Lesz�gezte: nem bocs�natk�r�s vagy megb�k�l�s c�lj�b�l �rkezett a k�zgy�l�sre, hanem norm�lis szomsz�ds�gi �nnepi l�togat�sra. „Term�szetesen a m�ltat nem szabad elfelejteni. Els�sorban a m�sodik vil�gh�bor� el�tti, alatti �s ut�ni er�szak �s brutalit�s id�szak�t. Ennek soha nem szabad megism�tl�dnie. M�r soha nem szabad el�zni sz�l�f�ldj�kr�l az embereket csak az�rt, mert bizonyos nemzetis�ghez, vall�shoz vagy fajhoz tartoznak” – jelentette ki Pavel B�lobr�dek, ami�rt ny�lt sz�n� elismer� tapsot kapott a mintegy k�zgy�l�s 2000 r�sztvev�j�t�l.

B�lobr�dek, aki eddig a legmagasabb rang� cseh politikus, aki r�szt vett a kitelep�tett szud�tan�metek szervezet�nek k�zgy�l�s�n, a kongresszus r�sztvev�it „kedves honfit�rsaimnak” sz�l�totta. „Igen honfit�rsaim, mert a honfit�rsak sz� nemcsak az etnikai eredetre utal, hanem olyan emberek k�z�ss�g�re is, akik osztoznak egy orsz�g, annak kult�r�ja, t�rt�nelme �s hagyom�nyai szeretet�ben” – fejtette ki a korm�nyf�helyettes. Mindez k�z�s a csehekn�l �s a szud�tan�metekn�l, b�r elt�r� nyelvet besz�lnek.

A kereszt�nydemokrata p�rteln�k kijelentette: szeretn�, ha a j�v�ben a cseh politikusok �v�hez hasonl� n�metorsz�gi l�togat�sai nem kelten�nek semmif�le figyelmet Csehorsz�gban, mert norm�lisnak tekinten�k �ket. Pavel B�lobr�dek r�szv�tel�t a szud�tan�metek hagyom�nyos p�nk�sdi tal�lkoz�j�n �lesen b�r�lt�k a cseh kommunist�k, t�bb antifasiszta szervezet �s a jobboldali Polg�ri Demokratikus P�rt egy r�sze is.

A cseh politikus „b�tor �s fontos l�p�snek” min�s�tette a szud�tan�metek szervezet�nek d�nt�s�t, hogy a j�v�ben a m�sodik vil�gh�bor� ut�n kitelep�tettek m�r nem fognak k�rp�tl�st k�vetelni egykoron elkobzott vagyonuk�rt a cseh �llamt�l. Szerinte �ppen az ilyen l�p�sek tett�k lehet�v�, hogy a k�lcs�n�s cseh-n�met kapcsolatok ma igen magas sz�nvonalon vannak, b�r m�g nem �rik el a n�met-francia kiegyez�s szintj�t.

A k�z�s j�v�t a cseh minisztereln�khelyettes Eur�p�ban, az Eur�pai Uni�ban l�tja, amely szerinte es�ly a b�k�s �s biztons�gos egy�tt�l�sre, nem pedig az egym�s mellett �l�sre. „Sem az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban �l� csehek, sem a Csehszlov�ki�ban �l� n�metek soha nem tett�k teljesen maguk�v� az adott �llamok berendezked�s�t. Ez t�ny. Ugyanakkor ezt nem most kell min�s�teni” – mutatott r� B�lobr�dek. A cseheknek �s a n�meteknek – akik az Eur�pai Uni�n bel�l lehet�s�get kaptak arra, hogy nemzeti �nazonoss�guk megtart�sa mellett eur�paiak legyenek – nem szabadna csak �nmagukra �sszpontos�taniuk de fel kellene tenni�k azt a k�rd�st is, mit adhatnak a kontinensnek. „P�ld�ul megmutathatn�k, hogy a gy�l�letet szeretettel le lehet gy�zni, �s hogy az egy�ttm�k�d�s a j�v�t �rint� legjobb megel�z�s.

Szud�tan�metnek a k�t vil�gh�bor� k�z�tti Csehszlov�kia nyugati, valamint �szak- �s d�lnyugati vid�kein �l� n�met nemzeti kisebbs�g tagjait nevezik. A nagyj�b�l 3 milli�s n�pcsoportot a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� h�napokban – mintegy visszav�g�sk�nt a h�bort�s esem�nyek�rt – s�lyos atrocit�sok �rt�k. Az etnikai tisztogat�soknak a cseh-n�met t�rt�n�szbizotts�g becsl�se szerint mintegy 15-30 ezer hal�los �ldozata volt. Az �gynevezett vad �ld�z�sek id�szak�t a potsdami nagyhatalmi konferencia (1945 nyara) �ltal is j�v�hagyott szervezett kitelep�t�s k�vette. Csehszlov�kia n�ci N�metorsz�g �ltali megsz�ll�sa idej�n, teh�t a m�sodik vil�gh�bor� �vei alatt, mintegy 320-350 ezer csehszlov�k �llampolg�r, t�bbs�g�ben zsid�k halt meg

A cseh korm�nyf�helyettes egyik m�ltheti lapinterj�j�ban (Novinky.cz) elutas�totta azt a v�lem�nyt, hogy r�szv�tel�vel a SdL k�zgy�l�s�n „politikai �ngyilkoss�got” k�vetne el. Meggy�z�d�se, hogy miut�n a kitelep�tett szud�tan�metek lemondtak vagyoni k�vetel�seikr�l a cseh �llam ir�ny�ban, Pr�ga r�sz�r�l is l�pni kell. Ugyanakkor a h�rhedt Bene�-dekr�tumok megsz�ntet�s�re nem l�t okot. „�gy gondolom, hogy ez ma m�r nem t�ma. Nincs ok megsz�ntet�s�kre“ – sz�gezte le a konkr�t k�rd�sre v�laszolva.

felvid�k.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.