Orb�n Viktor a tan�cskoz�son kifejtette: Magyarorsz�g az�rt csatlakozott els� EU-tag�llamk�nt az Egy �vezet, egy �t kezdem�nyez�shez, mert 68 �ve j� politikai kapcsolatokat �pol K�n�val, r�ad�sul a magyarok Keletr�l v�ndoroltak Nyugatra, �gy "a g�njeink miatt mindig is izgatott benn�nket a k�rd�s, hogyan v�lthatjuk f�l a Kelet �s Nyugat k�z�tti konfront�ci�t az egy�ttm�k�d�ssel". Harmadszor - folytatta a korm�nyf� - "eleg�nk lett a globaliz�ci� megszokott form�j�b�l, amely k�t kateg�ri�ra osztotta az orsz�gokat: tan�rokra �s di�kokra".

Jelezte: ha j�l �rtette a k�nai eln�k, Hszi Csin-ping szavait �s a f�rum c�lkit�z�s�t, akkor lez�rt�k a globaliz�ci� r�gi modellj�t, Magyarorsz�g pedig b�szke arra, hogy a r�szese lehetett ennek a pillanatnak.

"A globaliz�ci� r�gi modellj�nek lelki, gazdas�gi �s t�rsadalmi energi�i kimer�ltek, ezzel egy id�ben pedig megsz�letett a globaliz�ci� �j modellje. Pontosan ez volt a c�lunk a kezdem�nyez�shez val� csatlakoz�ssal" - �sszegzett.

Orb�n Viktor hozz�tette, a globaliz�ci� �j modellje m�g a kialak�t�s f�zis�ban van, de a sikert �s a versenyk�pess�get meghat�roz� t�nyez�k alapjaiban v�ltoztak meg.

"�r�mmel vett�k tudom�sul Hszi eln�k �r �ll�spontj�t, melynek �rtelm�ben az orsz�goknak tiszteletben kell tartaniuk egym�s szuverenit�s�t, m�lt�s�g�t �s ter�leti integrit�s�t, egym�s k�l�nb�z� fejl�d�si �tvonalait �s t�rsadalmi berendezked�s�t, valamint egym�s alapvet� �rdekeit �s legfontosabb aggodalmait" - hangoztatta Orb�n Viktor.

Azt mondta, az eur�paiaknak nagy sz�ks�g�k van arra a lend�letre, amit a globaliz�ci� �j modellje hoz l�tre, amely az Egy �vezet, egy �t kezdem�nyez�sben �lt testet. "Nek�nk, eur�paiaknak fel kell ismern�nk, hogy a r�gi igazs�gnak v�ge van" - fejtette ki, r�mutatva: a t�ke olcs� munkaer� ut�n kutatva m�r nemcsak Nyugatr�l v�ndorol Keletre, hanem a Keleten felgy�lemlett t�ke is elkezdett Nyugat fel� �ramlani. Ek�zben �zsia legsikeresebb c�gei gyors �temben n�velik piaci r�szesed�s�ket Eur�p�ban, valamint cs�kkentik logisztikai k�lts�geiket, �s n�velik termel�kenys�g�ket, mik�zben tengerent�li gy�rt�si �s fejleszt�si helysz�nek ut�n kutatnak - jegyezte meg.

A minisztereln�k a kerekasztal r�sztvev�inek azt mondta, egy olyan r�gi� orsz�g�t k�pviseli, amely m�r elkezdett alkalmazkodni az �j realit�sokhoz.

"R�gi�nk lett az Eur�pai Uni� n�veked�si motorja" - fogalmazott, kifejtve: K�z�p-Eur�pa orsz�gai �sszer� gazdas�g- �s t�rsadalompolitik�t k�vetnek. A zsin�rm�rt�k�nk a j�zan �sz, ez�rt fejlesztik az egy�ttm�k�d�st a K�nai N�pk�zt�rsas�ggal a k�lcs�n�s tiszteletre �s k�lcs�n�s el�ny�kre alapozva - hangoztatta.

Hangs�lyozta: a k�z�p-eur�pai orsz�gok, bele�rtve Magyarorsz�got is m�lyrehat� reformokat vezettek be annak �rdek�ben, hogy az �j, megv�ltozott felt�telek mellett is versenyk�pesek maradhassanak. "A munkaalap� t�rsadalom koncepci�j�val - melynek alapj�t az alacsony ad�k, az �sszer� szab�lyoz�sok, a j�l k�pzett munkaer� �s a kedvez� befektet�i k�rnyezet jelentik - ide�lis oszlopai vagyunk az Egy �vezet, egy �t megval�s�t�s�nak" - jelentette ki.

Orb�n Viktor meggy�z�d�s�t fejezte ki, hogy a 16+1 form�tum� K�na - Kelet-K�z�p-Eur�pa egy�ttm�k�d�s fontos pill�re lehet az Egy �vezet, egy �t strat�gi�nak. "K�szen �llunk r�, hogy otthont adjunk a k�vetkez� 16+1 form�tum� cs�cstal�lkoz�nak" - f�zte.

"B�szk�k vagyunk r�, hogy r�szesei lehet�nk a nemzetk�zi kapcsolatok meg�j�t�s�nak, ahogyan az az Egy �vezet, egy �t kezdem�nyez�sben szerepel" - z�rta felsz�lal�s�t a korm�nyf� a pekingi f�rumon, a Magyar Kr�nika megjelent besz�dleirat szerint.

Magyar H�rlap

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.