�s ha kell, elhagyjuk az �si h�zat
�s v�ndorlunk tov�bb,
�s v�ndorbotunk, koldustariszny�nkat
Felmutatjuk, mint a szents�get a pap.

�s ha kell, elsz�r�dunk a vil�gon
�s elsz�r�dunk minden csillagon,
S lesz�nk a v�gtelenben egy-egy l�ng
S a mindens�gben egy-egy s�rhalom.

Szil�nkjai egy sz�trobbant vil�gnak,
�j Izrael,
�gen-fut�k, akik al�szit�lnak.

De ahol lehullnak,
Azon a f�ld�n mindent porr�z�znak,
S mely megadja nekik a nyugtot, b�k�t,
Annak a n�pnek kisz�vj�k a v�r�t.

Ahol lehullnak, t�l�k az a f�ld
A j�s�got s az irgalmat ne v�rja,
Mert nincs sz�ve, akinek nincs haz�ja.

Majd megtanulunk minden f�ldi nyelvet,
De nem felejt�nk el egyetlen egyet.
�s lesz�nk m�zeumok kincse majd,
H�lt meteorok, roppant s�rk�vek,

Kiket egy t�vol, k�s� nemzed�k
T�n megs�vegel majd �s megk�vet
�s tal�n f�l� tisztelettel mondja:

Ezek az ide t�vedt, kem�ny holtak,
Ezek a furcsa, idegen vil�gok –
Ezek – magyarok voltak!

             1919 szeptember