A Felvid�k megsz�ll�s�nak negat�v f�szerepl�je a Csehszlov�k L�gi�. Ez a fegyveres alakulat a vil�gh�bor� �veiben az antant fogs�g�ba esett cseh �s szlov�k katon�kb�l szervez�d�tt meg el�sz�r Oroszorsz�gban, majd ezt az egys�get kieg�sz�tend� Franciaorsz�gban �s Olaszorsz�gban.

A l�gi� alakulatai 1918 �sz�t�l �rkeztek meg az �ppen megsz�letett Csehszlov�k K�zt�rsas�gba. Pr�g�ban a k�zt�rsas�gi eln�ki sz�ket elfoglal� Masarykt�l fontos feladatot kaptak: sz�llj�k meg a Felvid�ket, �s seg�tsenek abban a csehszlov�k politikusoknak, hogy min�l hamarabb Szlovenszk�v� form�lj�k azt. Vavro �rob�r, a Szlov�kia ir�ny�t�s�val megb�zott teljhatalm� miniszter az al�bbi m�don instru�lta �ket: „Testv�reim, az�rt j�ttetek Szlov�ki�ba, hogy befejezz�tek azt a munk�t, amelyet k�lf�ld�n oly dics�s�gesen kezdtetek el, s amely�rt �leteteket �ldozt�tok.”

Fosztogat�s �s nemi er�szak

A l�gi�sok hatalmas k�ldet�studattal fogtak a feladat teljes�t�s�hez. Azt gondolt�k magukr�l, hogy �ket minden�tt felszabad�t�k�nt fogadj�k majd. Csakhogy a Felvid�k magyar vagy n�met t�bbs�g� v�rosaiban idegen megsz�ll�k�nt tekintettek r�juk. Ez komoly konfliktusokhoz �s atrocit�sok sor�hoz vezetett el.

Egy-egy felvid�ki v�ros megsz�ll�s�nak els� napjai szinte minden esetben azzal teltek, hogy a katon�k kocsm�kat, vend�gl�ket, boltokat „l�togattak meg”, hogy onnan alkoholt, cigarett�t �s �lelmiszert szerezzenek be, term�szetesen ingyen.

A „legion�riusok” �ltal elk�vetett kisebb fosztogat�sok, bet�r�sek k�s�bb is rendszeresek voltak. Sok esetben a mag�nlak�sok sem voltak biztons�gban: a megsz�ll�k lak�sokba hatoltak be, ahonnan els�sorban ruh�t, k�szp�nzt �s kisebb �rt�kes t�rgyakat tulajdon�tottak el. �ltal�ban e lak�sfosztogat�s k�s�r�jelens�ge volt a nemi er�szak. A legion�riusok k�zt�rv�nyes b�ncselekm�nyek sor�t k�vett�k el, amelyek elszenved�i a frissen kisebbs�gi sorba ker�lt magyarok �s n�metek voltak.

A kisebb-nagyobb rang� parancsnokok – szoros egy�ttm�k�d�sben a form�l�d� csehszlov�k k�zigazgat�s �jonnan kinevezett vezet�ivel – az utca k�p�t is igyekeztek �tform�lni. Elrendelt�k, hogy az �llami �s k�zint�zm�nyekre t�zz�k ki a csehszlov�k z�szl�t, ezzel p�rhuzamosan pedig betiltott�k a magyar z�szl� �s a magyar nemzeti sz�nek haszn�lat�t. A k�z�p�letekr�l levert�k vagy lefestett�k a magyar nyelv� feliratokat. Az egyik frissen kinevezett szlov�k polg�rmester rendelete szerint az �ttermekben az �tlapokat, illetve a boltokban az �rlist�kat kellett k�tnyelv�s�teni.

A r�gi magyar vil�g felsz�mol�s�nak a legl�tv�nyosabb megnyilv�nul�sai azonban a szobord�nt�sek voltak. Sz�mos v�rosban – t�bbek k�z�tt Pozsonyban, Kass�n, Ungv�ron – ker�lt sor ilyen akci�kra. Kass�n p�ld�ul 1906 �ta �llt az 1848–49. �vi szabads�gharc eml�ke el�tt tisztelg� honv�dszobor, amely egy kuruc harcost �s egy v�r�s sapk�s honv�det �br�zolt. Ezt 1919. m�rcius 17-�n a legion�riusok annak ellen�re d�nt�tt�k le, hogy a magyarok szlov�k nyelv� feliratot helyeztek el rajta, amelyen azt �rt�k, hogy a szobor a szabads�g szimb�luma. Pozsonyban M�ria Ter�zia lovas szobra 1919-ben m�g meg�szta azzal, hogy zs�kot h�ztak a kir�lyn� fej�re, illetve k�s�bb deszkapal�nkkal takart�k el, de 1921 november�ben a legion�riusok led�nt�tt�k talapzat�r�l, �s vascs�vel sz�tvert�k.

Ek�zben a cseh �s a szlov�k politikusok alkalmazni kezdt�k az „ezer�ves magyar elnyom�s” fogalm�t, amelyet j�l lehetett haszn�lni a szobord�nt�sek megideologiz�l�s�ra. Mondv�n, ezek az elnyom� magyar uralom eml�kei, �s s�rtik a csehek �s szlov�kok �rz�seit, ez�rt a lehet� leggyorsabban el kell t�ntetni �ket.

Szobord�nt�k

Amikor ezen esem�nyek t�rt�ntek – kiv�ve a M�ria Ter�zia-szobor led�nt�s�t –, a b�kekonferencia m�g nem d�nt�tt arr�l, hogy a felvid�ki v�rosok, ter�letek mely �llam keretei k�z� ker�lnek. Pozsony, Kassa �s sz�mos felvid�ki magyar v�ros lakoss�ga abban rem�nykedett, hogy a konferencia alkalmazni fogja a wilsoni �nrendelkez�s elv�t, �s n�pszavaz�ssal d�nthetnek sorsukr�l.

Az atrocit�sok azonban nem �lltak meg az alkohol eltulajdon�t�s�n�l �s a szobrok led�nt�s�n�l – az emberek is c�lkeresztbe ker�ltek. Ennek legenyh�bb fokozata az volt, amikor az ittas katon�k megvert�k a magatart�sukat kifog�sol� civileket. T�bb olyan esetet ismer�nk, amikor a ver�sre puskatussal ker�lt sor. Ezt k�vett�k a hivatalosan a k�zbiztons�g �rdek�ben kik�ld�tt �rj�ratok �ltal elk�vetett gyilkoss�gok. Kass�n megt�rt�nt, hogy egy csehszlov�k �rj�rat �sszet�z�sbe keveredett egy utcai j�r�kel�vel, akit el�bb �sszevertek, majd nyolc szuronysebet ejtettek rajta, v�g�l a helysz�nen f�be l�tt�k. A megsz�ll�k cinizmus�t j�l mutatja, hogy az �gyet kivizsg�l� – de m�r csehszlov�k parancsnoks�g alatt �ll� – rend�rs�g azzal z�rta le az �gyet, hogy a j�r�kel� kezdte el inzult�lni a katon�kat.

Szuronnyal a magyarok ellen

A csehszlov�kok �ltal alkalmazott fizikai er�szak legs�lyosabb esete a pozsonyi sort�z volt. A t�rt�net�r�s sort�znek nevezi, b�r, mint az l�tni fogjuk, ink�bb l�v�ld�z�s volt. Pozsonyt a csehszlov�k hadsereg csapatai egy olasz ezredes, Barecca vezet�s�vel 1919. janu�r 2-�n foglalt�k el. A lakoss�g �s a megsz�ll�k viszonya az els� perct�l kezdve fesz�lt volt. A csehszlov�k csapatok bevonul�s�nak napj�n t�meges fosztogat�sokra ker�lt sor. Janu�r 6-�n a frissen kinevezett szlov�k zsup�n, Zoch S�muel hozz�kezdett a magyar k�zigazgat�s felsz�mol�s�hoz, a magyar f�isp�nt elt�vol�totta hivatal�b�l, mik�zben a megyeh�z�t megsz�llta a hadsereg. Vavro �rob�r miniszter 1919 febru�rj�ban Zsoln�r�l Pozsonyba helyezte �t a szlov�k miniszt�rium sz�khely�t. Ez ellentmondott azon magyar v�rakoz�snak, hogy a v�ros csak ideiglenes jelleggel – a b�kekonferencia �ltal elrendelt n�pszavaz�sig – marad csehszlov�k uralom alatt.

�rob�r �nnep�lyes keretek k�z�tt vonult be Pozsonyba, de a v�ros magyars�ga elszabot�lta r�szv�tel�t az �nneps�gen: egyszer�en otthon maradt. A pozsonyi Magyar Kir�lyi Erzs�bet Tudom�nyegyetem vezet�s�ge is a passz�v ellen�ll�s ezen form�j�t v�lasztotta, nem jelent meg az �nneps�gen. V�laszk�ppen �rob�r t�bb m�s magyar vezet�vel egy�tt letart�ztatta az egyetem rektor�t, Polner �d�nt. Ez az eset is mutatja, hogy milyen m�dszereket engedtek meg maguknak a Felvid�k �j urai.

Ebben a fesz�lt k�zegben a pozsonyi munk�ss�g 1919. febru�r 12-re sztr�jkot szervezett. Az emberek 14 �ra k�r�l kezdtek gy�lekezni a v�s�rcsarnok el�tt. Egy arra s�t�l� legion�rius let�pte egy kisfi� mell�r�l a magyar nemzeti sz�n� kok�rd�t, �s a gyermeket megverte. V�laszk�ppen a t�megb�l t�bben elkezdt�k verni a katon�t, aki visszamenek�lt a laktany�ba, ahonnan hamarosan �t t�rs�val t�rt vissza, akik t�zelni kezdtek a t�megre. N�h�ny percen bel�l �jabb legion�riusok csatlakoztak hozz�juk, akik g�pfegyverrel l�tt�k a menek�l� t�meget, illetve �ld�z�s k�zben szuronyt is haszn�ltak. K�zben valaki az egyik erk�lyr�l ledobott a t�rre egy magyar z�szl�t, amelyet egy fiatalember elkapott, majd egy villanyoszlopra felm�szva megpr�b�lta kit�zni. De a katon�k ek�zben lel�tt�k.

Az esem�ny m�rlege szomor�: h�t halott �s huszonh�rom s�lyos sebes�lt, tov�bb� hatvan k�nnyebb s�r�l�st szenved� ember. Az �sszecsap�sr�l k�sz�lt csehszlov�k hivatalos jelent�sb�l k�t dolgot �rdemes kiemeln�nk. Egyr�szt a fegyverhaszn�lat indokl�s�t, mely szerint a katon�k az�rt voltak k�nytelenek haszn�lni a fegyver�ket, mert a t�meg h�goly�val dob�lta meg �ket. M�sr�szt az esem�nyek azon �rt�kel�s�t, mely szerint a legion�riusoknak egy Magyarorsz�gr�l ir�ny�tott puccsot siker�lt cs�r�j�ban elfojtaniuk. Az �ldozatok temet�s�nek napj�n �jabb tragikus esem�ny t�rt�nt: Hubert K�roly 14 �ves tanul�t lel�tte egy legion�rius, amikor az megk�t�tte cip�f�z�j�t, mert azt hitte, hogy a di�k g�nyol�d�sb�l a fenek�t mutatja neki.

A fenti p�ld�k j�l demonstr�lj�k, hogy a Felvid�ket 1918 v�g�n, 1919 elej�n birtokba vev� csehszlov�k legion�riusok �s a vel�k szorosan egy�ttm�k�d� cseh �s szlov�k politikusok atrocit�sok sor�t k�vett�k el az ottani magyars�g ellen. Mik�zben a Versailles-ban 1919. janu�r 18-�n �ssze�l� b�kekonferenci�n a csehszlov�k b�kedeleg�ci� azt fejtegette a n�gy nagy „b�kecsin�l�” el�tt, hogy az els� Csehszlov�k K�zt�rsas�g a b�ke �s a demokr�cia z�loga K�z�p-Eur�p�ban.

V�rengz� l�gi�

Guly�s L�szl�, a Magyars�gkutat� Int�zet tudom�nyos tan�csad�ja, Magyar Nemzet

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.