Egy nappal kor�bban az emberi jogi, vall�si �s kisebbs�g�gyi szakbizotts�g negat�v v�lem�nyez�st adott ki a t�rv�nyjavaslatr�l, a korm�ny pedig szint�n azt k�z�lte a parlamentnek k�ld�tt �ll�sfoglal�s�ban, hogy nem t�mogatja a tervezet elfogad�s�t.

Az RMDSZ k�pvisel�h�zi frakci�vezet�je, Benedek Zakari�s k�rte, hogy k�ldj�k vissza a tervezetet a szakbizotts�gba, javaslat�t azonban elutas�totta a pl�num.

Kelemen Hunor RMDSZ-eln�k felsz�lal�s�ban r�mutatott, a tervezet kezdem�nyez�i egyetlen dolgot javasolnak: m�rcius 15-e legyen hivatalosan az erd�lyi magyar k�z�ss�g napja.

„Szentes�tse t�rv�ny is a magyar k�z�ss�g sz�m�ra azt a napot, amit �vek �ta �nnepl�nk, egy �jabb k�vet helyezve k�z�s �p�tm�ny�nkbe. Az 1848-as szabads�gharc eszm�nyei t�nylegesen megegyeznek a francia forradalom eszm�ivel, amelyeket Eur�pa �sszes n�pe mag��v� tett: szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g. Ez a h�rom �rt�k ma is �rv�nyes, ma is aktu�lis. (…) Meg kell �rteni�k, hogy ezzel a kezdem�nyez�ssel mi nem vesz�nk el senkit�l semmit. �n�knek sem kell lemondaniuk semmir�l. �n�k an�lk�l adhatnak, hogy b�rmit is vesz�ten�nek. Ezzel nem lesznek szeg�nyebbek. Szavazatukkal �n�k kifejezhetik egyet�rt�s�ket a forradalom �ltal hirdetett eszm�nyekkel (…), �s k�z�sen bizony�thatjuk, hogy a t�rt�nelemb�l azokat az �rt�keket vissz�k tov�bb, amelyek mindannyiunkat jobb�, er�sebb� �s bizony, �sszetart�bb� tesznek egy k�z�s j�v� tervez�s�ben” – fogalmazott.

Hozz�tette, figyelemmel k�s�rte az ut�bbi id�ben lezajlott �sszes, „racion�lisnak egy�ltal�n nem mondhat�” vit�t a rom�niai magyar k�z�ss�gr�l, annak t�rekv�seir�l, a Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�gr�l.

„Gondolatban akaratlanul is visszat�rtem a m�ltba. Nem a t�voli m�ltba, nem a 19. sz�zadba. (…) Nem! Gondolatban csak 30 �vet ugrottam vissza, az 1989-90-es �vekhez, a kommunista diktat�ra �sszeoml�s�nak �v�be �s az azt k�vet� id�szakba. Az akkori rem�nyre gondoltam, a rem�ny politik�j�ra, amelyet folyamatosan �p�tett�nk, �s amelyben ma is hiszek. T�bbek k�z�tt abban bizakodtunk mindannyian, hogy magunk m�g�tt hagyjuk az etnikai kisebbs�geket �r� diszkrimin�ci�t, az asszimil�ci�s politik�t, �s hogy siker�l majd begy�gy�tani a diktat�ra �veiben szerzett sebeket. A rom�niai magyarok abban rem�nykedtek, hogy jogaikat tekintve egyenrang� polg�rok lesznek. (…) Az elm�lt hetekben azonban furcsa �rz�s t�lt�tt el. Az a benyom�som t�madt, hogy a rem�ny politik�ja ma m�r nem m�k�dik abban az �rtelemben, hogy k�z�sen gondolunk el politikai megold�sokat a magyar k�z�ss�g sz�m�ra” – jelentette ki Kelemen.

Az RMDSZ �ltal beny�jtott javaslat lehet�v� tette volna, hogy a magyarlakta telep�l�seken m�rcius 15-�n �nneps�geket tartsanak a helyi k�lts�gvet�sb�l t�rt�n� finansz�roz�ssal. A tervezet el��rta volna a munk�ltat�k sz�m�ra, hogy a magyar alkalmazottaknak k�r�sre szabadnapot adjanak m�rcius 15-�n. (Agerpres)

Leszavazta a k�pvisel�h�z a m�rcius 15-�t �nnepnapp� nyilv�n�t� t�rv�nytervezetet

Kelemen Hunor besz�de a m�rcius 15-i t�rv�nytervezet vit�j�n

�n�k el�tt egy olyan t�rv�nytervezet van, amelynek kezdem�nyez�i egyetlen dolgot javasolnak: m�rcius 15. legyen hivatalosan a rom�niai magyar k�z�ss�g napja. Szentes�tse t�rv�ny is a magyar k�z�ss�g sz�m�ra azt a napot, amit �vek �ta �nnepl�nk, egy �jabb k�vet helyezve k�z�s �p�tm�ny�nkbe. Az 1848-as szabads�gharc eszm�nyei t�nylegesen megegyeznek a francia forradalom eszm�ivel, amelyeket Eur�pa �sszes n�pe mag��v� tett: szabads�g, egyenl�s�g, testv�ris�g. Ez a h�rom �rt�k ma is �rv�nyes, ma is aktu�lis. M�rcius 15. egy olyan forradalom kezdet�nek napja, amelynek eszm�nyei nem ir�nyultak egyetlen n�p ellen sem. M�rcius 15-r�l besz�l�nk, nem 1848-r�l, nem 1849-r�l. Ezt kell meg�rten�nk, �s kiz�r�lag a 19. sz�zad k�zep�nek kontextus�ban kell �rtelmezn�nk, semmik�pp sem a 21. sz�zad szemsz�g�b�l.

Ez�rt hissz�k, hogyha siker�lne egy �sszer�, t�rgyilagos vit�t folytatni, akkor lehet�s�g ny�lna arra, hogy szavazatukkal t�mogass�k ezt a t�rv�nytervezetet.

Ezzel a kezdem�nyez�ssel mi nem vesz�nk el senkit�l semmit. �n�knek sem kell lemondaniuk semmir�l. �n�k an�lk�l adhatnak, hogy b�rmit is vesz�ten�nek. Ezzel nem lesznek szeg�nyebbek. Szavazatukkal �n�k kifejezhetik egyet�rt�s�ket a forradalom �ltal hirdetett eszm�nyekkel, a szabads�g, az egyenl�s�g �s a testv�ris�g eszm�ny�vel, �s k�z�sen bizony�thatjuk, hogy a t�rt�nelemb�l azokat az �rt�keket vissz�k tov�bb, amelyek mindannyiunkat jobb�, er�sebb� �s bizony, �sszetart�bb� tesznek egy k�z�s j�v� tervez�s�ben.

Egyenesen mondom, �n is k�vettem a t�rv�nyr�l sz�l� vit�kat. Figyelemmel k�s�rtem az �sszes, racion�lisnak egy�ltal�n nem mondhat� vit�t a rom�niai magyar k�z�ss�gr�l, annak t�rekv�seir�l, a Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�gr�l, �s gondolatban akaratlanul is visszat�rtem a m�ltba. Nem a t�voli m�ltba, nem a 19. sz�zadba, nem az 1848-as szabads�gharchoz �s nem az akkoriban megfogalmazott szabads�geszm�nyekhez, amelyeket term�szetesen csak �gy �rthet�nk meg, ha az akkori esem�nyeket az akkori kontextusban l�tjuk, �s nem �rtelmezz�k azokat a 21. sz�zad szemsz�g�b�l.

Nem! Gondolatban csak 30 �vet ugrottam vissza, az 1989-90-es �vekhez, a kommunista diktat�ra �sszeoml�s�nak �v�be �s az azt k�vet� id�szakra. Az akkori rem�nyre gondoltam, a rem�ny politik�j�ra, amelyet folyamatosan �p�tett�k, �s amelyben ma is hiszek. T�bbek k�z�tt abban bizakodtunk mindannyian, hogy magunk m�g�tt hagyjuk az etnikai kisebbs�geket �r� diszkrimin�ci�t, az asszimil�ci�s politik�t, �s hogy siker�l majd begy�gy�tani a diktat�ra �veiben szerzett sebeket.

A rom�niai magyarok abban rem�nykedtek, hogy jogaikat tekintve egyenrang� polg�rok lesznek. A nemzeti identit�sunkat akartuk meg�rizni, azt szabadon gyakorolni an�lk�l, hogy megs�rten�nk m�sok nemzeti identit�s�t �s m�lt�s�g�t. Ezek�rt a t�rekv�seink�rt a parlamenti demokr�cia eszk�zeivel harcoltunk itt, Rom�nia Parlamentj�ben. Teljesen term�szetes m�don v�lasztottuk a politikai p�rbesz�det, a rom�n t�bbs�g �s a kisebbs�gben lev� magyar k�z�ss�g k�z�tti dial�gust. Most, 30 �v t�vlat�b�l is �gy v�lem, hogy helyesen v�lasztottunk.

Az elm�lt hetekben azonban furcsa �rz�s t�lt�tt el. Az a benyom�som t�madt, hogy a rem�ny politik�ja ma m�r nem m�k�dik abban az �rtelemben, hogy k�z�sen gondolunk el politikai megold�sokat a magyar k�z�ss�g sz�m�ra. Az a benyom�som, hogy ma egyesek a rem�nykelt�s helyett a gy�l�letet sz�tj�k, �s ez akkor sem vigasztal, ha tudom, hogy ez nemcsak a t�bbs�g-kisebbs�g viszony�ra, hanem m�s ter�letre is �rv�nyes.

Igaz, Rom�nia el�rte k�t nagy c�lj�t: csatlakozott a NATO-hoz �s bel�pett az Eur�pai Uni�ba. Nincs m�r �lland� nyom�s rajta, nincsenek m�r azok a k�vetelm�nyek, amelyeket akkor megfogalmaztak vele szemben, t�bbek k�z�tt az interetnikus kapcsolatok ter�n. Szankci�k sincsenek m�r. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt egyesek mintha �gy gondoln�k, hogy elj�tt a pillanata a k�z�s �p�tkez�s le�ll�t�s�nak, ak�r k�z�s munk�nk lerombol�s�nak. Ennek jeleit m�r 2012-2013 �ta l�tjuk, de most, a j�rv�ny �s a j�rv�ny okozta gazdas�gi v�ls�g, a vil�grend �s a glob�lis er�viszonyok �jrarendez�d�s�nek idej�n felgyorsult a paradigmav�lt�s a rom�n t�bbs�g �s a magyar kisebbs�g viszony�ban.

�n�k bizony�thatj�k, k�z�sen bebizony�thatjuk, hogy amit az im�nt felv�zoltam, nem igaz. Megmutathatj�k, hogy nincs paradigmav�lt�s, �s ami �prilis 29. ut�n t�rt�nt, csup�n egy kisikl�s. Megmutathatj�k, hogy amit eddig k�z�sen el�rt�nk, az nem csak szemf�nyveszt�s volt az�rt, hogy becsapj�k a partnereinket a NATO- �s az uni�s csatlakoz�s el�tt. Vagy �ppen ellenkez�leg: mehetnek tov�bb az ellenkez� ir�nyba, ezzel m�g jobban elidegen�tve a rom�niai magyarokat.

A t�rv�nytervezetet negat�van v�lem�nyezt�k. M�r nem vitatom azt sem, hogy t�rv�nyes volt vagy sem ezt az elutas�t� jelent�st elk�sz�teni, hiszen nem �rtettek egyet azzal, hogy a t�rv�nytervezetet visszak�ldj�k a bizotts�gba.

M�gis arra k�rem �n�ket, hogy forduljanak a j�v� fel�. Egy olyan j�v� fel�, amelyben a m�lt – amelyet am�gy sem v�ltoztathatunk meg – nem fogja radik�lisan befoly�solni a k�lcs�n�s tiszteleten alapul� k�z�s j�v� tervez�s�t. K�rem, hogy utas�ts�k el ezt a jelent�st. Ez nem jelenti azt, hogy a t�rv�nyt automatikusan elfogadj�k. Ez a szavazat puszt�n azt jelenten�, hogy adnak m�g egy es�lyt arra, hogy nyugodtabb k�r�lm�nyek k�z�tt t�rgyalhassunk. Csak annak adj�k meg az es�ly�t, hogy folytassuk a rem�ny politik�j�t a t�bbs�g-kisebbs�g viszony�ban.

erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.