A trianoni b�kedikt�tumr�l sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy a legkisebb m�rt�kben is figyelembe vette volna az etnikai hat�rokat. A dokumentumra 1920. j�nius 4-�n ker�lt a pecs�t, a magyar nemzetgy�l�s 1921. j�lius 26-�n, a XXXIII. t�rv�nycikkel hirdette ki azt.

A v�grehajt�s viszont �vekig elh�z�dott, �s nemcsak a Rongyos G�rda nyugati ellen�ll�sa miatt. A helysz�ni munka, az �j hat�rvonal sok m�ricsk�l�ssel, vit�val �vezett gyakorlati kijel�l�se 1921-t�l 1925-ig tartott – itt olvashat arr�l, pontosan hogy is t�rt�nt. A munk�latokat �gynevezett hat�rmeg�llap�t� bizotts�gok v�gezt�k, amelyekben a magyarok, a szomsz�dos orsz�gok �s a Sz�vets�ges T�rsult Hatalmak deleg�ltjai vettek r�szt.

Elsz�llni l�tszott Krepuska doktor befektet�se

�lljunk meg itt egy picit, �s ugorjunk vissza az id�ben, eg�szen 1905-ig. Ekkor �rett meg ugyanis Prof. Dr. Krepuska G�za, a Szent R�kus K�rh�z f�l-orr-g�g�sz professzor�ban az elhat�roz�s, hogy sp�rolt p�nz�nek megfelel� befektet�st keres. Megv�s�rolt egy bazaltb�ny�t is rejt� 2107 holdas birtokot Salg�tarj�nt�l �szakra, Somosk� �s Somos�jfalu hat�r�ban.

A b�nya j�l j�vedelmezett, a doktor pedig sok id�t �ldozott itt �sv�nygy�jt� szenved�ly�nek h�dolva. Azt�n 1920. j�nius 4-�n azzal kellett szembes�lnie, hogy birtoka m�r a csehszlov�k �llam ter�let�n fekszik – b�r a szerz�d�s �r�sban r�gz�tette a k�rtalan�t�st, f�l� volt, hogy az �szaki szomsz�d egy fill�r j�v�t�tel n�lk�l �llamos�tja az eg�sz v�llalkoz�st.

Krepuska doktor a zs�rt�l�d�sen k�v�l m�st nem tehetett, �m azt ann�l intenz�vebben gyakorolta: f�nek-f�nak, bar�tainak, koll�g�inak, de m�g p�cienseinek is folyton err�l panaszkodott. �s ekkor j�tt a mes�be ill� fordulat.

A beteg angol �s megment�je

A csehszlov�k-magyar hat�rrendez� bizotts�gban a k�t �rintett orsz�gon k�v�l Nagy-Britannia, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g �s Jap�n k�pviseltette mag�t. Egy napon pedig a bizotts�g egy angol tisztje �pp f�v�rosunkban tart�zkodott, amikor s�lyosan megbetegedett. Nem tudni, hogy pontosan mi volt a probl�ma, val�sz�n�let  valamilyen f�l- vagy g�gebetegs�gben szenvedett.

Az orsz�g legjobb szakorvosa, Krepuska G�za professzor megoper�lta az angol beteget, aki teljesen fel�p�lt a kor�bban �ll�t�lag gy�gy�thatatlannak tartott k�rb�l.

Krepuska term�szetesen p�ciens�nek is elpanaszolta nagy vesztes�g�t, �s - nyilv�n az angol tiszt h�l�ja jel��l- el�rte, hogy a bizotts�g tartson helysz�ni szeml�t Somosk�n �s Somosk��jfalun. �gy is tettek, amikor pedig az antant-tisztek a faluban s�t�ltak, magyar k�s�r�ik javasolt�k, hogy sz�l�ts�k meg az embereket szlov�kul, besz�lgessenek el vel�k.

Csakhogy a sz�nmagyar telep�l�seken senki sem besz�lte a nyelvet, a lakosok a szlov�k szavak hallat�n csak �rtetlen�l n�ztek. S akkor elindult valami: a nagyhatalmak k�pvisel�i a helysz�nen meg�rtett�k, amir�l a t�rgyal�asztaln�l tudom�st sem vettek.

A N�psz�vets�g d�nt�tt

Budapestre visszat�rve t�rgyal�sokat kezdtek a “helyzet tiszt�z�s�ra”. Hosszas proced�ra vette kezdet�t, melynek sor�n a magyarok minden eszk�zt bevetettek. N�prajzi �s etnikai �rveket hoztak, de m�g azt is bebizony�tott�k, hogy egyed�l Krepuska doktor bazaltja alkalmas a v�rosi utak k�vez�s�re. S b�r nehezen, de v�g�l gy�ztek.

A bizotts�gban szavazategyenl�s�g alakult ki, miut�n csak a magyar az angol �s a jap�n k�pvisel� t�mogatta a ter�let visszat�r�s�t. Az �gy t�bb mint egy �vig j�rta a legmagasabb f�rumokat, m�g v�g�l a N�psz�vets�g 1923. �prilis 23-�n meghozta d�nt�s�t: Somosk� �s Somosk��jfalu, a k�rny�kbeli bazalt-�s sz�nb�ny�k egy r�sz�vel egy�tt visszat�rt Magyarorsz�ghoz, haz�nk r�ad�sul kitermel�si jogot kapott a Csehszlov�ki�ban maradt bazalt kitermel�s�re.

Ezzel Magyarorsz�g – hivatalosan 1924. febru�r 15-�n – 15 n�gyzetkilom�ternyi ter�lettel �s 2500 lakossal gyarapodott.

Bihari D�niel, 24.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.