Eredj, ha tudsz…
Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, b�rhol a nagy vil�gon
k�nnyebb lesz majd a sorsot hordanod.
Eredj…
sz�llj, mint a fecske d�lnek,
vagy �szaknak, mint a viharmad�r,
Magas�b�l a m�rhetetlen �gnek.
K�mleld a pontot,
Hol f�szekrak� v�gyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
Hiszed: a hontalans�g odak�nn
Nem keser�bb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
Hogy odak�nn a vil�gban nem �csol
A lelkedb�l, az �rz�, �l� f�b�l
Az eml�kez�s �j kereszteket.
A lelked csillapul� vihar�nak
�szrev�tlen ezer �j hangja t�mad,
S�v�t, sikolt.
S az eml�kez�s keresztf�ira
T�ged fesz�t a honv�gy �s a b�nat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdan�ban Mikes sem hitte ezt,
Ki rab haz�ban �lni nem tudott
De v�ll�n �gett az �r�k kereszt
S egy csillag Z�gon fel� mutatott.
Ha est�nk�nt a csillagok
f�r�dni a M�rv�ny-tengerbe j�rtak
Megl�togatt�k az itthoni �rnyak.
Szel�d eml�kek: eszeveszett hord�k
A sz�v�t kit�pt�k.
S hegyeken, tengereken t�lra hordt�k…
Eredj, ha tudsz.

Ha majd �gy l�tod, minden elveszett
Ink�bb, semmint hordani itt a j�rmot,
Sz�rd a sz�lbe minden r�gi �lmod,
Ha �gy l�tod, hogy minden elveszett
Menj �serd�k�n, tengereken t�lra
Aj�nlani fel k�t munk�s kezed.
Menj h�t, ha teheted.

Itthon maradok �n!
K�rogva �s s�t�ten,
Mint t�li varj� sz�raz jegeny�n.
M�g nem tudom,
Jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
De itthon maradok!
Leszek �rl� sz� az idegen f�ban,
Leszek az alj a felhajtott kup�ban,
Az idegen v�rben leszek a m�reg,
Miazma, l�z lappang� r�t f�reg,
De itthon maradok.  

Akarok lenni a hal�lharang,
Mely temet b�r, hall� f�lekbe cseng
�s l�z�t: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gy�jt�zsin�r,
A kan�c v�ge, l�ngralobbant v�r,
Mely titkon k�szik t�z – sz�z �vig
Hamuban, �jben.
M�g a keservek l�por�hoz �r.
�s akkor…!

M�g nem tudom:
Jut – e nekem egy nyugalmas sarok,
De addig, varj� a sz�raz jegeny�n:
�n itthon maradok!