A francia forradalommal cs�csra j�ratott "szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g" tri�sz, mely tulajdonk�ppen az ultraliber�lis forradalmi terror genezise volt, kor�ntsem nyerte el a kort�rsak tetsz�s�t. A neves konzervat�v gondolkod�, Edmund Burke, a "konzervativizmus Marxa"  p�ld�ul m�r 1790-ben megjelentette a "T�preng�sek a francia forradalomr�l" c�met visel�, fanasztikus megl�t�sokkal teli k�nyv�t. Ebben sine ira et studio (harag �s r�szrehajl�s n�lk�l) illeti kritik�val a forradalom el�rehaladt�val eluralkod� terrort, amint � fogalmaz, a f�lelmet (terror) �s a borzalmat (horror).  Burke elvont k�vetel�snek tekintette m�r �nmag�ban a demokratiz�l�d�sra tett k�s�rletet is (mint a Szent Sz�vets�g rendszer�nek egyik emblematikus figur�ja, Metternich herceg k�s�bb fogalmazott, "a demokr�cia mindig �s minden�tt a felboml�s �s a rombol�s princ�piuma, arra alkalmas, hogy az embereket elv�lassza egym�st�l, �s a t�rsadalmat felbomlassza.") L�thatjuk teh�t, hogy a konzervat�v gondolkod�k a demokr�ci�ban a trad�ci� �s a rend eszkal�l�d�s�t l�tj�k, amit m�r �nmag�ban elvetend� berendezked�snek tartanak.

Az imm�ron francia Benjamin Constant "A r�giek �s a modernek szabads�ga" c�m�, 1819-ben megjelent k�nyve a francia felvil�gosod�s centr�lis alakj�nak tot�lis kritik�j�t adja. Tudniillik a k�nyv�ben Jean-Jacques Rousseau k�zvetlendemokr�cia-koncepci�j�t �ll�tja pelleng�rre. A rousseau-i t�telez�s, a k�zakaratra hivatkoz�s vesz�lyes �s helytelen, mert a k�s�bbiekben �ppen erre a fogalomra hivatkozva likvid�lt�k a forradalmi terror �zemeltet�i emberek ezreit �s legitim�lt�k a t�rranikus �llapotokat. A k�zakarat te�ri�j�val in concreto a saj�t hatalmi �rdekeiket �ll�tott�k k�z�ppontba a demokr�ci�ra �s a k�z�rdekre val� hivatkoz�ssal, ami a forradalom �ls�gos ide�ja. V�gs� soron teh�t a demokr�ci�val val� vissza�l�s vezetett a jakobinusok stat�ri�lis politik�j�hoz.  

Hogy meg�rts�k, mik�nt n�z ki, amikor a liberalizmus eszm�j�nek totalit�rius diktat�r�ja val�sul meg, �rdemes seg�ts�g�l h�vni Hahner P�ter "A francia forradalom gyilkosai" c�m� �r�s�t, mely a Rubicon c�m� foly�irat leg�jabb, egy�bk�nt kiv�l� b�ntet�jogt�rt�neti sz�m�ban jelent meg. A feld�h�d�tt felkel�k 1789. j�lius 22-�n, alig egy h�ttel a forradalom kit�r�se ut�n brut�lis m�don lincselt�k meg P�rizs intend�ns�t, Louis B�nigne Francois Bertier de Sauvignyt. A hetvenn�gy �ves aggasty�nt szab�lyos pogrom keretei k�zepette, csal�nnal l�b�lva, ecetet itatva �s mez�tl�b hajtott�k P�rizsig, majd ott a megvadult t�meg  felakasztotta. �m az igazi non plus ultra csak ekkor k�vetkezett: lev�gott fej�t l�ndzs�ra t�zve mint egy v�res kardot cipelt�k k�rbe P�rizsban, sz�j�ba sz�n�t t�mve, majd a vej�t azzal heccelt�k, hogy cs�kolja meg ap�sa fej�t, ezt k�vet�en vej�nek sz�v�t kiv�gt�k �s a v�rosi tan�csra cipelt�k.

A francia forradalmi terror Mount Everest-i magasalatokba 1793-1794 sor�n emelkedett. Az egyre radikaliz�l�d� francia k�z�let sz�lai ekkorra a szadista Maximilien de Robespierre kez�ben futottak �ssze. A forradalmi t�rv�nysz�k a leg�jabb kutat�sok tan�s�ga szerint 1285 szem�ly hal�l��rt volt felel�s, de a forradalmi terror �sszesen mintegy 40.000 �ldozatot k�vetelt. Sz�ls�liber�lis t�rt�n�szek a mai napig tiltakoznak, ha a respublika t�nyked�s�vel kapcsolatban genoc�diumot emlegetnek. Ha a genoc�dium t�ny�re nem is tal�lhat� k�zvetlen bizony�t�k, arra m�r ann�l ink�bb, hogy Robespierr�k sz�nd�ka �tfogta ennek lehets�ges t�ny�ll�si elemeit: egy Vend�eben harcol� republik�nus katonatiszt lev�lben tudakolta a hat�s�gokn�l, mik�nt lehetne a vizet vagy a leveg�t megm�rgezni, hogy a "l�zad�k" kipusztuljanak...

V�gezet�l n�zz�k meg, mik�nt aposztrof�lta dr. Pad�nyi Viktor az individualizmust: “Jogrendszereink cs�cspontja az ember fens�ge �s az emberi �let szents�ge (...) ma m�r nincs szer�nys�g, meghajl�s, al�zat �s jelent�ktelens�g-tudat (s ha van, azt Freud �ta betegs�gnek tekintik), emberi l�nyek, akiknek szellemi vil�guk egy-k�t ezer sz� haszn�lat�n alig terjed t�l, akikben a vegetat�v l�ten t�lterjed� “szellemi” sz�nvonalat csup�n olcs� divatcikkek visel�se �s primit�v sz�rakoz�sok hajszol�sa jelenti, akik a vil�gnak alig �rnek t�bbet azoknak a fizikai munka�r�knak effekt�v �ssz�rt�k�n�l, ami vegetat�v sz�ks�gleteik kiel�g�t�s�n fel�l az emberis�g sz�m�ra pluszk�nt fennmarad, feljogos�tva �rzik magukat primit�v jelent�ktelens�g�k �s a semmin�l alig t�bb fontoss�guk sz�m�ra ugyanazt k�vetelni, ami egykor csak a legnagyobb, leg�rt�kesebb �s legfontosabb er�fesz�t�seknek j�rt ki. Az utcal�ny demokratikusan egyenl�nek, emberi m�lt�s�g�ban azonosnak tekinti mag�t a tisztes �s �let�t m�sok�rt el�get� csal�dany�val, a tolvaj �s sz�lh�mos szemtelen�l emberi jogaira hivatkozik az �let�nek mocsk�t likvid�l� hat�s�gi k�zegekkel szemben, s az izmait �ruba bocs�tani nem k�pes f�l�sleg nem embers�get �s sz�vet k�r �s k�sz�n meg, ha kap, hanem k�vetel, mintha Istenen k�v�l b�rki is jogszer�en felel�s volna �let��rt �s hal�l��rt. Az emberi irgalom, bel�t�s �s egy�tt�rz�s int�zm�nyeib�l “panem et circenses” lett, amit mint kij�r� jogot k�vetelnek egyre t�bben, s mindezt annak a tulajdonk�ppen semmitmond� t�nynek az alapj�n, hogy �k ‘emberek’.”

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s