Az 1800-as �vek v�g�n �s az 1900-as �vek elej�n a sport a nemzeti integrit�s, a k�l�n�ll�s kifejez�s�nek fontos eszk�z�v� v�lt a Monarchi�ban.

Ez volt az a l�tv�nyosan megmutathat� ter�lete a kult�r�nak, melyben ny�ltan vet�lkedhetett, s�t �sszecsaphatott a Monarchia k�t egyenrang� �llamalkot� nemzete, �s ahol a politikai egyenjog�s�g�rt k�zd� cseh �s horv�t nemzet is megjelenhetett. Term�szetesnek tekinthet�, hogy K�z�p-Eur�pa elnyomott szl�v nemzetei (csehek, lengyelek, horv�tok) szint�n fontos, a nemzeti f�ggetlens�gi propaganda c�ljaira j�l felhaszn�lhat� eszk�zt l�ttak a k�z�ss�gi torn�ban �s az egy�b sportokban

– �rta Szab� Lajos, a Magyar Olimpiai �s Sportm�zeum igazgat�ja a Trianoni Szemle 2018 els� f�l�v�ben megjelent sz�m�ban.

Trianon ut�n a sport pluszl�k�st kapott, hiszen �tvehette a b�keszerz�d�sben zsugor�t�sra k�telezett hadsereg bizonyos szerepeit. A korm�nyzatnak meg kellett oldania a k�nyszerb�l leszerelt tisztek �s altisztek egzisztenci�lis gondjait, egy�ttal meg kellett teremtenie a revansista t�rekv�sekhez elengedhetetlen leend� hadsereg ki- �s el�k�pz�s�t is.

Minderre a k�telez� testi nevel�s bevezet�se �s a sport fokozott t�mogat�sa l�tszott a legink�bb alkalmasnak. Ezt a c�lt 1921 december�ben a testnevel�si t�rv�ny elfogad�s�val k�v�nt�k el�rni.

Ami sokkal nagyobb probl�ma volt, hogy a legnagyobb sport�gi sz�vets�gek, a focist�k �s az atl�t�k eset�ben 57 labdar�g� �s 27 atl�tikai klub ker�lt a hat�rokon t�lra, de a t�bbi sport�g is nagyon komoly vid�ki b�zist vesz�tett el az orsz�g megcsonk�t�s�val.

�ssze�ll�t�sunkban nem v�llalkozhatunk arra, hogy a teljess�g ig�ny�re t�rekedve felsoroljuk, kik azok a k�rnyez� orsz�gbeli magyar sz�rmaz�s� sportol�k, akik vagy nek�nk, vagy m�r m�s orsz�goknak nyertek �rmeket. N�h�ny p�ld�t az�rt kiragadunk.

Erd�ly �s Rom�nia

Felsorolni is neh�z lenne azokat a b�zisokat Aradt�l Gyergy�szentmikl�sig, amelyek elveszt�se alapjaiban rengette meg a magyar sport�letet, ugyanakkor sokan v�g�l Magyarorsz�gnak szereztek olimpiai bajnoki c�meket. M�g Trianon el�tt sz�letett p�ld�ul a Hargita megyei Als�s�falv�n az 1928-as amszterdami olimpia bajnoka �s az 1924-es p�rizsi j�t�kok ez�st�rmese, a k�nny�s�ly� birk�z� Keresztes Lajos, valamint az 1936-os berlini olimpia k�t�ttfog�s�, l�gs�ly� bajnoka, a korondi L�rincz M�rton.

Ugyanakkor m�r a Rom�ni�hoz tartoz� Kolozsv�rr�l indult, �s lett a magyar v�zilabd�z�s egyik halhatatlanja Jeney L�szl�. A kiv�l� kapus n�gy olimpi�n vett r�sz: 1948-ban Londonban az ez�st-, 1952-ben Helsinkiben �s 1956-ban Melbourne-ben az arany-, 1960-ban R�m�ban a bronz�rmet nyert csapat tagja volt. Emellett a 64 v�logatott m�rk�z�s�be az is belef�rt, hogy 1954-ben �s 1958-ban Eur�pa-bajnoki aranyat szerezzen.

1937-t�l a MAC, 1945-t�l a Budapesti Vasas, 1956-t�l a Ferencv�rosi Torna Club, majd 1959-t�l a Budapesti Honv�d v�zilabd�z�ja volt, h�romszor lett magyar bajnok (1943, 1947, 1953).

A melbourne-i olimpia ut�n egyike volt azoknak a sportol�knak, akik nem t�rtek haza: K�rp�ti Gy�rggyel egy�tt egy amerikai bemutat� sorozaton vettek r�szt. V�g�l 1957 febru�rj�ban hazaj�ttek, ahogy az MTI-nek nyilatkozt�k akkor, b�r profi szerz�d�st k�n�lt�k nekik, �ket a p�nz nem �rdekelte, viszont a honv�gy mindkett�j�ket nagyon gy�t�rte.

M�r els� perct�l kezdve honv�gyat �rezt�nk, �s egyre jobban meg�rlel�d�tt benn�nk, hogy sok�ig nem b�rjuk ki t�vol a haz�nkt�l. Nagyon sokat besz�lt�nk az otthonr�l az otthoniakr�l, �s gyakran k�nny csordult ki a szem�nkb�l.

Szilveszter �jszak�j�n p�ld�ul szinte t�bbet s�rtunk, mint nevett�nk. K�rp�ti Gyurival besz�lgett�nk, hogy el�bb-ut�bb k�rni fogjuk a magyar k�vets�get, tegye lehet�v� hazautaz�sunkat” – nyilatkozta akkor Jeney, aki �ll�t�lag 1956. november 4. �s 1991. m�rcius 26. k�z�tt �rizte a Kossuth-c�meres melbourne-i magyar olimpiai z�szl�t.

M�s magyar vil�gklasszisok nem Magyarorsz�gnak sz�ll�tott�k az aranyakat. S�t, az 1968. janu�r 22-�n, a Kov�szna megyei Z�gonban sz�letett Szab� Katalin val�j�ban �pp annak k�sz�nheti n�gy olimpiai bajnoki c�m�t, hogy rom�n sz�nekben versenyzett. Az �nfalvai, majd a d�vai tornaiskol�ban k�sz�l� klasszis ugyanis Los Angelesben �rt fel a cs�csra, ott, ahol a szocialista blokk nagy r�sze nem indult el. Rom�nia viszont igen, �s ez hozta meg Szab�nak a sikert, a n�gy aranyat �s egy ez�st�t.

P�lyafut�sa sor�n �sszesen 28 �rmet nyert, ebb�l 15 aranyat. 1987-ben v�ratlanul visszavonult, majd N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban dolgozott. Tisztelet�re a z�goni �voda felvette a nev�t.

J� tudni, hogy a nevedet �vek eltelt�vel sem felejtett�k el. Ez azt jelenti, hogy mindazt, amit tett�l, megbecs�lik

– nyilatkozta.

D�lvid�k �s Szerbia/Horv�torsz�g

K�ts�gtelen, hogy akad sok olyan sportol�, akiket irigyl�nk a d�l szomsz�dokt�l, �s boldogok lenn�nk (lett�nk volna), ha p�ld�ul a vil�g- �s Eur�pa-bajnok k�zilabd�z�, Sterbik �rp�d vagy a vil�gbajnok birk�z� Nemes Viktor benn�nket v�lasztott volna.

De �gy vagyunk az olimpiai �rmet nyert vajdas�gi magyar birk�z�kkal is: az els�t Horv�t Istv�n szerezte 1968-ban a k�t�ttfog�s�ak 70 kg-os mez�ny�ben. �t k�vette a zentai T�rtei J�zsef, aki az 1983-as kijevi vb-ez�st ut�n Los Angelesben olimpiai bronzot nyert.

Megeml�thetj�k Mester Gyul�t, aki 2000-ben, Sydneyben lett olimpiai bajnok a szerb r�plabda-v�logatottal.

De indulhatott volna magyar sz�nekben az �jvid�ki sz�let�s� Szeles M�nika is, aki kilenc Grand Slam-torn�t nyert (n�gy Australian Opent, h�rom Roland Garrost �s k�t US Opent), h�romszor gy�z�tt az �v v�gi WTA-vil�gbajnoks�gon, m�g a 2000-es olimpi�n az el�d�nt�ben a k�s�bbi gy�ztes Venus Williamst�l kapott ki, �s lett v�g�l bronz�rmes. 2007 tavasz�n a magyar �llampolg�rs�got is felvette, de miut�n 2008 febru�rj�ban visszavonult, nem indulhatott magyar sz�nekben.

De akadnak olyanok, akikre az�rt lehet�nk b�szk�k, mert m�g a Monarchia idej�n, d�lvid�ki sz�let�s�k�nt a magyaroknak szereztek dics�s�get. Ilyen volt Tapavicza Momcsill�, akir�l az olimpiat�rt�neti sorozatunkban k�l�n is megeml�kezt�nk: az 1872. okt�ber 14-�n, N�dalj�n sz�letett �p�t�sz 1896-ban k�t aranyat is nyerhetett volna s�lyemel�sben �s birk�z�sban, de s�r�lten nem volt r� es�lye. Ugyanakkor elindult teniszben, �s egy gy�zelem el�g volt a 3. helyhez.

V�rtesy (Vr�bel) J�zsef ugyancsak a Vajdas�gban, Zomborban sz�letett, egyike volt azoknak, akik felvir�goztatt�k a magyar v�zilabd�t. 1928-ban olimpiai ez�st�rmes, n�gy �vvel k�s�bb olimpiai bajnok lett, emellett 1926 �s 1934 k�z�tt szerzett n�gy Eb-aranyat is.

1934-t�l a Budapesti Egyetemi Atl�tikai Club (BEAC) �sz�szakoszt�ly�nak edz�je, legismertebb tan�tv�nya Cs�k Ferenc, az 1936-os berlini j�t�kok olimpia bajnoka. 1944-ben, majd 1949-ben a v�zilabda-v�logatott sz�vets�gi kapit�nya is volt.

�rdekes szerepl�je a nemzetk�zi sport�letnek Boros Tamara, aki�rt ak�r t�bb nemzet is kapkodhatott volna. A zentai sz�let�s� asztaliteniszez� a d�lszl�v h�bor� kit�r�sekor csal�dj�val egy�tt Sv�dorsz�gba menek�lt, �s ugyan felvett�k a kapcsolatot a magyar sz�vets�ggel, B�torfi Csilla �s T�th Krisztina mell� nem kellett.

A horv�tok azonnal lecsaptak r�, megl�tt�k benne a tehets�get, a csal�dj�nak munk�t biztos�tottak, � pedig ezt h�rom-h�rom Eur�pa-bajnoki arannyal �s ez�sttel, �t bronzzal �s egy vil�gbajnoki bronz�remmel h�l�lta meg.

Felvid�k �s Szlov�kia

Igaz, nem Trianon t�mak�r�hez tartozik, de m�r az 1896-os olimpi�n is volt olyan sportol�nk, aki a jelenlegi Szlov�kia ter�let�n sz�letett. A j�t�kokr�l a k�tszeres bajnok Haj�s Alfr�d neve v�lt ismert�, mik�zben az els� olimpiai �rmet nem is �, hanem Szokolyi Alajos szerezte Magyarorsz�gnak: 100 m�teres s�kfut�sban a harmadik lett. Ami�rt megeml�tj�k: a Rubicon t�rt�nelmi foly�irat azt �rta, az ath�ni olimpia centen�rium�ra m�g b�lyeget is kiadtak r�la, mint az els� szlov�k olimpiai �rmesr�l.

Hogy k�zelebb is j�jj�nk napjainkhoz, szint�n a jelenlegi Szlov�kia ter�let�n, Kass�n sz�letett az 1912-es j�t�kok sportl�v� bajnoka, Prokopp S�ndor, a 1948-as kalap�csvet� bajnok �s n�gy �vvel k�s�bbi bronz�rmes, N�meth Imre, illetve Ath�n �s Peking olimpiai bajnok p�l�kapusa, a dunaszerdahelyi Gergely Istv�n.

Mi pedig adtunk Csehszlov�ki�nak egy olimpiai 4. fut�t, V�r�s (Vohlarik) Vinc�t, aki az 1920-as antwerpeni j�t�kokon remekelt, k�s�bb futballedz�k�nt dolgozott, �s neki k�sz�nhet�en jutott el haz�nkba a k�zilabda els� szab�lyk�nyve.

K�rp�talja �s Ukrajna

Ebben a r�gi�ban az igazi nagy vesztes�geket legink�bb a labdar�g�sban szenvedt�k el. Az ungv�ri sz�let�s� Szab� J�zsef �gy ker�lt a magyar helyett a szovjet v�logatottba, �s lett 1966-ban vil�gbajnoki negyedik, 1972-ben pedig olimpiai bronz�rmes.

A munk�csi Beca J�zsef a CSZKA Moszkv�b�l ker�lt be a szovjet olimpiai v�logatottba, amely 1956-ban megnyerte a melbourne-i torn�t.

De R�cz L�szl�t is eml�thetn�nk: a fancsikai sz�let�s� k�z�pp�ly�s 1986-ban KEK-et nyert a Dinamo Kijevvel, 1988-ban pedig Eb-ez�st�rmes lett a szovjet v�logatottal. Mire 1991-ben a Fradihoz ker�lt, m�r csak p�r m�rk�z�sre volt alkalmas.

Vel�k ellent�tben a beregsz�szi sz�let�s� Kalocsai G�za el�bb csehszlov�k, majd magyar v�logatott lett, j�t�kosk�nt szerepelt a Kispestben, a Ferencv�rosban, majd az �jpestben. Edz�k�nt t�z magyar klubot is ir�ny�tott, 1961–62-ben KEK-el�d�nt�t j�tszhatott az �jpesti D�zs�val, de r�vid ideig �lt a Ferencv�ros kispadj�n is.

A nyolcvanas �vek v�g�n, a kilencvenes �vek elej�n Krocsk� J�zsef is sok rajong�t szerzett mag�nak, akit a legjobb ukr�n teniszez�k k�z�tt tartottak sz�mon, m�gis a magyar sz�neket v�lasztotta. 1993–1997 k�z�tt a magyar Davis-kupa v�logatott tagjak�nt k�tszer is komoly r�szt v�llalt a Vil�gcsoportba jut�sban: az argentinok ellen Alberto Mancinit �s Javier Fran�t, az ausztr�lok ellen Todd Woodbridge-et �s Mark Phillippoussist is legy�zte.

Pinc�si L�szl�, 24.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.