A ma elfogadott javaslat alapj�t a Dr. T�nczos Vilmos egyetemi docens �ltal �ssze�ll�tott dokument�ci� k�pezte, amelyet a kutat� a ferences szerzetesrend k�r�s�re, az RMDSZ F�titk�rs�g�nak t�mogat�s�val k�sz�tett el.

Kelemen Hunor kultur�lis �s �r�ks�gv�delmi miniszter szerint a zar�ndoklat egyike azon kultur�lis hagyom�nyoknak, amelyek meghat�roz�ak a K�rp�t-medencei magyars�g �let�ben, ez�rt kellene a b�cs�nak felker�lnie az UNESCO szellemi vil�g�r�ks�gi list�j�ra. „A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� az �sszmagyars�g legjelent�sebb vall�si �s nemzeti �nneps�geinek egyik�v� v�lt, minden �vben majd f�lmilli�an zar�ndokolnak ide Erd�lyb�l, de szerte a vil�gb�l is. Az UNESCO vil�g�r�ks�g�hez tartozva a cs�ksomly�i b�cs� fokozottabb v�delmet is kapna, ugyanakkor m�lt� elismer�st jelentene a sz�kelys�g t�bb mint 500 �ves hagyom�ny�nak” – jelentette ki Kelemen Hunor.

Az UNESCO szellemi vil�g�r�ks�gi list�j�ra val� felker�l�s egy hosszas folyamat, amely az Orsz�gos Szellemi �r�ks�g Bizotts�g�nak mai d�nt�s�vel elindult, a k�vetkez� h�napokban pedig t�bb szakember bevon�s�val elk�sz�l a hivatalos, jel�l�si dokumentum, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek be. Rom�nia els� alkalommal terjeszt az UNESCO fele ilyen jelleg�, kultur�lis �r�ks�gre vonatkoz� javaslatot. A jel�l�si iratcsom�t j�v� �v febru�rj�ig kell v�gleges�teni�k a szakembereknek, az UNESCO bizotts�g�nak v�gleges d�nt�se ak�r k�t �vbe is telhet.

Cs�ksomly�n 1352 �ta megszak�tatlanul van jelen az obszerv�ns ferences szerzetesrend, amely az �vsz�zadok folyam�n kultur�lis �rt�kek sokas�g�t hozta l�tre. A kegyhely b�cs�kiv�lts�ga 1444-b�l sz�rmazik, de a kegyhelyre t�rt�n� t�meges zar�ndoklatok m�g r�gebbiek. IV. Jen� p�pa b�cs�kiv�lts�gr�l sz�l� p�pai bull�ja szerint Cs�ksomly�ra naponta nem sz�nik meg �sszeseregleni („confluere esse”) a vall�sos n�p. Kiemelked� m�v�szi �s vall�si �rt�k� az 1510-1515 t�j�n k�sz�lt cs�ksomly�i M�ria-kegyszobor, amely Eur�pa legnagyobb f�b�l k�sz�lt g�tikus M�ria-szobra. A p�nk�sdszombati fogadalmi zar�ndoklat 1567-ben, a nagyerdei csat�ban a hitt�r�t�k ellen katolikus hit�ket v�d� cs�kiak �s gyergy�iak gy�zelme ut�n kezd�d�tt. Cs�ksomly� t�bb �vsz�zadon �t lok�lis jelent�s�g� b�cs�j�r�hely volt, vonz�sk�rzete kezdetben csak a Sz�kelyf�ld katolikus r�sz�re �s a moldvai cs�ng�s�gra terjedt ki, de a 20. sz�zadban ez a k�r kisz�lesedett, �s 1989 ut�n magyar nemzeti kegyhelly�, s�t az eur�pai katolicizmus egyik jelent�s kegyhely�v� v�lt.

erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s