Remnyik Sndor: Gyrt kszttetek
Egy gyrt kszttetek, fekett,
Aclbl, - dsztelent, kemnyet,
s a dtumot belevsetem,
Hadd rezzem az ujjamon, hogy get,
S jusson eszembe, hogy az letem
Egy kockra tettem fl mindenestl!
Jnius 4. 1920.:
n megllok e srk-dtumon.
n nem megyek egy lpst se tovbb.
Eszembe jutnak Nyugat npei,
A gg, a hitszegs, a csalfasg!
A trstalansg komor blyege
A megalzott, szttpett hazn,
Mohcs, Majtny s Vilgos utn:
Neuilly s Versailles s a Trianon!
Prist, e hitvny, dlyfs ember-bbelt
Csak gyllni s megvetni tudom.
A dalai, a csipks-finomak,
Mikrt egy kltnk vgyva knnyet ontott:
Nekem: kroml, rt rikcsols,
S n visszavetem nki, mint a rongyot!
Remete-nemzet lesz a magyar np,
Mintha magnyos szirten llana,
Vezekl-oszlop tornyos tetejn;
S csak Istene lesz vle, s bnata.
Eszembe jut a ketttrtt kard,
s lobogink tpett erdeje,
s nma, fagyott bl krtjeink, -
A nmasguk mintha zengene!
Eszembe jutnak elnyomink itt:
s rva testvreink odakint;
Jnius 4. 1920:
E dtum lzt, fenyeget s int.
Egy gyrt kszttetek, fekett,
Aclbl, - dsztelent, kemnyet,
s a dtumot belevsetem,
Hadd rezzem az ujjamon, hogy get
S jusson eszembe, hogy az letem
Egy kockra tettem fl mindenestl!
1920. jnius 8.
|