1940. szeptember 1-j�n a Bors k�zs�gben �ssze�lt rom�n– magyar katonai bizotts�g meg�llapodott �szak-Erd�ly ki�r�t�s�nek �s magyar megsz�ll�s�nak pontos menetrendj�ben. A megsz�ll�si egyezm�ny �rtelm�ben a magyar csapatok szeptember 5-�n kezdhett�k meg az el�nyomul�st a Nagyszalonta– Ottom�ny hat�rszakaszon, �s az eg�sz ter�let megsz�ll�s�t szeptember 13-�n 18 �r�ig (rom�n id� szerint 19 �r�ig) kellett befejezni. Sz�kelyf�ldet �ppen hetvenegy �vvel ezel�tt, 1940. szeptember 9-�n �rt�k el az els� alakulatok, a mai Hargita megye ter�let�re pedig szeptember 10-�n �rkeztek. A Gyorshadtest ezen a napon Bonchida ir�ny�b�l Parajdot, Korondot �s Marosv�s�rhelyt �rte el. A Maros ment�n Marosh�v�z volt az els� birtokba vett Hargita megyei telep�l�s, de a magyar csapatok ugyanaznap Gyergy�szentmikl�sra �s a B�k�sszoroshoz is eljutottak.

„Erd�lyorsz�g felszabadult �jra”

A bevonul�s menetrend szerint lezajlott, az els� alakulatok csup�n �thaladtak gyors�tott �temben a telep�l�seken, s a besz�dekkel, rendezv�nyekkel egybek�t�tt fogad�si �nneps�gekre a k�vetkez� napokban ker�lt sor.

„Azel�tt, hogy meg�rkeztek volna a magyarok, a rom�n katonai alakulatok elmentek. K�t napig nem volt itt senki. Alakult ez alatt az id� alatt egy �rs�g, n�p�rs�gf�le” – id�zi fel a parajdi Szekeres Lajos, aki �gy eml�kszik, faluj�ban szeptember 14-�n volt az �nnep�lyes fogad�s, egy f�ltve �rz�tt d�szkapus k�pet viszont IX. 9–12. felirattal l�tott el a f�nyk�p�sz. Ezen a reform�tus templom szomsz�ds�g�ban fel�ll�tott diadalkapu l�that�, tal�n �pp az, amelyet D�v�nyi Nagy Lajos is megfigyelt. Egy m�sik kapu a Gyergy�szentmikl�s– Sz�kelyudvarhely �tel�gaz�sn�l, m�g egy harmadik a falu v�g�n �llt.
 

„Mint gyermek, �n es ott voltam, s sok n�p a falu v�g�n. A nagyobb leg�nyek el�j�k mentek Szov�ta fel� – mes�li Szekeres Lajos, egy saj�t faragv�nyaival teli szob�ban. – Egyszercsak j�ttek. Lehetett �gy d�lut�n k�t �ra. Legel�l j�tt egy cs�nakos motorbicikli, azt�n tudtam meg, hogy tizedes volt a motoros, mert k�t csillagja volt. Ut�na egy szakasz katona biciklivel, ut�na egy tiszti kocsi. Egy nyitott tiszti kocsiban volt a b�vonul�s parancsnoka, a parajdi sz�l�s� Nagybaczoni Nagy Vilmos vez�rezredes, vele a szov�tai r�mai katolikus f�esperes, T�r�k nevezet� s m�g vagy k�t ember. Fogadta �ket a falu v�g�n a katolikus pap, a reform�tus pap, s m�g vagy ketten besz�ltek. A parajdi rezesbanda �nekelt. P�ld�ul azt az �neket, hogy Hajnalodik, pirkad az �g alja, / Erd�lyorsz�g felszabadult �jra. / Z�szl�ink al� annyi magyar �lljon, / mint a lev�l sz�p Magyarorsz�gon. Ut�na felj�ttek ide az el�gaz�shoz, ott is tartottak egy besz�det.”

A valamikori b�ny�sz �gy eml�kszik, a mai h�si eml�km� hely�n akkor egy emelv�ny �llt, arr�l besz�lt Nagybaczoni Nagy Vilmos, a parajdiak b�szkes�ge, s �g�rte meg, hogy a „szent Sz�kelyf�ldet” t�bbet idegen bocskor nem tapodja.

„Kiab�ltak az akkori k�z�pszer� emberek, hogy »Fegyvert k�r�nk!« – eml�kszik vissza a 83 �ves Szekeres Lajos. – H�tr�bb egy katona biciklire t�maszkodva azt mondja, hagyd el, sz�kely b�csi, majd kedved lesz a fegyverhez... M�r nem hagynak b�k�nk�t h�rom �ve, mindig valahova b� kell vonulni...”

Az �nneps�g ut�n nagy eb�d volt. „Soha nem felejtem el – mondja besz�lget�t�rsam, mik�zben faragott fot�album�t lapozza –, volt egy B�r� G�bor nev� nagy fakeresked�, az �llta a h�st meg mindent, ami kellett. S hallottam, mikor mondta, hogy megh�vjuk a magyar honv�deket a kolozsv�ri k�poszt�ra.”

„Mindenki �lelte, cs�kolta a katon�kat. Nagy �r�m volt, nagy �lm�ny. Hetekig nem dolgozott senki, mulatott mindenki. Milyen r�gen volt…” – s�hajtotta Sz�sz J�nos, a parajdi f�v�szenekar vezet�je, aki a bevonul� honv�dek ker�kp�rj�t tasz�totta lelkesen, hogy k�t �v m�lva m�r a 32-es hat�rvad�sz ezred zenekar�ban n�vend�kk�nt vezesse a dobot sz�ll�t� p�nit, majd szeg�dj�n el egy �letre a zene, a f�v�szene szolg�lat�ba.

Zsombori b�csit�l a doktor �rig

„Nem sz�nik a lelkesed�s, h�s�g�b�l semmit se vesz�tett a l�zas �r�m – p�lda r� ez a diadalkapu alatt val� �csorg�s is. Aki nem dolgozik odak�nn a sov�ny zabf�ldeken vagy a hegyek oldal�ban h�z�d� keskeny kis sz�nt�sokon, mind a templom el�tt a diadalkapukn�l vagy a faluv�gen s�r�l s v�rja a katon�t... – Tudja – magyar�zza egy nyolcvanesztend�s �regember, bizonyos Zsombori B�ni b�csi –, nem es akarom elhinni, hogy azok a v�rsz�p�k elmentek. Reggel felkelek, s csak r�ntom magamra a harisny�t, azt�n j�v�k ide ki, katonal�tni...” – �r�k�tette meg D�v�nyi Nagy Lajos az egyik legid�sebb v�rakoz� eml�k�t, akinek mi ut�dait pr�b�ltuk felkutatni, hogy kieg�sz�lj�n az �reg alakja.

Telefonon hi�ba pr�b�lkoztunk, Zsombori n�ven nem akadtunk lesz�rmazottra, �gy sz�molgatunk, hogy unok�t vagy d�dunok�t kellene-e egy r�pke parajdi l�togat�s alatt fellelni... Nyomoz�sunk ak�r sikeres is lehetett volna, hiszen t�bb �tbaigaz�t�s is ugyanannak a rokonnak – Osv�thn� Zsombori Erzs�betnek – a kapuj�hoz vezetett, de mint a szomsz�dokt�l megtudtuk, az Osv�th h�zasp�rt m�r a temet�ben kellene keresn�nk...

Csakhogy �js�g�r� el�d�m – annak ellen�re, hogy t�bbekkel sz�ba

�llt – m�s neveket nem eml�t riportj�ban. Pedig az orvost p�ld�ul sokat emlegeti, t�le szerezte a k�zs�g lak�inak eg�szs�gi �llapot�ra, s�t a b�nya helyzet�re vonatkoz� adatokat is. Azt hittem, �js�g�r�i gondatlans�gnak tulajdon�that�, hogy nem nevezi nev�n interj�alany�t, am�g parajdi besz�lget�t�rsaimt�l meg nem tudtam, hogy az akkori orvost Weisz Hermannak h�vt�k. Zsid� volt, igaz, kikeresztelkedve, katolikus feles�ggel, de D�v�nyi Nagy Lajos m�gis okosabbnak tartotta elhallgatni a nev�t 1941-ben megjelent, Szigett�l Z�gonig c�m� k�tet�ben. Pr�b�lom magam el� k�pzelni a besz�lget�st, ahogyan a zsid� orvos kartot�kokat, grafikonokat, statisztik�kat mutat az Esti �js�g seg�dszerkeszt�j�nek, s magyar�zza „hogy hajszolt�k �ket h�napokon kereszt�l, mikor Bukarestben elhat�rozt�k: t�rik-szakad, de kimutatj�k, hogy a sz�kelyek »elmagyaros�tott« rom�nok. Akkor v�gig kellett j�rniuk nekik, k�rorvosoknak a falukat, v�rmint�kat szedni, s azokat elk�ldeni Bukarestbe, hogy ott azt�n az erre teremtett biol�giai int�zetben kiokoskodj�k bel�l�k az el�re fel�ll�tott t�tel igazol�s�t. (...) Az utols� id�kben bek�rt�k Bukarestbe valamennyi orvost�l a kartot�kokat, de akadtak, akik vagy m�solatot k�sz�tettek r�luk, vagy az eredetieket elrejtett�k, mint az �n h�zigazd�m is, s ezek a megmentett, nagy kock�zattal elrekkentett adatok igen j� szolg�latot tehetnek majd az Erd�lyben megindul� z�ldkeresztes mozgalomnak.”

Nem tudom, hogy Weisz Hermann r�szt vett-e v�g�l a z�ldkeresztes mozgalomban, de Szekeres Lajos �gy eml�kszik, hogy n�h�ny �v m�lva, amikor a zsid�kat �sszeszedt�k, az orvost is elvitt�k. �gy tudja, hogy a veje kimentette, s V�s�rhelyr�l visszahozt�k. Azt�n elmenek�lt Parajdr�l, de 45 ut�n egy id�re visszat�rt, vagyis t�l�lte a h�bor�t. Sz�sz J�nos szerint olyan h�res orvos volt, hogy nem is deport�lt�k... Az �js�g�r�-vend�get, D�v�nyi Nagy Lajost viszont „m�sz�rl�sra usz�t�, elvakult, �rj�ng� eszm�k” terjeszt�j�nek nyilv�n�tott�k, �s 1945-ben h�bor� alatti tev�kenys�g��rt, valamint �r�sai�rt k�t�l �ltali hal�lra �t�lt�k. Veres P�ter k�zbenj�r�s�ra v�g�l „�llameln�ki kegyelemben” r�szes�lt, �gy �letfogytiglani b�rt�nre �s k�nyszermunk�ra m�dosult a hal�lb�ntet�s. (1956-ban, a forradalom alatt kiszabadult a fegyh�zb�l, de 1957-ben �nk�nt jelentkezett a b�r�s�gon. 1963- ban engedt�k ki a b�rt�nb�l, 1964-ben hunyt el.)

A kicsi magyar vil�g Parajdon is csak n�gy �vig tartott. A b�nya, amely alig m�k�d�tt a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban, s amelyet D�v�nyi szerint a rom�n kivonul�skor ki�r�tettek (nem tudt�k a g�peket elvinni – mondja erre Szekeres Lajos –, csak a s�malomb�l, mert a b�ny�b�l az emberek felszedt�k a s�nt) – megint megkezdte a termel�st. A parajdi leventezenekar Kolozsv�ron vonult fel, s Sz�sz J�nos a M�ty�s-szoborn�l f�jta el sz�vszor�t�an a Krasznahorka b�szke v�r�t, majd tizenhat �ves kor�ra v�gigj�rta a h�bor�t, a frontot, a fogs�got, �s ’46-ban ker�lt haza. Akkorra m�r h�re-nyoma sem volt a diadalkapunak.

Dacz� Katalin
Hargita N�pe, erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s