Kövér László a Karc FM rádió Magyar hangok című műsorában pénteken azt mondta: június 4-e továbbra is egy gyászos nap a történelemben, a trianoni tragédiát a mai napig részben nem tudták feldolgozni, részben a következményeket nem tudták kiküszöbölni. Ugyanakkor a magyar életerőről, a magyar közösségek megmaradás iránti vágyáról eltökéltségről is árulkodik az azóta eltelt időszak és ez felfogható egyfajta sikerként is – mutatott rá. Úgy fogalmazott: vannak olyan szituációk, amikor a túlélés is önmagában siker.

Ugyanakkor új korszak kezdődött a gondolkodásban és együttműködésben, szerinte a magyar kormány eltökélt, következetes és építő nemzetpolitikájának eredményeként nemcsak a Kárpát-medencei magyarság közösségei erősödtek meg lélekben, és egyik-másik helyen politikailag is, hanem a világban szétszóródott magyar nemzet más, diaszpórában élő közösségei is.

A székelység szimbólumait érintő felvetésre az Országgyűlés elnöke azt mondta: a székelység a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmének a szimbólumává vált. A többi közösség is őket tekinti példának, a székely zászló és a székely himnusz ezért válhatott többé, mint pusztán egy 800 ezres lélekszámú közösség önazonosságának jelképei. A székely himnusz ma már nem véletlenül hangzik el minden ünnepség végén a magyar után, van amikor spontán módon. A székely zászló szerinte nem utolsósorban a románok agresszív politikájának az eredményeként vált a trikolór mellett egy nemzeti jelképünkké.

Azt mondta, azért döntött úgy, hogy az uniós helyett a székely zászló lobogjon az Országgyűlés épületén, mert méltánytalan az az elbánás, amiben az unió részesíti a magyar nemzeti közösségeket a határainkon kívül, de méltánytalan és felháborító az is, ahogy az unió intézményei viszonyulnak 40 milliónyi kisebbségben élő európai polgárhoz.

„Ha az unió úgy bánik a kisebbségi sorban élő polgáraival, mint bizonyos alternatív szexuális szokásoknak hódoló emberek jóval kisebb tömegével”, akkor a helyzet megérik arra, hogy a székely lobogót ott használják, ahol arra okvetlenül szükség van – fejtette ki. Hozzátette: a zászló kitűzésével szerinte sikerült az összetartozást erősíteni. Az ilyen gesztusok azt üzenik, van bennünk elég erő, hogy megvédjük magunkat, önazonosságunkat. A határon túl rekedtek, idegen államok impériuma alatt élő közösségek tagjai pedig azt érzékelhetik, hogy van Magyarországon irántuk együttérzés, szolidaritás – közölte.

Kövér László a migrációval összefüggésben arról beszélt, ez a kérdés is alkalom, hogy felhívják a figyelmet a többségi nemzetek politikusainak arra, vannak olyan erők a háttérben, amelyek általában szeretnék a nemzeteket eltörölni és egyfajta globális semmibe homogenizálni. A globális tendenciák abba az irányba visznek bennünket, ha nem állunk ellent, hogy általában véve megszűnik Európa kulturális, nyelvi sokszínűsége. Ennek nagyon fontos eszköze az illegális migráció erőltetése, szervezett végrehajtása – mutatott rá.

Kitért arra is, hogy bármerre járt, a Kőrösi Csoma Sándor programot mindenütt dicsérettel illették a magyar közösség részéről. Szavai szerint valamit nagyon megtaláltak, valamire nagyon ráérzett a nemzetpolitikai kormányzat, ugyanakkor a megoldáshoz akkor tudnak eljutni, ha a többségi politikai elitek végre hajlandók felfogni és elfogadni, hogy nem „mi vagyunk egymásnak ellenségei”. Katasztrofális és tragikus hiba a románok, vagy néha a szlovák politikusok részéről nemzetbiztonsági kockázatot, belső ellenséget feltételezni az ottani magyar közösségekről.

Közép-Európa, illetve a Kárpát-medence a közös hazánk, amit az egyre erősödő globális kihívásokkal szemben együtt kell megvédeni – rögzítette. Szerinte gondolkodásbeli fordulatra van szükség és a migránsválság talán egy lépés ebbe az irányba. Kövér László felidézte az önkéntes és spontán kiállást a V4-ek részéről hazánk felé, amikor a déli határokat próbálták megvédeni, ami több volt, mint szimbolikus segítségnyújtás. Figyelemre méltó, hogy a bennünket támadó kórusba nem állt be Románia, dacára, hogy ilyen rossz a román-magyar politikai helyzet 1990 óta nem volt.

A hétvégi romániai helyhatósági választások elé mérsékelt derűlátással tekint, azt mondta, hogy az erdélyi magyar politikai élet szereplői közelebb léptek egymáshoz. A sikert elsősorban abban látná, hogy hány magyar választót sikerül azok közül megszólítani, akik az elmúlt években nem mentek el szavazni. Reményét fejezte ki, hogy a későbbi országgyűlési választásokon is sikerül valamilyen együttműködést kialakítani. Nagyrészt az RMDSZ vezetőinek bölcsességén múlik, hogy mennyire szeretnének minden magyart megszólítani – közölte.

Kárpátaljáról azt mondta, a mostani rendkívül nehéz helyzet olyan veszélyt idéz fel, ami könnyen eredményezheti, ha nem fognak össze, akkor a magyar közösség elmúlt negyedszázados áldozatvállalása, kitartása hiábavaló volt. Utalt a gazdaságfejlesztő csomagra, és jelezte: a pályázatokat hamarosan kiírják.

Felvidéken a Híd-Most és Bugár Béla bár mutat némi érdeklődést az ottani magyarok problémái iránt, de sosem kerülhet olyan státuszba a magyar kormány számára, mint a Magyar Koalíció Pártja. Kitért arra, hogy nemsokára az MKP-nál tisztújítás lesz, és azt gondolják – anélkül, hogy bele akarnának szólni -, hogy olyan, a fiatalokat magába foglaló vezetés kell, amelyik hitet tud adni „a megmaradt kurucainknak”, hogy érdemes a magyar megmaradásért küzdeni. Kövér László a legjobbnak a helyzetet Délvidéken látta.

Magyar Idők

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.