Wass Albert: A bujdos imja
Uram, ki fnt az gben
lakozol a fnyessgben,
gyjtsd fl szent tzedet
az emberek szvben.
Az emberek agyra
raszd el blcsessged.
rtsk meg valahra
mi vgbl van az let.
Arasznyi kis id csak,
mely ajtdig vezet.
De elre csak a j visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
kpedre alkotott!
Utlja meg mr egyszer
mit maga alkotott.
Romland kincsekrt
ne trje magt senki.
Igyekezzk helyettk
jobb kincseket szerezni.
J tettek nyugalmt.
Dert s bkessget.
Mit el nem fj az orkn
s ront tz meg nem get.
Ggbl s gylletbl
mindent, mit fltallt:
vedd ki Uram kezbl
a keser pohrt.
Rmsgek jszakjt
vltsad fl virradatra.
Az emberi vilgot
szebbre s igazabbra.
Hogy trvnyek kzt az els
a szeretet legyen.
ljn jindulat
a kormnyszkeken.
Az igazsg eltt
hajoljon meg a fegyver
s lhessen szabadon
e fldn minden ember.
s legyen egy akol.
s egy legyen a psztor.
Nvelj psztorbotot
virgz rzsafbl.
S ha mindeneket szpen
elrendeztl ekkppen:
a npek kzt, Uram
nekem is van egy npem.
Ha rdemt kegyednek
a szenvedssel mred,
gy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e npnek.
Msok bnrt is
t verte ostorod.
Sok slyos nagy keresztet
sz nlkl hordozott.
Legjobb fiait vitte
mindg a Golgotra
s jtettnek soha,
csak bnnek volt ra.
Uram, adj bkessget
a Krptok kztt!
Sehol mg fldet annyi
knny s vr nem ntztt.
Sehol mg annyi sznes
nagy lom nem fakadt
s rvbbak prftid
sehol sem voltanak.
Sehol annyi virg
s sehol annyi bnat.
Szeresd jobban, Uram,
az n szegny hazmat!
Br megtagadta tlem
a bkt s kenyeret:
engem sjtasz, Uram,
amikor t vered.
Mert npem. Fajtm. Vrem!
Fjdalma bennem g!
Sznd meg Uram Isten
Attila nemzett.
Adj bks aratst
sok vrvets nyomn.
Nyugodjk meg kezed
gondverte otthonn.
S ha ldsod e fldn
elrt kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe n is,
ki bujdos vagyok.
A Krptok alatt,
ahol apim ltek,
rendelj ki nekem is
egy csndes menedket.
Csak akkora legyen, hogy
elfrjek n s a bke.
Nzzen az ablakom
patakra, fra, rtre.
Kenyr mell naponta
jusson egy szl virg
s lthassam, amint Tged
dicsr egy j vilg...
Uram, ki fnt az gben
lakozol fnyessgben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg knyrgsem.
(Bajorerd, 1947)
|