-Csth Gznak-
Te sohase-jv s sohase-beszl,
Vrlak ma is, halott, e hossz s a ks,
Bs jszakn.
Mert mszfehren g tvolban a hegyoldal,
S befestve a falam a bandzsal, csorba holddal
Oly halavny.
Nem kell-e szlnod, mondd? Nincs semmi hr amonnan,
Hol fejfa s kereszt elvsz a sr lombban
s sr a tj?
n tudtam, hogy kzny s merev csnd van az jben,
De hogy ilyen sok tart azt most meg nem rtem
s fjva fj.
Alv, emeld lassan nehz s hossz pilld
S a vgtelen fel tgul nagy pupilld
Szgezd felm.
Most a palicsi t gy fnylik, mint az lom
s a belndeken s a vad farkasbogykon
Alszik a fny.
Ah jl siess. Szved mg egyszer megszakad tn,
Ha hosszan bolygasz a cyrillbets Szabadkn
S nem rtenek.
s znek majd tovbb idegen, bs hazdban,
Zskutcn s kzn, ideges s haztlan
Kisrtetet.
Itt nyiss be csndesen. Ismred a kilincsem,
Tudod, hogy portmon s a szvembe nincsen
Semmi gonosz.
Mert nem feledtelek. A flledt estbe sz,
Ablakbl flsr, homlyos hegedsz
Eszembe hoz.
gy ltlak mindg n, des, fiatal orvos,
Fehr kpenyben, a kavicsos s porondos
Kertudvaron.
De jjj akrhogy is. Vrrel, srral, te llek,
Frgek gyrivel. Ha a lttodra flek,
Eltagadom.
Szemedbe bmulok s csellel knyszertem
Kezedbe a kezem s a szvedre szvem,
Ha nem merem.
Igen, eldmegyek s rgi orvosomnak
Csuklm odanyjtom, hogy vizsgld meg mint szoktad,
terem.
Oly j az, aki ad s te lted odaadtad,
Angyali gyilkosa ndnek s tennen-magadnak,
Szelid bart,
Ki vgtelent ittl s a lelked gre lzadt,
Majd sszetrted a tbolyok s a lzak
Szent pohart.
Lsd, itt lelhetnl. Nincs bontva mg az asztal,
Kv, dohny s rum vr mrgez malaszttal
S a mlt, a csend.
Halkan beszlgetnnk. Elmondanm, mi trtnt,
S flfednm sztalan a fj, nma rvnyt,
A nvtelent.
Sr Hungrink ma porban fekszik rvn,
Fltte az tok, mint fekete szivrvny.
Gyszt bontogat.
Anyink, hgaink jrulnnak elbed,
Kik hesen rgjk, elfradott cseldek,
A csontokat.
Jaj, megmutatnm n a szvem is, e szrnyet,
Mely nappal cltalan halott vgyakra grnyed
S jszaka sr.
Mert letem feln nem is vagyok, de ltszom,
S reggel, ha ltzm, csak jtszom, egyre jtszom
s vr a sr.
vad szerelmese az rlt morfiumnak
Adj gyat most nekem s az jfli bmnak,
Akr a pap
Krlek kiltozvn s rasztalomra
Fantasztikus lzban grbedek lehajolva,
Hogy hvjalak.
Hisz a semmit tudod, gazdag, vgzett, hatalmas,
Ki clhoz rtl mr, kell, hogy valamit adhass
Annak, ki l
S lomtalan jjel ktsgbeesve vr rd,
A multnak koldusa s szzszorosan rvbb
A semminl.
Te a hall vagy, zarndoka az rnynak,
Ki btran indultl, kapudat megtalltad
Az j fel.
De n, jaj, itt vagyok a fnyben s hitetlen
Feledve nmagam, jajokba flva lettem
Az let.