks�ges a megold�s megtal�l�sa �rdek�ben". Az eln�k r�mutatott arra is, hogy Eur�p�ban egyre t�bb helyen l�pnek fel - nagyon helyesen - a kisebbs�geket �rt gy�l�letbesz�d ellen, legyenek azok szexu�lis kisebbs�gek vagy �ppen a rom�k, mik�zben elhallgatj�k vagy toler�lj�k, ha a gy�l�letbesz�d nemzeti kisebbs�gekre vonatkozik. Ezen ellentmond�s felsz�mol�sa �rdek�ben eur�pai szinten kell fell�pni.

Bajor k�pvisel�: nem lehetnek els� �s m�sodrend� �llampolg�rok

A kett�s �llampolg�rs�g szlov�kiai �gy�t is felvet� el�ad�sra reag�lva Francois Alfonsi francia z�ld k�pvisel� �gy fogalmazott, hogy az �llampolg�rs�g k�rd�se alapvet� szabads�gjog minden ember sz�m�ra. A kollekt�v b�n�ss�g ellen sz�lalt fel Bernd Posselt bajor n�pp�rti k�pvisel�, aki r�mutatott, hogy az az �llam, amely �rt kisebbs�geinek, tulajdonk�ppen saj�t mag�nak �rt. Eml�keztetett, hogy nem lehetnek els� �s m�sodrend� �llampolg�rok egy adott orsz�gban. V�lem�nye szerint a val�s�g ugyanakkor ma az, hogy a nemzeti kisebbs�geket sok helyen m�g mindig m�sodrend� m�don kezelik Eur�p�ban.

A finnorsz�gi sv�dek k�pvisel�je a kisebbs�gi nyelvhaszn�lat mellett

A munkacsoport �l�s�n a nyelvhaszn�lat k�rd�s�t is �rintett�k. Ezzel kapcsolatban a finnorsz�gi sv�dek k�zgy�l�s�nek f�titk�ra, Markus �sterlund kiemelte: "Egy kisebbs�gi nyelvet besz�lni �s besz�lni hagyni nem teherk�nt kell, hogy megjelenjen a t�bbs�gi t�rsadalom szemsz�g�b�l, hanem mint lehet�s�g �s kultur�lis �rt�k, amely hossz� t�von anyagilag is megt�r�l". "Hiszen a nyelv els�sorban nem kommunik�ci�s eszk�z, hanem az identit�s r�sze" - fogalmazott.

G�l Kinga a k�zlem�ny szerint z�rszav�ban felh�vta a munkacsoport tagjait �s az �shonos kisebbs�gi szervezetek k�pvisel�t: k�sz�tsenek egy k�z�s akci�tervet annak �rdek�ben, hogy v�ltoztassanak az Eur�pai Uni� magatart�s�n az �shonos kisebbs�gek ir�ny�ban.

(MTI, bumm)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s