„Egyetlen b�keszerz�d�s hat�rozatai sem voltak drasztikusabbak a trianoni szerz�d�sn�l. Ez nemcsak megcsonk�totta, hanem fel is darabolta Magyarorsz�got.” (Macartney, C. 1937, p. 1.)

Amikor 1918 �sz�n a nagy h�bor� frontjain elcsendesedtek a harcok, a gy�ztes sz�vets�gesek �s az �sszeomlott k�zponti hatalmak egyar�nt a b�kek�t�sre k�sz�ltek. A b�kek�t�s el�k�sz�letei a geogr�fusokat �jra csatasorba �ll�tott�k: a hat�rv�ltoz�sok tudom�nyos al�t�maszt�sa, az �llamter�let integrit�s�nak v�delme vagy az �j (esetleg megnagyobbodott) nemzet�llami t�r tudom�nyos megindokl�sa f�ldrajzos szaktud�st ig�nyelt. Az addig f�k�nt akad�miai munk�nak �l� f�ldrajzosok �llami szolg�latba l�ptek: a b�kedeleg�ci�k munk�j�ban – els�sorban a hat�rmegvon�sok szak�rt�ik�nt – geogr�fusok is szerepet kaptak. M�g az amerikai, eur�pai �s brit geogr�fusok II. vil�gh�bor�s r�szv�tel�vel t�bb elemz�s (Ackerman, E. 1945; Balchin, W. 1987; Maddrell, A. 2008; Clayton D. – Barnes, T. 2015) is foglalkozott, addig alig sz�letett olyan tanulm�ny, amely a brit f�ldrajzosok szerep�t kutatta volna az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�kek�t�sekn�l. Ez�rt is fontos Michael Heffernan (1996) elemz�se, ami r�mutatott arra, hogy a Brit Kir�lyi F�ldrajzi T�rsas�g (Royal Geographical Society – RGS) m�r 1914 el�tt bekapcsol�dott brit katonai t�rk�pez�s�rt felel�s hivatal (Ordnance Survey – OS) �s a brit vez�rkar f�ldrajzi csoportj�nak (Geographical Section of the General Staff – GSGS) munk�j�ba. Az RGS f�ldrajzi adatokat �s feldolgoz�sokat szolg�ltatott a katonai strat�giaalkot�shoz, a birodalom hat�rvid�keinek t�rk�pez�s�hez �s az 1891-ben Albrecht Penck �met geomorfol�gus �ltal kezdem�nyezett 1:1 milli�s vil�gt�rk�p munk�lataihoz. 1914 derek�ra az RGS m�r „a had�gymiszt�rium t�rk�p�szeti �s technikai r�szleg�v�" v�lt. (Heffernan, M. 1996, p. 509). Ezekbe a munk�kba bekapcsol�dott a birodalom t�rk�pez�si feladataiban h�rnevet szerzett sir Thomas Holdich ezredes, sir Walter Coote Hedley ezredes, a GSGS vezet�je, �s Arthur Hinks csillag�sz, aki 1915-t�l egyszerre volt az RGS titk�ra �s a t�rsas�g foly�irat�nak a Geographical Journalnek a szerkeszt�je. 1914-t�l �k �s az �ltaluk vezetett int�zm�nyek els�sorban a K�zel-Kelet �s �szak-Afrika 1:1 milli�s t�rk�p�nek elk�sz�t�s�vel foglalkoztak, 1916-t�l kezdve azonban az eur�pai nyugati front t�rk�pez�s�re �s katonai strat�giai k�rd�seire koncentr�ltak. A p�rizsi b�ket�rgyal�sokon a brit f�ldrajzosok a GSGS keret�ben vett�k r�szt. A kis l�tsz�m� f�ldrajzos szak�rt�i csoportot Hedley vezette, �s „tagja volt O. E. Wynne �rnagy �s Alan G. Ogilvie kapit�ny, aki a brit deleg�ci� t�rk�p�szeti tan�csad�ja volt” (Heffernan, M. 1996, p. 520). A brit geogr�fus szak�rt�i csoport m�ret�ben �s befoly�s�ban is alulmaradt m�s orsz�gok f�ldrajzos deleg�ci�ja mellett, ahogy Heffernan, M. (1996) fogalmaz: „Az a kudarc, hogy a brit geogr�fusok nem j�tszottak fontos szerepet a b�ket�rgyal�son, val�sz�n�leg visszavezethet� a tudom�nyter�let Nagy-Britanni�ban ez id� t�jt d�nt�en amat�r jelleg�re” (p. 521).

K�tr�szes tanulm�nyunk Heffernan id�zett elemz�s�hez hasonl�an egy olyan k�s�rlet, ami „a f�ldrajz �s a h�bor� �sszetett kapcsolat�t vizsg�lja 1914 �s 1919 k�z�tt” (Heffernan, M. 1996, p. 505). Fontos k�l�nbs�g a k�t v�llalkoz�s k�z�tt, hogy m�g Heffernan tanulm�nya a brit f�ldrajz �s a brit f�ldrajzosok els� vil�gh�bor�s tev�kenys�g�t kutatta, addig a mi munk�nk f�kusz�ban egyr�szt a brit geogr�fusoknak a h�bor�t lez�r� b�ket�rgyal�sokban j�tszott szerepe, m�sr�szt a trianoni b�keszerz�d�ssel kapcsolatos v�lem�nye, reakci�ja �ll.

Teleki P�l: Magyarorsz�g n�prajzi t�rk�pe a n�ps�r�s�g alapj�n, 1919. Forr�s: Wikimedia Commons.

A tanulm�ny itt olvashat�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.