T�rsadalmi m�rn�k�sk�d�s

A Trianon el�tti �vtizedben – 1910-es adatok szerint – a v�rosokban 55,6 sz�zal�k volt magyar, 14,2 sz�zal�k n�met ajk� (sz�sz �s sv�b), 9,6 sz�zal�k zsid�, �s 17,6 sz�zal�kot tett ki a rom�ns�g. Ut�bbiak a 100 ezern�l nagyobb l�leksz�m� v�rosok �sszlakoss�g�nak 12,4 sz�zal�k�t adt�k, m�g az 5 ezern�l kevesebb lakos�ak eset�ben 38,4 sz�zal�k�t. Nagy r�sz�k nyelvileg elk�l�n�lve, kiz�r�lagosan rom�n egyh�zi vagy egyes�leti int�zm�nyh�l� alkalmazottjak�nt tev�kenykedett, �gy sem kultur�lis, sem gazdas�gi szempontb�l nem b�rt d�nt� befoly�ssal lak�helye �s k�rnyezete �let�re. 1918 �s 1920 k�z�tt ennek a helyzetnek a megv�ltoztat�s�t strat�giai fontoss�g�nak tekintette az �j k�zponti hatalom, ennek is k�sz�nhet�, hogy m�g Erd�lyben a rom�n nemzetis�g�ek ar�nysz�ma 1930-ra az �sszlakoss�g 51,9 sz�zal�k�r�l csup�n 57,8 sz�zal�kra n�tt, a v�rosi lakoss�g k�r�ben viszont 17,6 sz�zal�kr�l 35 sz�zal�kra emelkedett. A gazdas�gi int�zm�nyekben val� r�szesed�s�k 1938-ban Erd�lyben 36,15 sz�zal�k, a B�ns�gban 47,36 sz�zal�k, a Partium �s M�ramaros vid�k�n 21,22 sz�zal�k volt.

Mindezt kieg�sz�tett�k a magyar k�z�ss�g kultur�lis int�zm�nyrendszer�nek rom�nos�t�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�sek. Ugyanis r�gt�n 1918–1919 fordul�j�n a gyulafeh�rv�ri Rom�n Nemzetgy�l�s �ltal l�trehozott, Szeben v�ros�ban sz�kel� Erd�lyi Korm�nyz�tan�cs Oktat�s- �s Vall�s�gyi Igazgat�s�ga kezdem�nyezte a l�tez� iskolah�l� rom�n vezet�s �s ellen�rz�s al� v�tel�t, valamint �j rom�n iskol�k alap�t�s�t. Tov�bb� oktat�kat k�pz� gyorstanfolyamok ind�t�s�r�l hat�rozott azzal a c�llal, hogy azt�n az ott v�gzettek a rom�n �s a t�bbi nemzetis�g iskol�iban is rom�n nyelvet, t�rt�nelmet, f�ldrajzot �s polg�ri nevel�st tan�tsanak. A pedag�gusi tev�kenys�get h�s�gesk� let�tel�hez k�t�tt�k, annak elmarad�sa eset�n retorzi�kkal s�jtott�k az egyes tan�rokat vagy tan�ri kart. 1918 decembere �s 1919 szeptembere k�z�tt az igazgat�s�g 1306 �llami elemi iskola, valamint 20 l�ceum, 40 polg�ri �s nyolc re�liskola f�l�tt rendelkezett, amelyekben m�r a Rom�n Kir�lys�gb�l h�vott oktat�k is tev�kenykedtek, ezenfel�l fel�gyelete al� vont 11 k�pz�m�v�szeti �s szakiskol�t, megnyitott hat �llami kereskedelmi iskol�t, kiterjesztette ellen�rz�s�t a kolozsv�ri Ferenc J�zsef Tudom�nyegyetemre �s a Nemzeti Sz�nh�zra. 1920. �prilis 2-ig, amikor a korm�ny feloszlatta a Korm�nyz�tan�csot, �sszesen 1611 iskol�t vett �t m�s nemzetis�gekt�l �s m�k�dtette azokat rom�n oktat�si int�zm�nyk�nt.

L�nh�rt Tam�s

A teljes cikk a M�lt-kor t�rt�nelmi magazin 2020. ny�r sz�m�ban olvashat�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.