„Az Eur�pai Uni� tudja, hogy meg kellene v�ltoznia, csakhogy a v�ltoz�s egyebek k�z�tt �ppen az�rt lenne sz�ks�ges, mert nem k�pes megv�ltozni” – foglalja �ssze egyetlen aforizm�ban az eur�pai integr�ci� korszakos dilemm�j�t a washingtoni Hudson Int�zet k�t munkat�rsa, Michael Doran �s Peter Rough az American Interestben.

Pillanatnyilag nincs eur�pai vezet�, aki ny�ltan ki mern� mondani, hogy a Lisszaboni Szerz�d�snek az egyre szorosabb uni�r�l sz�l� k�vetelm�nye nem tarthat� fenn. M�rpedig ha a k�z�ss�g nem k�pes szak�tani vele, akkor az integr�ci� fenntartand� v�vm�nyai is vesz�lybe ker�lnek. Egyel�re azonban Guy Verhofstadt volt belga minisztereln�k, az Eur�pai Parlament liber�lis frakci�j�nak vezet�je uralja a retorikai teret az Eur�pai Egyes�lt �llamok gondolat�val, �s senki sem meri megmondani neki, hogy vez�rl� csillaga �vmilli�k �ta kihunyt, csak �ppen a t�vols�g miatt f�ny�t m�g mindig �rz�keli a szem. Megmondani pedig az�rt nem meri neki senki, mert a politikusok nem szeretnek t�mad�sok keresztt�z�be ker�lni, �s mert mindig akad s�rg�sebb teend�, manaps�g p�ld�ul a t�voz� Nagy-Britanni�val folytatand� t�rgyal�ssorozat. Ahogy Sch�uble n�met p�nz�gyminiszter mondta, most nincs itt a reform ideje. Vajon mikor lesz itt? – k�rdik a szerz�k. Tal�n ha valamilyen nagyon s�lyos v�ls�g k�vetkezik be, p�ld�ul �sszeomlik az olasz gazdas�g.

Eur�p�nak az a baja, hogy a mai int�zm�nyrendszer keretei k�z�tt nem tudja megoldani l�nyegi probl�m�it, az int�zm�nyrendszeren viszont nem k�pes v�ltoztatni. A szerz�k a nemzetk�zi gazdas�gi �s politikai szakirodalom ismeret�ben nem fejtik ki, hanem eleve adottnak veszik, hogy a gazdas�gi �s politikai neh�zs�gek nem fognak megold�dni, ha a vezet�k nem fordulnak vissza a teljes politikai integr�ci� �tj�r�l. De elm�leti megfontol�sokb�l is a nemzet�llami strukt�r�t tartj�k m�k�d�k�pesnek. El�sz�r is az�rt, mert a k�pviseleti demokr�cia nem m�k�d�k�pes k�z�s �rdekek �s �rt�kek n�lk�l, ezek pedig a nemzet�llamokban �llnak fenn. �k is �gy l�tj�k, mint Pierre Manent francia filoz�fus, aki �gy fogalmazott, hogy ha nem engedik �rv�nyre jutni a nemzet�llam �szszer� felfog�s�t, akkor az irracion�lis v�ltozat fog �rv�nyes�lni. Amerik�t arra sz�l�tj�k fel, hogy ne a mind szorosabb uni� hib�s elv�t t�mogassa, mint Obama volt eln�k tette, hanem igyekezz�k seg�teni a rendezett �tt�r�st a nemzet�llamok integr�ci�j�hoz, k�l�nben kaotikus folyamatok indulhatnak be, antidemokratikus rendszerek j�hetnek l�tre, �s g�tl�stalan hatalmak (amelyek p�ld�j�ul Oroszorsz�got eml�tik) eredm�nyesen hal�szhatnak a zavarosban. Van egy gyakorlati megfontol�s is a nemzetek f�l�tti int�zm�nyrendszerrel szemben. Nevezetesen, hogy a legkisebb k�z�s t�bbsz�r�s elv�n m�k�dik, �s ez gyakran cselekv�sk�ptelenn� teszi. A nagy egys�ges szervezet ez esetben csak l�tsz�lag jelent nagyobb er�t, hat�konys�g dolg�ban kevesebbet �r, mint t�bb f�ggetlen, de sz�vets�ges �llam.

Doran �s Rough tudj�k, hogy a hangzatos elvekt�l neh�z visszal�pni. M�gis l�tnak gyakorlati lehet�s�get az int�zm�nyes �talakul�sra. �spedig olyat, amely egy�ttal a brit kiv�l�s dilemm�it is seg�thet megoldani. Azt javasolj�k, hogy csatlakozz�k az Uni�hoz t�rsult tagk�nt Izland, Liechtenstein, Norv�gia �s Sv�jc, �s Nagy-Britannia is v�ljon teljes jog� tagb�l t�rsultt�. (Ma is vannak t�rsult �llamok, az eml�tett n�gy is k�z�j�k tartozik, de a szerz�k t�rsult tags�gr�l �rnak, ami valamivel szorosabb k�t�d�st jelentene: r�szv�telt az egys�ges piacban, mik�zben a szakpolitik�k nemzeti hat�sk�rben maradn�nak.) Ha a t�rsult tag�llam st�tusza megteremt�dne, akkor a mai teljes jog� tag�llamok is bel�t�suk szerint v�laszthatn�nak a t�rsult �s a teljes jog� tags�g k�z�tt.

metazin.hu