Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget, s így a gyász napját a remény és az építkezés napjává tette. 

Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.

A június 4-i megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat, köztük Gergely Istvánt, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnökét.

Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.

- Azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk - hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke szombaton a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező, négy éve ültetett almafánál.

Trianon után a legnehezebb, legsanyarúbb körülmények között is meg kellett kapaszkodni, többletteljesítményt kellett nyújtani - folytatta a politikus -, és ez sikerült. A kulcskérdés az, hogyan lehet megőrizni a magyar egységet a kisebbségi létben, és ennek fontos pontja az, hogy a fiatalok ne menjenek külföldre, maradjanak a szülőföldjükön - tette hozzá a VMSZ Tanácsának elnöke.

MTI

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.