Boros Imre szerint Ath�nt egy�rtelm�en megzsarolta a trojka vezette nemzetk�zi p�nzhatalom, amelynek csod�latos k�pess�ge „saj�t diszn�s�gait m�s cip�j�be helyezni". Szerinte a g�r�g�knek azt mondhatt�k, ha ezt a meg�llapod�st nem �rj�tok al�, ti voltatok azok, akik az orsz�got bed�nt�tt�tek, �s a bajokat a n�pre z�d�tott�tok.
 

Hirdet�s

„Diszkr�t besz�lget� h�l�zat”

Bog�r L�szl� is �gy l�tja, hogy a h�tt�rben egy ismeretlen �s megnevezhetetlen f�szerepl�, hatalmi strukt�ra �ll. Ez a „diszkr�t besz�lget� h�l�zat” tartja szerinte kez�ben a glob�lis hatalmi rendszert, �s egyre t�bb jel utal arra, hogy nem j� fel� viszi a vil�got. �gy v�li, azt a f�lre�rt�st is el kellene v�gre oszlatni, hogy ezt a tenger sok p�nzt, amelyet a g�r�g�k kaptak, �k haszn�lt�k, pazarolt�k volna el. G�r�gorsz�g ugyanis – h�vja fel a figyelmet – az elm�lt 4-5 �vben nem n�velte, hanem k�r�lbel�l 100 milli�rd eur�val m�g cs�kkentette is a felhaszn�l�s�t, a p�nzeket pedig, csak�gy, mint kor�bban, hitelez�i kapj�k.

T�bb sz�z sz�zal�kos profit

Az Eur�pai K�zponti Bank m�r az el�z� k�rben is b�ven visszap�tolta a n�met �s francia bankoknak a kor�bban elengedett ad�ss�got az ezermilli�rd eur�nyi olcs� forr�ssal, amin v�g�l t�bbet kerestek, mint vesztettek – eml�keztet Boros. Azt�n 240 milli�rd eur�t dobtak �ssze az �llamok, hogy �tfolyatva a p�nzt a g�r�g�k�n a bankoknak fizess�k ki, most pedig arr�l van sz�, hogy a g�r�g ad�ss�gkock�zati mutat� meredek emelked�s�t kihaszn�lva a spekulat�v t�ke megvesz sz�z egys�g ad�ss�got harminc�rt, �s sz�zat kap vissza �rte a g�r�g�knek c�mzett p�nzb�l, azaz a befektet�s t�bb sz�z sz�zal�kos profitot hoz – �rt�keli a helyzetet a szakember.

Mesters�gesen keltett hiszt�ria

G�r�gorsz�g 2008-ig k�r�lbel�l 6 sz�zal�kon kapott k�lcs�n, ez 2012-re 36 sz�zal�kra n�tt, �s egy mesters�gesen keltett hiszt�ri�val – a g�r�g gazdas�gi �sszeoml�ssal fenyegetve – egy �ri�si ad�ss�ghegyet �p�ttettek a g�r�g�kkel, akik persze ezt sosem fogj�k tudni megfizetni. Ez�rt azt�n az ad�ss�gukat mindig �j p�nzekkel terhelik meg, �m ezeket nem �k kapj�k, hanem a hitelez�k, akik, mik�zben az eur�-alapkamat 0,2 sz�zal�k, a g�r�g p�nikot kihaszn�lva ennek a hozamnak a sokszoros�t tehetik zsebre.

Magyarorsz�g kit�rt

Ebbe a j�t�kba akart�k beleforgatni Magyarorsz�got is, �s ezt a j�t�kot kapcsolta ki az Orb�n-korm�ny „b�n�s m�don”, �s, b�r mi is toljuk m�g az ad�ss�ghegyet, a finansz�roz�s m�r sokkal olcs�bb – mondj�k a k�zgazd�szok. A t�r�spont szerint�k valahol 2011-12 fordul�j�n k�vetkezett be, amikor 11,5 sz�zal�kon volt a most 1,5 sz�zal�kos magyar alapkamat, �s hasonl�an pr�b�ltak vel�nk is elb�nni, Orb�n Viktor azonban egy m�sik utat v�lasztott: nem megszor�tott, hanem belf�ldre forgatta vissza a j�vedelmek egy r�sz�t, a Magyarorsz�gon nagy profitot termel� szektorokat pedig alaposan megad�ztatta, �s v�g�l siker�lt kib�jni a szor�t�sb�l.

A FED-nek kell az eur�z�na

A folytat�sr�l Boros azt mondta, �gy l�tja, az Egyes�lt �llamok minden �ron egyben akarja tartani majd az eur�z�n�t, ez�rt a „madzagokat r�ngat�" amerikai mag�nint�zm�ny, a k�zponti bank szerep�t bet�lt� FED mindent meg is tesz majd az�rt, hogy egy p�nz�gyi ir�ny�t�s alatt tartson (az Egyes�lt �llamokkal �s Kanad�val egy�tt) 800 milli� embert, �s tov�bb nyomtatja majd a bank�t.

hirado.hu / Kossuth R�di�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.