Szlov�k azonoss�gtudat: Szvatopluk, Cirill, Met�d

A Szlov�k Nemzeti P�rt soviniszta vez�re, J�n Slota el�szeretettel hivatkozik olyan t�rt�nelmi el�zm�nyekre, melyek meglehet�sen fals megvil�g�t�sba helyezik a m�ltat. A kett�skeresztet szlov�k szimb�lumk�nt kezel� soviniszta politikus leg�jabban Szvatopluk morva fejedelem szobraival �rasztan� el a Felvid�ket. A szlov�k k�z�leti szem�lyis�gek k�r�ben olyannyira k�zkedvelt Szvatopluk, hogy Robert Fico szoci�ldemokrata szlov�k korm�nyf� egyenesen a "szlov�kok Istv�n kir�ly�nak" titul�lta. „Amikor a jelenlegi eur�pai orsz�gok ter�let�n m�g csak �llatok rohang�ltak, akkor a szlov�kok m�r �llamalakulatban �ltek”-summ�zta saj�tos t�rt�nelemk�p�t Fico.

 A "feh�r lovon vett orsz�g" mendemond�ja szerint Szvatopluk  a fenyeget� bolg�r-frank koal�ci� miatt 894-ben k�veteket k�ld�tt  �rp�dhoz �s Kursz�n kend�hez azzal, hogy ind�tsanak hadat a K�rp�t-medenc�be �s t�madj�k meg ellenfeleit. Ennek  eml�ke a feh�rl� monda, mely szerint a morva Szvatopluk szerz�d�st k�t�tt �rp�ddal. A monda szerint �rp�d Ar�bia arany�val aranyozott feh�r lovat, aranyozott nyerget �s arany f�ket (zabl�t), egy csom� perjef�vet, egy kors� dunavizet �s egy mar�k fekete f�venyt k�ld�tt a morva nagy�rnak orsz�ga fej�ben.

A Szvatopluk-tal�ny megold�s�n sokan dolgoztak m�r. Nagyj�b�l a cseh hamis�tott eposzokkal egyidej�leg kezdett �rdekl�dni a szlov�k szeparatista �rtelmis�g a Nagymorva Birodalom �s Szvatopluk ir�nt. Egy szlov�k katolikus pap, bizonyos J�n Holl 12 �nekes eposzt �r Szvatoplukr�l 1833-ban. P�r �vvel V�r�smarty eposza, a Zal�n fut�sa ut�n - �s nem f�ggetlen�l t�le. Az egyik legtekint�lyesebb t�rt�n�sz, a Szlov�k Tudom�nyos Akad�mia titk�ra, Du�an Kov�� szerint "a szlov�kokr�l, mint �n�ll� etnikumr�l csak a 10. sz�zadt�l lehet sz�lni". Ezzel megd�lni l�tszik Slota �s Fico mes�je, miszerint m�r a kilencedik sz�zadban organikus �llam szervez�d�tt a k�s�bbi Felvid�k ter�let�n. Du�an Kov�� szerint "ha manaps�g olyan hangok is hallatszanak, hogy a Szlov�k K�zt�rsas�g 1993-as kiki�lt�sa ut�n �t kell dolgozni a t�rt�nelmet, s arra gondolnak, hogy a szlov�k �llamis�g kezdeteit m�r valahol a neanderv�lgyi emberek k�z�tt kell keresni - ez az ideol�gusok, �s nem a t�rt�n�szek hangja...".  (B�r az ideol�gusok helyett jobban hangzana a soviniszta propagandist�k titulus ...) A PRavda c�m� szlov�k lap �les megl�t�sa szerint a Fico-Slota tandem  "n�ptribunnak, Caesarnak �rzi mag�t, aki t�rt�nelmet �r".

Gyakran p�ld�l�znak a magukat �llamf�rfi�nak k�pzel� szlov�k soviniszta politikusok Cirillel �s Met�ddal is. A szlov�kok szerint  Cirill (Konstant�n) �s Met�d  863-ban l�pett "Szlov�kia" ter�let�re, ezzel hozva el �seiknek az �r�sbelis�get - cirillika - �s a kereszt�nys�get is. Cirill �s Met�d szem�ly�t a szlov�kok elk�pzel�sei ellen�re mag��nak vallja t�bb m�s nemzet is: a csehek, a bolg�rok, az oroszok is megeml�keznek a k�t biz�nci szerzetesr�l.

H�en illusztr�lja a szlov�kok paradox t�rt�nelmi szeml�let�t egy�bk�nt az a t�ny, hogy egy XVII. sz�zadi  haramiavez�rb�l, bizonyos  Juraj J�no��kb�l nemzeti h�roszt kre�ltak, quasi Robin Hoodk�nt bemutatva �t. (Maga Fico minisztereln�k nevezte �t egy Tony Blairn�l tett l�togat�sa sor�n az els� szlov�k baloldalinak. Lelke rajta.)

D�korom�n kontinuit�s

A d�korom�n t�zis szerint a r�maiak Dacia provincia Kr. u. 106-ban t�rt�nt gyarmatos�t�s�t k�vet�en megkezdt�k az �slakosok romaniz�l�s�t, azaz bevezett�k a latin nyelvet, a r�mai �nnepeket �s n�pszer�s�tett�k a r�mai kultur�lis trad�ci�kat. A R�mai Birodalom t�bb provinci�b�l hozott ide hospeseket, aminek k�vetkezt�ben kialakult a d�korom�n n�pcsoport.

A rom�n t�rt�net�r�s k�t "prominense", Gheorghe �incai �s Petru Maior a XIX. sz�zad els� fel�ben Bud�n kiadott k�nyv�kben a d�korom�n kontinuit�s elm�let�t �gy �rt�k le:

„Miut�n Traianus r�mai cs�sz�r Kr. u. 101 �s 106 k�z�tt megh�d�totta a vit�z d�kok birodalm�nak sz�v�t, elrendelte a megmaradt d�kok lem�sz�rl�s�t, illetve deport�l�s�t, majd latin nyelv� gyarmatosokat �s katon�kat telep�tett az �jonnan l�tes�lt Dacia nev� gyarmatra. K�vetkez�sk�ppen ezek ivad�kai, a k�s�bbi rom�nok tiszt�n r�mai eredet�ek, keveretlen fajt�k. Amikor pedig Aurelianus cs�sz�r 271-ben elrendelte Dacia ki�r�t�s�t, az emberek nagy r�sze ott maradt, �s ivad�kaik f�ldm�vesekk�nt ugyanazon a ter�leten folytatt�k �let�ket.”

Az elm�let szerint a r�mai uralom id�szaka ut�n helyben maradt d�korom�n n�pre a k�s�bbiekben a t�rs�gen �tvonul� n�pek (k�l�n�sen a szl�vok) jelent�s befoly�st gyakoroltak. A k�z�pkor folyam�n tov�bbi romaniz�lt n�pek telepedtek a ter�letre. Ezek a n�pek f�k�nt d�l fel�l j�ttek. A t�rt�nelem vlachok n�ven ismeri �ket.

Tr�korom�n elm�let

A d�korom�n elm�let mellet l�tezett egy "tr�korom�n" is, melynek atyja a nemr�giben elhunyt d�sgazdag rom�n �zletember, Iosif Constantin Dragant volt.  A r�mai La Sapienzia egyetem k�zgazdas�gtan szak�nak elv�gz�se ut�n rom�n k�olajat sz�ll�tott a fasiszta Olaszorsz�gnak. Az �zlet olyannyira j�l ment neki, hogy m�r 1948-ban megalap�thatta a Nyugat-Eur�p�ban palackozott prop�nbut�ng�zt forgalmaz� Butan Gas t�rsas�got. Sz�l�haz�j�ba nem t�rhetett vissza 1948 ut�n, mert m�r huszon�ves kor�ban megfert�zt�k a legion�rius-vasg�rdista eszm�k, ez�rt a  rom�n kommunista hatalom sz�m�ra nemk�v�natos szem�lly� v�lt. A milli�rdos v�g�l m�gis "rehabilit�lta" mag�t a kommunista hatalom szem�ben, ugyanis Nicolae Ceausescu dikt�tornak a rom�n nemzeti ideol�gia �s gyakorlat dolg�ban val�s�gos bels� titkos tan�csad�ja volt.

A rom�n lapok szerint Dragan a sokak �ltal amat�rnek tekintett t�rt�n�szi munk�ss�g�val nyerte el Ceausescu bizalm�t. � alkotta meg ugyanis azt a t�zist, miszerint a tr�kok nem csak a d�koknak, hanem a r�maiaknak is az �seik voltak, �s ebb�l k�vetkeztetett a rom�n nemzet meglehet�sen vitatott "t�bb �vezredes" m�ltj�ra.

Dragan �zlete a rendszerv�lt�s ut�n t�retlen�l �velt f�lfel�. H�rom �vig Rom�nia leggazdagabb emberek�nt tartott�k sz�mon 1,6 milli�rd doll�rra becs�lt vagyon�val.

Sch�tz Istv�n a d�korom�n elm�letr�l, a sovinizmus narkotikum�r�l �s az eredetm�toszok b�k�ir�l

Sch�tz Istv�n Balk�n-kutat�, a "Feh�r foltok a Balk�non" c�m� m� szerz�j�nek v�lem�nye szerint a Rom�n Kommunista P�rtban eszelt�k ki, hogy Erd�ly volt a harmadik rom�n fejedelems�g, amelyet a XVII. sz�zadban Vit�z Mih�ly egyes�tett – n�h�ny napra – Moldv�val �s Havaselv�vel. Tudni val�, hogy nem Ceausescu kezdte a rom�n kommunista nacionalizmust, hanem Gheorghiu-Dej. A d�korom�n elm�lettel kapcsolatban v�gzett kutat�sait az al�bbiakban �sszegezte: "A d�korom�n kontinuit�selm�let �kortudom�nyi probl�ma, nem a nagyk�z�ns�gre tartozik. Ennek ellen�re nemzed�kek hossz� sora n�tt f�l Rom�ni�ban a r�mai eredet tudat�ban. Meg voltak, vannak gy�z�dve arr�l, hogy az els� rom�n akkor sz�letett, amikor egy nagyterm�szet� r�mai l�gi�s elcs�b�tott egy d�k frusk�t.  (...) A kult�rf�l�ny elm�lete – hogy a m�sik nemzet ilyen bocskoros, meg olyan haz�tlan – csak akkor sz�nik meg, ha megismerj�k a m�sik n�p alkotta �rt�keket is. Nicolae Iorga kev�ss� ismert h�szas �vekbeli �r�s�ban azt ecseteli, hogy a nacionalizmus nem az emberrel sz�letik – a p�pa meg a tan�t� neveli bele. Term�szetesen k�l�n kell v�lasztani az eg�szs�ges hazaszeretetet a soviniszta narkotikumt�l. Most nyomorgunk huszon�t wattos villanyk�rte f�ny�ben, t�z fok van a lak�sban, de nagy g�niusz a vez�r�nk, aki hatalmasabb birodalmat hoz l�tre, mint annak idej�n a dics� R�ma-ver� Burebista d�k kir�ly. "

Pedofil volt a d�korom�n elm�let n�pszer�s�t�je?

Ak�r el is sikkadhatott volna a 2002. december�ben Rom�ni�ban pedof�li��rt el�t�lt amerikai t�rt�n�sz, Kurt Treptow �gye, ha a h�rszerz� szolg�lat egykori igazgat�ja �s az eln�ki szolg�lat mostani vezet�je nem veszi hevesen v�delm�be – adta h�r�l az Evenimentul Zilei. A f�rfit, aki a d�korom�n elm�letet er�s�t� k�nyvet �rt Erd�lyr�l, h�rbe hozt�k azzal is, hogy a SIE, a CIA �s a KGB �gyn�ke.

Forr�sok: index.hu, wikip�dia, Magyar Nemzet, Felvid�k ma, Kiszely Istv�n: A Magyarok honfoglal�sa, 168 �ra, m�lt-kor

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s