Miut�n Gyurcs�ny Ferenc 2006-ban ism�t Magyarorsz�g minisztereln�ke lett, a budapesti amerikai nagyk�vets�g a korm�nyprogramot elemezve megpr�b�lta el�rejelezni, milyen lesz a k�vetkez� n�gy �v k�lpolitik�ja. A k�vets�gi tan�csosok megvizsg�lt�k a korm�nyprogramot, illetve t�j�koz�dtak a k�l�gyi d�nt�shozatallal kapcsolatban is. Mint arra bizony�ra olvas�ink is eml�keznek, 2006 �szen haz�nk els�sorban nem offenz�v diplom�ciai kezdem�nyez�seivel, hanem a f�v�rosban zajl� utcai harcokkal ker�lt a vil�gsajt� �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba, de ezt a vonalat mi port�lunk tematikus jellege miatt most nem vizsg�ljuk.

A program szerint a Gyurcs�ny-korm�ny biztons�gos nemzetk�zi k�rnyezetben szeretett volna dolgozni. Az anyag kimondta, hogy haz�nk biztons�g�t a NATO garant�lja, a hazai biztons�gpolitika k�t pill�re pedig az orsz�g eur�pai �s transzatlanti elk�telezetts�ge. A magyar korm�ny 2006 �s 2010 k�z�tt mintegy ezer b�kefenntart�t k�v�nt a k�l�nf�le ENSZ-misszi�k rendelkez�s�re bocs�tani, els�sorban azokon a ter�leteken, ahol Magyarorsz�gnak fontos �rdekei vannak (ez legf�k�pp a Balk�nt jelentette).

A korm�nyprogram szerint a kabinet feladata, hogy n�velje Magyarorsz�g nemzetk�zi s�ly�t, �s j� kapcsolatokat alak�tson ki az EU tagjaival, az Egyes�lt �llamokkal, a NATO-sz�vets�gesekkel, Oroszorsz�ggal �s �zsia felemelked� orsz�gaival is. A t�virat szerint a korm�ny t�mogatja az EU tov�bbi b�v�t�s�t, a k�z�s eur�pai energiapolitika kialak�t�s�t, illetve megkezdi a felk�sz�l�st a 2011-es EU tan�csi eln�ks�gre is.

A t�virat v�g�n az is kider�l, hogy az amerikaiak nem estek hasra Gyurcs�ny „csup�n �ltal�noss�gokat” tartalmaz� programj�r�l. Mint arra a nagyk�vet, George Herbert Walker is felh�vja a figyelmet, az ezerf�s nemzetk�zi katonai jelenl�t nyilv�nval� �lom, Magyarorsz�g soha nem volt k�pes ennyi katon�t ki�ll�tani, r�ad�sul a 2005-ben megkezd�d�tt honv�delmi forr�scs�kkent�s miatt nem l�tszik, a j�v�ben mik�nt tudna megfelelni a korm�ny ennek az �g�retnek.

A k�vets�g megjegyzi azt is, hogy az Egyes�lt �llamokat csup�n k�tszer eml�ti a korm�nyprogram, a biztons�gpolitik�val foglalkoz� r�szben. Oroszorsz�ggal kapcsolatban megjegyzik, hogy Gyurcs�ny „tov�bb akarja er�s�teni kapcsolatait” Moszkv�val. A visegr�di egy�ttm�k�d�sr�l sem volt j� v�lem�nnyel Walker nagyk�vet, aki szerint az amerikai v�zummentess�gi programhoz val� csatlakoz�s komoly fesz�lts�geket okozhat a k�z�p-eur�pai t�m�r�l�sen bel�l.

Hogyan k�sz�l a kolb�sz?

Az elm�let ut�n a nagyk�vets�g megvizsg�lta a gyakorlatot is, �s ut�nan�zett: hogyan is m�k�dik a magyar k�l�gy, illetve kik hozz�k azokat a d�nt�seket, amelyek meghat�rozz�k haz�nk k�lpolitik�j�t. Mint sok m�s ter�leten, April Foley nagyk�vet itt sem volt elragadtatva Gyurcs�ny Ferenc teljes�tm�ny�t�l, aki a t�virat szerint nem igaz�n tal�lja meg a k�z�s hangot az EU-s vezet�kkel, viszont biztos akar lenni, hogy semmi sem t�rt�nik n�lk�le, ez�rt v�g�l az esetek nagy r�sz�ben val�j�ban semmi sem t�rt�nt.

Az amerikai t�virat szerint Magyarorsz�g EU ir�nti lelkesed�se folyamatosan cs�kken, a korm�ny el�szeretettel szervezi ki a k�lpolitik�t Br�sszelbe, �s csendben k�veti a k�z�s uni�s ir�nyvonalat. A l�nyeget G�ncz �rp�d kor�bbi k�zt�rsas�gi eln�k fogalmazta meg Foley nagyk�vetnek, aki azt mondta: „befoly�solj�k Br�sszelt, �s �gy befoly�solhatj�k Budapestet is”. A k�vets�g igazat adott a volt eln�knek, b�r megjegyezte, abban a nagyon kev�s t�m�ban, amelyek �rdekesek Gyurcs�ny sz�m�ra, a korm�ny nem �szik az �rral. Ezeket a kiv�teleket Kuba illetve a Balk�n jelentik, ez ut�bbi eset�ben ugyanis komoly magyar �rdekekr�l is sz� van.

A hat�ron t�li magyarokkal kapcsolatban a t�virat megjegyzi, hogy a magyar korm�ny sokat besz�l a t�m�r�l, de ann�l kevesebbet tesz a hat�ron t�l �l�k �rdek�ben. A Malina-�ggyel kapcsolatban a nagyk�vets�g megjegyzi, hogy a Fidesz ebben a t�m�ban az�rt nem t�madta Gyurcs�nyt, mert az ellenz�ki politikusok nem akart�k, hogy a szocialista korm�nyf� a magyar �gy bajnokak�nt t�nhessen fel a hazai sajt�ban.

A d�nt�shozatalt a t�virat szerint nagyon megnehez�ti, hogy Gyurcs�ny minden jogk�rt mag�hoz vont a Minisztereln�ki Hivatalba. Az amerikaiak ennek al�t�maszt�s�ra az SZDSZ �ppen akkor lek�sz�n� eln�k�t, Kuncze G�bort id�zt�k, aki szerint Gyurcs�ny „kiv�teles tehets�ge ellen�re semmilyen vezet�i k�pess�ggel nem rendelkezik”. Az anyag felh�vja a figyelmet arra is, hogy az �llamigazgat�s sincsen j� �llapotban: a Minisztereln�ki Hivatal �s a K�l�gyminiszt�rium p�ld�ul annyira �sszeveszett egym�ssal az afganiszt�ni magyar jelenl�t �gy�ben, hogy a fels�vezet�k m�r nem is hajland�ak besz�lni egym�ssal. A t�virat ironikusan jegyzi meg, hogy a k�l�nb�z� miniszt�riumok rendszeresen besz�lnek az amerikai nagyk�vets�ggel, de egym�ssal alig kommunik�lnak.

Az amerikai diplomat�k G�ncz Kinga szerep�t is megvizsg�lt�k, �s �gy tal�lt�k, az �j k�l�gy�r teljes�teni tudta a vele kapcsolatos, egy�bk�nt rendk�v�l alacsony elv�r�sokat. G�ncz�t seg�ti j� szem�lyes kapcsolata Gyurcs�nnyal, ugyanakkor a miniszter nem tudja hallatni a hangj�t a k�lpolitikai k�rd�sekben, �s nem tudta megv�deni t�rc�j�t a komoly le�p�t�sekt�l sem. R�ad�sul a k�l�gyminiszternek nincsen olyan p�rton bel�li h�ttere, mint a t�bbi miniszternek, �gy korm�nyon bel�li s�lya ink�bb jelk�pes.

Az amerikai nagyk�vets�g m�g k�t fontos szerepl�t azonos�tott a magyar k�lpolitik�ban: Szili Katalin h�zeln�k�t �s S�lyom L�szl� k�zt�rsas�gi eln�k�t. A t�virat szerint Szili els�sorban saj�t politikai amb�ci�i, mintsem a k�l�gyek ir�nti szem�lyes �rdekl�d�se miatt lett akt�v a diplom�ci�ban, de S�lyom is a saj�t �tleteit val�s�tja meg. A nagyk�vets�g szerint a k�zt�rsas�gi eln�k nem �ll k�zeli kapcsolatban sem a k�l�gyminiszt�riummal, sem Gyurcs�nnyal, aki szerinte „mor�lisan alkalmatlan” az orsz�g vezet�s�re. A k�vets�g megjegyezte azt is, hogy a diplom�ciai k�z�ss�g nem igaz�n tudja el�rni a k�zt�rsas�gi eln�k�t, aki alkotm�nyb�r�i m�ltj�b�l m�r j�l ismert aktivista szeml�let�t val�s�tja meg a S�ndor-palot�ban is.

A washingtoni magyar k�vets�g

Medgyessy P�ter,
a szuperfegyver

A t�virat kit�r a washingtoni magyar nagyk�vets�gre is, amely szerint�k „a t�volb�l akar ir�nyt mutatni”, �s a budapesti k�l�gy sokszor alig tudja k�vetni a temp�t, amit saj�t misszi�ja dikt�l, els�sorban saj�t b�rokratikus tehetetlens�ge miatt. Ez azonban azzal a vesz�llyel j�r, hogy Magyarorsz�g t�l sokat �g�r, de a megval�s�t�sb�l azt�n nem lesz semmi, ami nem vet j� f�nyt a magyar korm�nyra.

Foley nagyk�vet �rt�kel�s�ben kifejti, hogy a magyar politikai �let minden szerepl�je kellemetlen�l �rzi mag�t, amikor k�lf�ldiekkel kell t�rsalognia. Megeml�tik Gyurcs�ny Ferenc berlini �tj�t is, ahol a minisztereln�k nagyon szenvedett, �s a korm�ny sokat hagyatkozik Medgyessy P�ter utaz� nagyk�vet tapasztalat�ra az eur�pai f�v�rosokkal val� kapcsolattart�sban. A k�vets�g szerint a nemzetk�zi politikai f�rumokon (mint p�ld�ul az eur�pai p�rtcsal�dokban) val� r�szv�tel v�ltoztathat ezen.

kitekint�.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s