Összetartozunk – hirdeti a Magyarság Háza meghívója, amelynek gazdag programjából, a teljesség igénye nélkül, emelt ki néhányat üdvözlő beszédében Csibi Krisztina igazgató, emlékeztetve arra, hogy idén a nemzeti összetartozás napja pünkösddel esik egybe. Ezért a csíksomlyói búcsú élő kapcsolása ugyanúgy része a programnak a Szentháromság téren, mint a játék, a zene a tánc. A Magyarság Háza udvara is helyszín, a Szent László év alkalmából lovagkirályunk nevét viseli, és a középkort idézi korhű öltözékekkel, különleges mesterségek bemutatójával, zenével és a székely konyha ízeivel. A téren fellépők között a Kormorán, az Ismerős Arcok, a Tokos, a Cirkalom, Lajkó Félix és Iancu Laura valamint a 25 éves Gastroblues Fesztivál vendégeinek műsora várja a felnőtteket és a gyerekeket három napon át.

Az ünnepségsorozat megnyitására Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét kérték fel, aki azzal kezdte, hogy bár készült egy megnyitó beszéddel, de amikor a mikrofonhoz lépett és meglátta az üde és fiatal hallgatóságot, akkor érezte igazán, hogy itt létünk bizonyítja: vagyunk, és hogy nem temetni jöttünk magyarságunkat, hanem megélni azt. Kérte a fiatalokat, hogy egy pillanatra nézzenek oldalra, ahol a Mi, magyarok kiállítás plakátján a Kosztolányitól kiválasztott tíz legszebb magyar szó áll. „Az első: anya és utolsóként, de nem utolsó sorban: a szív, és köztük a többi, és ha végig gondoljuk, hogy száz év után, szétszakítottságunk száz éve után is ugyanúgy hangzanak, és ugyanazt jelentik nekünk, akkor mégsem vagyunk szétszakítva.”

A továbbiakban a politikus az etnikai közösségtudatról beszélt, ami az emberiség egész történelmét áthatja, hiszen az egyes népcsoportok mindig megkülönböztették magukat a más nyelven beszélőktől, a más szokások szerint élőktől. A nemzet fogalma bár sokat változott a történelem során, ma is bátran állíthatjuk, hogy nem elavult fogalom. A nemzethez tartozás zivataros évszázadaink során hozott szenvedéseket is közösségünk tagjai számára.

Például 70 évvel ezelőtt a Felvidéken magyarnak lenni egyet jelentett a jogfosztottsággal. Mégis, a kitelepítések idején az emberek többsége nem tagadta meg magyarságát, ahogyan Esterházy János, a mártír sorsú politikus sem tette. Pedig lehetősége lett volna rá, nem települt át a trianoni határok közé zsugorított családi birtokra, hanem otthon maradt, és az akkor szerveződő magyar kisebbségi politika aktív résztvevőjévé vált. Az ilyen történelmi példák mutatják, hogy a tartás, amit a nemzethez való tartozás ad, nem pótolható. Hiánya az egyén és a közösség szintjén is kiütközik, könnyen befolyásolhatóvá, saját sorsát irányítani képtelenné válik. A sor pedig folytatható: a nemzetek nélküli Európához, identitás nélküli Európához vezethet, amely képtelen megfelelő választ adni a sorjázó kihívásokra.

Szerencsére nemzetünk történelme bővelkedik pozitív példákban is, amely megmutatja, hogy abban is működik határtalan egység. Ezt tapasztalhattuk a kommunista diktatúrák végnapjaiban, a délszláv háborúban, s akár napjainkban az Ukrajnának nyújtott segítségben. De nemzeti összetartozás nemcsak bajban, gondban létezik, hanem az örömben is. A magyar nemzeti tizenegy újjászületése, az évenkénti Oscar-díj elnyerése közös örömünk, közös sikerünk.

A magyarságunk megélése, az együvé tartozás nem maradi, nem nacionalista, nem kirekesztő. A nemzethez való tartozás hűség, erő és alázat – fejezte be megnyitó beszédét Menyhárt József a MKP elnöke.

A Sub Rosa együttes rövid műsora után Csibi Krisztina a Magyarság Háza igazgatója a Mi, magyarok kiállítás megtekintésére hívta a vendégeket. A kiállítás – csak úgy, mint a többi program – ezekben a napokban mindenkinek belépődíj nélkül látogatható.

felvidék.ma

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.