Az emlékezet helyei a Trianon utáni Erdélyben
2020.07.16. 12:10
A trianoni utódállamok fokozatos konszolidációjának egyik jele saját kulturális örökségük és ismertetőjegyeik láthatóvá tétele volt. Az új hatalom legitimációs gesztusairól tanúskodik a 8 Órai Újságban megjelent rövid kolozsvári tudósítás.
„Az oláh kultúra terjeszkedése Erdélyben. Az oláhok erdélyi berendezkedésénél egyetlen cél lebeg a megszállók előtt, hogy mindent a legyorsabban átalakítsanak saját szükségletüknek megfelelően. Ennek a berendezkedésnek egyik legtipikusabb példájáról számol be egy kolozsvári hír. A kolozsvári városháza dísztermében levő Ferenc József életnagyságú képén, amelyen néhai uralkodónk huszártábornoki díszruhában áll, az oláhok a fejet lefestették és ráragasztották Ferdinánd román király képét, mintha ezzel a díszterem elrománosítását teljes mértékben keresztülvitték volna. Ez az eljárásuk a legjellemzőbb, mert minden ténykedésüket ilyen kultúreszközök felhasználásával végzik. Ezt bizonyítja a Kolozsvárott megjelenő Patria cimű lap egyik legutóbbi vezércikke is, amelyben az oláhok a Kolozsvárott felállítandó magyar felekezeti egyetem terveire válaszolnak. A cikkíró azt mondja, hogy a magyarok századokon keresztül elnyomták az oláhokat és így ők nem is haladhattak kultúrájukban olyan magas fokra, mint a magyarság. Éppen ezért, most várjanak a magyar egyetem felállításával addig, amíg a magyar kultúra mai fokát utolérik az oláhok is és ha ez megtörtént, csak akkor beszélhetnek egy új magyar egyetem esetleges felállításáról és akkor is csak valamelyik kisebb vidéki városkában lehet szó az egyetem felállításáról.”
Idézet: 8 Órai Újság, 1920. július 16. Az oláh kultúra terjeszkedése Erdélyben.
|