A t�rt�nelem fort�lya c�mmel jelenik meg a most t�z �ves M�lt�nyoss�g Politikaelemz� K�zpont tanulm�nyk�tete, amely a magyar demokr�cia t�rt�net�t tekinti �t a rendszerv�lt�st�l m�ig. Lakatos J�li�val, a M�lt�nyoss�g nemzetk�zi igazgat�j�val a k�tetben megjelen� tanulm�nya nyom�n a t�rt�nelem visszat�r�s�r�l, a korszellem v�ltoz�sair�l besz�lgetett a Mandiner.hu munkat�rsa, Rajcs�nyi Gell�rt.

***

A M�lt�nyoss�g most megjelen�, A t�rt�nelem fort�lya c�m� k�tet�ben fontos t�m�val foglalkozik: azzal, hogyan jutottunk el a t�rt�nelem v�ge-felfog�st�l a t�rt�nelem visszat�r�s�ig. Fukuyama elm�let�t m�r el�g sokszor eltemett�k az elm�lt �vekben, �gy ink�bb azt k�rdezn�m: mikort�l t�rt vissza a t�rt�nelem?

�n a 2008-as v�ls�got jel�ln�m meg az egyik ilyen fordul�pontnak. A t�rt�nelem visszat�r�se alatt azt �rtem, hogy amikor megt�rt�nt a harmadik demokratiz�ci�s hull�m a nyolcvanas-kilencvenes �vek fordul�j�n, akkor

Az Egyes�lt �llamok politikai, gazdas�gi �s katonai hegem�ni�ja t�rsult ehhez a hangulathoz. Ugyanakkor mostanra kicsit ellustult az az ideol�gia, amely kor�bban vonz�v� tette a Nyugatot az eg�sz vil�g sz�m�ra, gondoljunk a filmekt�l kezdve a popzen�ig sok mindenre. Elmaradt a meg�jul�s, lecs�kkent a vonzer�. Elfogyott a lend�let, �s a v�ls�g ut�n mintha hirtelen minden kibillent volna. Ez egy kulcsfontoss�g� peri�dus a liber�lis demokr�ci�k sz�m�ra. Van ennek egy politikatudom�nyi vet�lete, amikor a demokr�ci�k fejl�d�s�t n�zz�k, �s van egy politikai vet�let, hogy milyen reakci�kat adtak a p�rtok erre a „kibillen�sre”.

Nagyj�b�l k�t �vvel ezel�tt indult el a politikatudom�nyban annak a felismer�se, hogy a demokr�ci�k nem line�risan fejl�dnek, nem egy �lland�an pozit�v ir�nyba tart�, folyamatos fejl�d�sr�l van sz�. J� p�lda erre a Journal of Democracy 25. �vfordul�j�ra k�sz�lt 2015 eleji k�l�nsz�ma, ami tal�n els�k�nt vizsg�lta, hogy visszaszorul�ban vannak-e a demokr�ci�k vil�gszerte. Amikor megn�zz�k a demokr�ci�k min�s�g�re �s fejl�d�s�re vonatkoz� kutat�sokat, ak�r az Amnesty International vagy a k�l�nb�z� demokr�ciaindexek m�r�seit, akkor azonban azt is l�tjuk, hogy hab�r van visszarendez�d�s, de ez term�szetes folyamat. Ami a politikai vet�letet illeti, a „populista hull�m” is a v�ls�g nyom�n kezdett er�re kapni. De a populista t�rnyer�s sem egy �r�kk�val� dolog: ink�bb egy v�ls�gjelens�g, amivel foglalkozni kell. Azt jelzi, hogy meg kell �julnia a nyugati szellemnek.

Ki okozta a v�ltoz�st: a n�pt�megek vagy a vezet� politikusok ind�tott�k el a v�ltoz�sokat? Ki hatott kire?

A p�rtok, a szavaz�k �s az int�zm�nyek interakci�ib�l sz�letnek a v�ltoz�sok. A szavaz�k �gy l�tt�k, hogy az int�zm�nyek nem szolg�lj�k megfelel� m�don az �rdekeiket. R�ad�sul nagyon sokan �gy �rezt�k, hogy kiestek a rendszerb�l, �s erre reag�ltak egyes p�rtok. Az az �g�ret, ami a kilencvenes �vekben volt, hogy nagyobb szabads�g, t�bb biztons�g lesz nagyobb gazdas�gi fejletts�ggel, �s hogy a globaliz�ci� t�bb j�l�tet �s demokr�ci�t hoz az embereknek, sokak sz�m�ra nem teljes�lt. Volt egy v�rakoz�s, hogy a technol�gia vagy a glob�lis vil�gfalu minden probl�m�t megold, m�g a saj�t maga �ltal okozottakat is. Ez nem �gy t�rt�nt, egyre n�nek a k�l�nbs�gek, s nem csak a nemzeteken bel�l, glob�lisan is.

A politikusok kudarca mennyire sz�m�tott? A klasszikus n�pp�rtok nagy r�sze mintha elfelejtett volna politik�t csin�lni, a politikusok technokrat�k lettek, akik az int�zm�nyekt�l v�rt�k a megold�sokat a v�ls�g idej�n is, hi�ba. Sok r�gi p�rt ez�rt ker�lt m�ra m�ly v�ls�gba.

A politikusok r�sz�r�l nagyfok� bizalom volt az int�zm�nyekben, a mi r�gi�nkban mindenk�pp. A rendszerv�lt�sok ut�ni elitek kaptak egy k�sz rendszert, a c�l pedig az volt, hogy az EU, illetve a NATO rendszer�be csatlakozva v�gleg megval�suljon a Nyugathoz val� csatlakoz�s �lma �s megold�djon minden r�gi probl�m�nk.

A most �talakul�, bizonytalann� v�lt vil�gban ezek a kapaszkod�k megsz�ntek. Az �jonnan alakul� p�rtok ezt az �lm�nyt ragadj�k meg, hiszen ezt a bizonytalans�got �rzik a mai v�laszt�k is.

Szinte mindenhol el�ret�rtek az �jonnan alakult p�rtok, mik�zben a r�gieknek sok helyen lealkonyult. Magyarorsz�g ebb�l a szempontb�l speci�lis hely, hiszen a Fidesz, �s k�l�n�sen Orb�n Viktor egyszerre a r�gi korszak embere, „term�ke”; mik�zben � ennek az �j, teljesen megv�ltozott korszaknak is az id�ben eszm�l�, hatalm�t �tment�, emblematikus arca. Mondhatjuk, hogy Orb�n Viktor mind a k�t korszakban feltal�lta mag�t �s megtal�lta a saj�t hely�t?

A Fidesznek nagyon nagy tanul�k�pess�ge van.

A Fidesznek vagy Orb�n Viktornak?

Nagyon sokan azonos�tj�k a Fideszt Orb�nnal, de a Fidesz mint szervezet is tanul�k�pes. Ezzel szemben a balliber�lis ellenz�k nem tudott tanul�k�pess� v�lni: nem szembes�lt m�g azokkal a v�ltoz�sokkal, amik geopolitikai t�ren lezajlottak a vil�gban. Mik�zben arr�l besz�lt�nk, hogy az int�zm�nyek nem szolg�lt�k, vagy nem �gy szolg�lt�k a v�laszt�kat, ahogy elk�pzelt�k; ek�zben a baloldal teljesen k�vet� magatart�st tan�s�t az int�zm�nyekkel, p�ld�ul az Eur�pai Uni�val szemben. A baloldal nem tudja a maga nyelv�re leford�tani, hogy egy adott rendszerrel szembeni kritika nem jelenti azt, hogy p�ld�ul EU-szkeptikuss� v�lna valaki. A Fidesz egy nagyon �rdekes strat�gi�t alkalmazott: amikor r�j�tt az elej�n, hogy nem tud bet�rni a magyar politik�ba, v�giggondolta, hol ny�lhat t�r neki �s mit kell ehhez szervezetileg megval�s�tania. Egy piciny p�rtb�l, amelynek nem volt igaz�n l�gtere az SZDSZ mellett, egy n�pp�rtt� kellett v�lnia. Ez nem ment egyik napr�l a m�sikra. Ehhez int�zm�nyes h�tteret kellett fel�p�teni. A Fidesz a h�tt�rben val� �p�tkez�ssel kezdte az �talakul�st. Ez hi�nyzik p�ld�ul a jelenlegi ellenz�kb�l, hogy ezt az �p�tkez�st elv�gezze.

Az eddigi rendet glob�lis, liber�lis demokr�ci�nak nevezik a legt�bben. De mi a felt�rekv� �j rend?

Nem felt�tlen�l �j rendben kell gondolkodni, ink�bb a hangs�lyok eltol�d�sban, ami a liber�lis �s demokratikus elemeket illeti. Nem gondolom, hogy a liber�lis demokr�ci�nak v�ge lenne. Tal�n nem is c�mk�ket kellene cser�lni, csak friss�teni kell a programot.

Megv�ltozott a geopolitikai hatalmi viszony, erre Eur�p�nak reag�lnia kell. Kor�bbi sz�vets�gesei nem t�mogatj�k �t �gy, mint kor�bban; mik�zben a fejl�d� gazdas�gok �j p�lust k�peznek a vil�gban. Ehhez k�pest kell egy vonz� ideol�giai alternat�v�t kital�lnia a Nyugatnak. 

A tanulm�nya utols� r�sze pont err�l, a geopolitika visszat�r�s�r�l sz�l. De mi�rt hitt�k azt egy�ltal�n, hogy a geopolitik�nak le�ldozott?

�gy hitt�k sokan, hogy az er�viszonyok hossz� t�von be�lltak. Nem el�sz�r fordult ez el� a t�rt�nelemben: a m�sodik vil�gh�bor� ut�n – amikor a geopolitik�r�l elkezdtek gondolkodni - a hidegh�bor�s er�viszonyok �vtizedekig fenn�lltak. A kommunizmus buk�sa ut�n �jra azt hitt�k, egy nagyon tart�s vil�grend j�n l�tre, de most, negyed �vsz�zad ut�n ism�t �jrarendez�d�s t�rt�nik. Ez egy�bk�nt nem lesz olyan dr�mai, mint amilyennek hinn�nk, de az fontos, hogy az Egyes�lt �llamok �s az Eur�pai Uni� �jragondolja a vil�gban k�pviselt szerep�t. Ez a demokr�ci�ra is kihat: a liber�lis demokr�cia �jra ism�t a n�pre �p�lhet majd �s kev�sb� az int�zm�nyekre. De �gy v�lem, a nyugati t�pus� demokr�cia – ami a Nyugat legfontosabb t�masza – meg fog maradni.

mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.