Magyar deleg�ci� csak 1920 janu�rj�ban �rkezhetett P�rizsba, de akkor m�r minden �rv, t�ny, adat �s igazs�g k�nnyen lepergett a d�nt�shoz�kr�l. Pedig a deleg�ci� tagja volt Teleki P�l, Bethlen Istv�n, Apponyi Albert �s sz�mos egy�b, nagy felk�sz�lts�g� politikus �s tud�s is. �k azt hitt�k, olyan d�nt�s sz�letik, amely – egyebek mellett – figyelembe veszi a K�rp�t-medence etnikai viszonyait is. S�lyosan csal�dniuk kellett.

Had�zenet b�keszerz�d�s alakj�ban

�t�lethirdet�sre gy�ltek �ssze ugyanis a Nagy-Trianon-palot�ban a frakkos m�regkever�k, fellebbez�sre nem volt m�d. A d�nt�s legf�j�bb eleme az volt, hogy minden harmadik magyar embert idegen �llamba k�nyszer�tettek, teljes m�rt�kig ellentmondva a n�pek �nrendelkez�s�r�l hangoztatott sz�lamnak �s a j�zan �sznek is. Hacsak, a v�gs� c�l nem az volt, hogy a magyars�got v�gleg elt�ntess�k Eur�pa t�rk�p�r�l. Ez ut�bbit l�tszik al�t�masztani azoknak az ig�nyeknek a sz�mba v�tele, amelyekkel a szomsz�dos orsz�gok, Rom�nia, a szlov�n-horv�t-szerb �llam �s Csehszlov�kia el��llottak.

Ezek az ig�nyek a ma is elcsatolt ter�letek, v�rosok mellett elszak�tott�k volna Magyarorsz�gt�l Szeged, Gy�r, P�cs, Koml�, Szigetv�r, Sikl�s, Vill�ny, Sopron, Mosonmagyar�v�r, Szombathely, K�rmend, Vasv�r, Miskolc, Balassagyarmat, B�k�scsaba, Gyula, Ny�rb�tor v�ros�t is. Innen m�r val�ban csak egy l�p�s volt megrajzolni azt az elk�pzelt t�rk�pet, amelyen Magyarorsz�g nem tal�lhat� meg. Belgr�dban, Pr�g�ban, Bukarestben buzg�n dolgoztak ilyen t�rk�peken „Hogyan kell megalkotni a j�v�ben a mi hat�rainkat �s sz�vets�geseink hat�rait?” fel�t�ssel. Ezen a t�rk�pen Rom�nia nyugati hat�r�t a Tisza k�pezi, a csehszlov�k–jugoszl�v hat�r pedig a Zalaegerszeg–Balaton–Kecskem�t vonalon h�z�dott volna. Lehet, hogy ez ma kiss� mer�sz elk�pzel�snek t�nik, de ne feledj�k: 1919 �sz�n az orsz�g keleti �s k�z�ps� r�sze – Budapestet is bele�rtve – rom�n megsz�ll�s alatt volt, Szeged, P�cs szerb megsz�ll�s alatt, Nyugat-Magyarorsz�gon fegyveres harcok d�ltak, megakad�lyozand�, hogy az osztr�kok birtokba vegy�k Sopront �s k�rny�k�t. A csehek nem tettek le a „korridorr�l” �s m�s ig�nyeikr�l sem.

Magyar trag�dia

Akkoriban val�ban gondoltak arra, hogy a magyars�got ki lehet iktatni – egyel�re �llamilag, majd nemzeti, v�g�l n�pi mivolt�ban is – a K�rp�t-medenc�b�l. Volt hozz� ideol�gia is: a p�nszl�vizmus. Az oroszorsz�gi kommunista t�rnyer�s hat�s�ra azonban a lengyelek, csehek, szerbek, rom�nok (�s franci�k) m�r nem lelkesedtek egy Moszkv�b�l ir�ny�tott, kommunista p�nszl�v birodalom ir�nt. V�g�l megkapt�k, de ez m�r egy m�sik t�rt�net, b�r egyenes folytat�sa az els� vil�gh�bor�t lez�r� ostoba rendez�snek. A b�keszerz�d�s al��r�sa ut�n ott, a teremben a cseh, szerb �s rom�n meghatalmazottak k�lcs�n�sen gratul�ltak egym�snak. Volt mi�rt. Tal�n maguk sem hitt�k, hogy v�rl�z�t� ig�nyeik bejelent�se ut�n a d�nt�b�r�k majd „kompromisszumra” jutnak. Olyan felel�tlen d�nt�s volt ez, amely feladta a legalapvet�bb emberi �rt�keket, �s milli�kt�l tagadta meg a nemzeti �nrendelkez�s lehet�s�g�t.

A versailles-i b�kerendszer els�sorban �s mindent fel�lm�l�an magyar trag�dia. Had�zenet volt egy nemzet ellen b�keszerz�d�s form�j�ban. De K�z�p-Eur�pa trag�di�ja is. Az Osztr�k–Magyar Monarchia nem volt t�k�letes megold�s, de nem volt a „n�pek b�rt�ne” sem. B�csben, Budapesten nem �rtett�k el�gg�, hogy az emberek nemcsak egy�ni szabads�gra v�gynak – hiszen ezt megkapta a Monarchia minden polg�ra –, hanem m�s, kollekt�v nemzeti �lm�nyekre is. Versailles-ban sz�tz�zt�k az Osztr�k–Magyar Monarchi�t, amely egy k�s�rlet volt K�z�p-Eur�pa integr�l�d�s�ra, versenyk�pess� t�tel�re. Minden adat azt t�masztja al�, hogy ez sikeresen haladt. Abban a sz�k �tven �vben, 1867-t�l 1914-ig nemcsak Budapest v�lt vil�gv�ross�, de Pr�ga is, �ri�si fejl�d�snek indult tov�bb� Z�gr�b, Kolozsv�r, Szabadka, Pozsony, s�t Krakk� �s Lemberg.

Mi�rt is kellett h�t kirobbantani azt az �tkozott nagy h�bor�t? Sz�tt�rni ezt az egys�get. Nem sz�tz�zni kellett volna Ausztria–Magyarorsz�got, hanem hozz�vonzani a t�bbi lengyelt, szerbet, rom�nt, l�trehozva a k�z�p-eur�pai nemzetek hat�kony k�z�ss�g�t. De abban a pillanatban, hogy az elvakult moh�s�g eluralkodott, az ezer�ves Magyarorsz�g �s K�z�p-Eur�pa sorsa megpecs�tel�d�tt. Kiszolg�ltatott, egym�ssal ellens�ges �llamok, magukba fordul� kult�r�k jelezt�k ezt. Majd v�rengz�sek, kitelep�t�sek, lakoss�gcser�k, asszimil�ci�, �ld�z�s, gy�l�let, homogeniz�ci�. Ezt kaptuk Versailles-ban, Trianonban. V�dtelen �llamokat, amelyek mind �ldozat�v� v�ltak birodalmak ter�leti, ideol�giai, gazdas�gi sz�nd�kainak.

Volt, nincs Magyarorsz�g?

A versailles-i b�nt tet�zte Trianon. Mi, magyarok ezt �rezz�k minden mozdulatunkban, gondolatunkban. Nem feledhetj�k, mert f�j. Nem tudjuk feldolgozni. Nem is v�rhatj�k el. Minket nem „csak” megal�ztak, nem „csak” hal�lra �t�ltek, nem „csak” megcsonk�tottak, de igyekeztek elvenni t�l�nk a perspekt�v�t, a j�v�t. Az, hogy volt r� v�laszunk, a magyars�g �jrakezd�si k�pess�g�t mutatja, bels� tartal�kait, kultur�lis �rt�keit, tanul�konys�g�t. Hi�ba �rezt�k �gy sokan, hogy Trianonnal megsz�nt az orsz�g: „Sz�th�zt�k, elhordt�k / volt, nincs Magyarorsz�g”.

A magyars�g �jrakezdte. Az �jabb Trianon – 1945 – ut�n is. M�r nem �gy, ahogy Babits tehette, a lelkiismeretre apell�lva. „S d�nt�tt az er�szak… / Mi jogotok besz�lni t�bb�?” M�r tudjuk: a lelkiismeretre apell�lni felesleges. De az �rtelemre? Hogy senki ne k�ldj�n b�k�be csomagolt had�zenetet nap mint nap a kett�s �llampolg�rs�g, a sz�kely z�szl�, a magyar sz� miatt.

Trianon ma is fenyeget� vesz�lye abban mutatkozik meg, hogy el�rni l�tszik a c�lj�t. A Csall�k�zben, a Partiumban �s a csonka orsz�gban is. Mintha t�nyleg magunkat semmis�ten�nk meg. T�ncaink, nyelv�nk, irodalmunk, a magunk sz�ps�ge helyett csillog� �veggoly�kat b�mulunk, mint egykor Amerik�ban a bennsz�l�ttek. Bethlen Istv�n vezet�s�vel a magyar kult�ra fundamentum�n az orsz�g k�pes volt talpra �llni Trianon ut�n. Nincs k�ts�g: talpra �ll ma is. De ennek van egy fontos felt�tele: el kell hitetni a vil�ggal, hogy egy sikeres Magyarorsz�g �rdeke Eur�p�nak. De m�g ez sem el�g. Magunkban kell hinn�nk legink�bb, hogy sz�ks�g van r�nk, mert p�tolhatatlan vesztes�g �rn� a vil�got, ha els�llyedn�nk Atlantisz m�dj�ra.

Sokan dolgoznak ez ellen. 1920-ban is sokan dolgoztak. Masaryk, Benes, Seton-Watson, mindenf�le baloldali szervezetek �s p�rtok, szimpla idi�t�k, a K�rolyi Mih�ly–Kun B�la-f�le „magyar emigr�ci�”, a kommunist�k �s a m�r jelentkez� nemzeti szocialist�k is. Trianon paradox m�don ma is a patriotizmusunk forr�sa. Minden gondolkod� magyarban �bren tartja az igazs�g ir�nti v�gyat. Tal�n m�r azt is tudjuk, hogy az igazs�g nem elegend�.

�rv�nyt is kell szerezni neki. Tudjuk, mi t�rt�nik hat�rainkon t�l �s bel�l. Tudjuk, hogyan fogy a n�p. Gyakran az er� �s a hit is. Trianon ma is l�gszomjat okoz a magyars�gnak. Szeretn�nk nagyobb leveg�t venni, nagy elsz�n�sra v�llalkozni, nagyobb c�lokat l�tni: a j�v�t! �jra megl�tni a perspekt�v�t, feledni a s�r�, elkusz�lt gondolatokat. Megvetni a k�z�nyt, visszautas�tani a mesters�gesen keltett nemzeti b�ntudatot. Trianonra vil�gos v�laszt adni elfojt�sok, frusztr�ci� n�lk�l. Kezet fogni, el�sz�r magyar �s magyar, azt�n minden k�z�p-eur�pai n�ci�, m�g Moh�cs el�tt. M�g Katyn el�tt. M�g Srebrenica el�tt. Ez a kontra Trianon programja. Az �sszetartoz�s.

R�lunk, n�lk�l�nk

Otthon vagyunk Erd�lyben, Felvid�ken, B�csk�ban. Sz�vesen vessz�k, ha otthon �rzi mag�t minden n�ci� a K�rp�t-medenc�ben. Valamikor �trajzolt�k a t�rk�peket, de a nemzet �l ma is. �sszetartozik a hat�rok ellen�re. Tal�n tesped. Tal�n k�z�ny�s. Tal�n menek�l. Tal�n les�ti a szem�t. Tal�n megt�rt. De az�rt m�g dacos. Az igazs�g m�gis csak nagy er�. Trianonban r�lunk d�nt�ttek – n�lk�l�nk.

Arrafel� mintha ma is uralkodna ez a szellem. �rv�nyes, s�t hat�lyos. De itt a Visztula, Vltava, Dr�va, Duna partj�n m�r �rezni kellene, hogy k�r volt ez�rt a sz�z �v�rt. Nem k�ts�ges, hogy lesz er�teljesebb eur�pai, s�t euro-atlanti integr�ci�. Ha K�z�p-Eur�pa egy�tt k�pes gondolkodni, tervezni, cselekedni, az hasznos. Tal�n k�pes lesz olyan megold�st �rv�nyre juttatni, amelyben a nemzeti gondolat, kult�ra nem sikkad el. Ellenkez� esetben bek�vetkezik eg�sz K�z�p-Eur�pa Trianonja, �s lehet, hogy azt m�r nem �li t�l egyetlen itteni nemzet sem. S akkor hov� t�nik Eur�pa?

�gy h�t a j�v� igazs�ga is: kontra Trianon!

Szerencs�s K�roly, Magyar Id�k

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.