Duray Mikl�s visszaeml�kez�se szerint 1968-ban Felvid�ken �s Pr�g�ban is a felvid�ki magyars�gnak egy eg�szen saj�tos �nrendelkez�si �s nemzeti k�zdelme folyt, melyhez a „Pr�gai Tavasz” �ltal teremtett megfelel� k�r�lm�nyeket.

Az 1968-as esem�nyek kapcs�n a felvid�ki magyar k�zeml�kezetbe bef�szkelte mag�t a szlov�k sz�ls�s�ges nacionalizmusnak a megjelen�se, a t�le val� retteg�s.

Nem szabad elfelejteni, hogy a szlov�k nacionalist�k a Csall�k�zben �s a M�tyusf�ld�n felvonul�sokat szerveztek. Vid�ken sokan besz�gezt�k az ajtaikat, ablakaikat, nehogy bet�rjenek hozz�juk a nacionalista szlov�k band�k.

Duray szerint a t�bb mint k�t �vtizedig a szorong�sok k�zepette �l� felvid�ki magyars�g t�bbs�ge a Pr�gai Tavaszb�l azt a tanuls�got vonta le, hogy Csehszlov�kia meg�rdemelte a sors�t. Nem lehet mindig a t�rt�nelem nyertese. „A megsz�ll�k a felszabad�t�ink, az �let�nket mentett�k meg. Ha nem j�nnek be, a szlov�kok ism�t olyan sorsra juttattak volna minket, mint 1945-ben.” T�bben arr�l kezdtek �br�ndozni, hogy a Szovjetuni� �gy b�nteti meg Csehszlov�ki�t, hogy a magyarok �ltal lakott ter�letet Magyarorsz�ghoz csatolja.

Niemetz �gners visszaeml�kez�se: "Sz�momra az volt a legfalkavar�bb visszaeml�kez�s, amelyikben arr�l besz�lt az egyik volt katona, hogy a felvid�ki magyarok nem �rtett�k, nem �rthett�k, mit keresnek n�luk a magyarorsz�gi katon�k. „Biztosan Trianon ’helyreigaz�t�sa’ folyik”, gondolhatt�k zavarodotts�gukban, �s �lel� mozdulattal fordultak a magyar katon�k ir�ny�ba. A m�sik oldalr�l pedig a csehszlov�k forradalmi er�k csoportjai k�zeledtek t�mad�an, nyilv�n szemben�llva a szovjet sz�nekben katon�skod� magyarokkal. Enn�l skizofr�nabb helyzetet neh�z lenne elk�pzelni. "

felvid�k ma-hvg-magyar h�rlap-h�rszerz�-mkdsz.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s