Csak a multiknak j� a TTIP

  2015.07.06. 09:11

Nem egyenl� felek k�z�tt j�n l�tre az Egyes�lt �llamok �s az Eur�pai Uni� k�z�tti szabad kereskedelmi �vezet, ez�rt csak a legversenyk�pesebb transznacion�lis gazdas�gi szerepl�knek kedvez – hangzott el a Transzatlanti Kereskedelmi �s Befektet�si Partners�g (TTIP) v�rhat� hat�sair�l sz�l� magyar-amerikai konferenci�n, amelyet az Eur�pai Parlament (EP) z�ldp�rti frakci�ja szervezett. Az eddigi optimista sz�m�t�sok szerint az egyezm�ny t�z �v alatt �sszesen 0,3 sz�zal�kos n�veked�st hozhatna az uni�nak, �s arra sincs garancia, hogy a munkahelyek sz�ma �rdemben gyarapodik.

 

– A szabad kereskedelmi �vezetek csak egyens�lyban l�v� gazdas�gok k�z�tt m�k�dhetnek optim�lisan, m�rpedig az uni� jelenleg nincs egyens�lyban az Egyes�lt �llamokkal. Sz�mos neh�zs�ggel k�szk�dik, egyebek k�z�tt a k�tsebess�g� fejl�d�ssel, illetve a perif�ri�ra szorult �llamok probl�m�inak megoldatlans�g�val – mondta Meszerics Tam�s, az EP z�ldfrakci�j�nak k�pvisel�je, aki hangs�lyozta: a TTIP egyes szektoroknak, illetve r�gi�knak kedvezhet, m�s ipar�gakat �s orsz�gr�szeket azonban k�ros�that. Meg�t�l�se szerint a szerz�d�s gyenge pontja ebb�l ad�dik, mert m�g az Egyes�lt �llamokban van olyan rendszer, amely kiegyenl�ti a vesztes�geket �s a nyeres�geket, addig a 28 nemzet�llamra tagol�d� EU-ban ez nem lehets�ges. P�ldak�nt eml�tette, hogy haz�nkban az agr�rszektornak okozhatja a legt�bb h�tr�nyt az egyezm�ny, ami a j�rm�ipari �gazat besz�ll�t�inak viszont pozit�v v�ltoz�st jelenthet, �m nincs olyan mechanizmus, amely kiegyenl�ten� ezeket a hat�sokat.

 

Amerik�ban ezzel szemben a f�der�ci�s rendszer r�v�n a szerz�d�s miatt h�tr�nyba ker�l� �gazatok �s t�rs�gek vesztes�geit kompenz�lni tudj�k, mert szabadon �tcsoportos�thatnak forr�sokat a nyertes helyekr�l a vesztesekhez. Meszerics Tam�s kit�rt arra, hogy a meg�llapod�s titkoss�ga �s az eddig kisziv�rgott r�szletek negat�v fogadtat�sa miatt az EP-ben m�ra megbomlott a TTIP-t t�mogat� egys�g, ez�rt ker�lhetett sor nemr�g az egyezm�ny pontjair�l sz�l� vitanapra. Eddig Eur�pa-szerte k�t �s f�l milli� al��r�s gy�lt �ssze a multiknak kedvez� �s az eur�pai fogyaszt�- �s k�rnyezetv�delmi szab�lyokat laz�t� egyezm�ny ellen, ami jelent�s politikai nyom�st gyakorol a k�pvisel�kre. Az EP-k�pvisel� besz�molt arr�l is, hogy a k�zv�lem�ny �s az eur�pai ombudsman nyom�s�ra tavaly �ta elvileg t�bb iratot megtekinthetnek a k�pvisel�k a TTIP-vel kapcsolatban. Ezt azonban csak z�rt szob�ban tehetik, ahov� m�g pap�rt �s ceruz�t sem vihetnek magukkal, s�t arr�l sem kapnak felvil�gos�t�st, milyen dokumentumok vannak, amelyekhez nem f�rhetnek hozz�.

 

Tavaly �sszel a TTIP-t�rgyal�sok �tl�thatatlans�ga elleni tiltakoz�sok hat�s�ra az Eur�pai Bizotts�g v�gre nyilv�noss�gra hozta, milyen t�mak�r�kben t�rgyalhat az amerikai f�llel. 2013-ban m�g �gy d�nt�tt a Barroso-bizotts�g, hogy titokban folytatj�k az egyezked�st, �m a k�zv�lem�ny �s az uni�s ombudsman nyom�s�ra id�n janu�r 1-j�t�l bizonyos dokumentumokat a bizotts�gnak nyilv�noss�gra kell hoznia. Ezek k�z�l azonban a legk�nyesebb t�m�kat �rint� iratok hi�nyoznak. Az egyes korm�nyok k�pvisel�i az amerikai �ll�spontr�l csak akkor szerezhetnek t�bb inform�ci�t, ha el�zetes egyeztet�s ut�n bemennek az adott �llamban m�k�d� amerikai nagyk�vets�gre.

 

Az EP-ben jelenleg az Eur�pai N�pp�rt egy r�sze, a liber�lis frakci� t�bbs�ge, valamint az angol konzervat�vok t�mogatj�k egy�rtelm�en a TTIP-t, a magyar k�pvisel�k �ll�spontja egyel�re nem egy�rtelm�. A j�v� h�ten v�rhat�an szavaznak az egyezm�ny egyes pont-jair�l, ekkor kider�l, siker�lt-e a szocialista frakci�b�l is igen szavazatokat gy�jteni. Br�sszeli forr�sok szerint a n�pp�rt �s a szocialist�k a h�tt�rben kidolgoztak egy kompromisszumos javaslatot, ezt nemsok�ra az EP el� terjeszthetik.

 

A konferencia amerikai r�sztvev�i az 1992-es �szak-amerikai szabadkereskedelmi egyezm�ny (NAFTA) eddigi tapasztalatait �sszegezve kiemelt�k: a szerz�d�ssel gyakorlatilag egyik f�l lakoss�ga sem j�rt j�l, a multinacion�lis nagyv�llalatoknak viszont hatalmas el�nyt jelentett a Mexik�t, Kanad�t �s az Egyes�lt �llamokat egybefog� �j, egys�ges piac. A TTIP legvitatottabb r�sze, az �gynevezett befektet�-�llam vitarendez�si mechanizmus (ISDS) elve beker�lt a NAFTA szerz�d�s�be, jogot adva egy-egy mamutv�llalatnak, hogy egy h�romtag� nemzetk�zi mag�nb�r�s�gon orsz�gokat perelhessenek elmaradt haszon c�m�n. Melinda St. Louis, az amerikai civil kereskedelmi kamp�ny egyik vezet�je szerint ezek a mag�nb�r�s�gok eddig 3,6 milli�rd doll�r k�rt�r�t�st �t�ltek meg a nagyv�llalatoknak, �s jelenleg is t�bb milli�rd doll�rt �rint� perek vannak folyamatban.

 

Thea Lee, az 56 amerikai szakszervezetet �sszefog� sz�vets�g (AFL-CIO) egyik vezet�je kit�rt arra, hogy a szabad kereskedelmi meg�llapod�sok �ltal�ban a legfels� egy sz�zal�knak kedveznek, �s a fels� vezet�knek hoztak b�remel�st, m�g az amerikai dolgoz�k 80 sz�zal�ka ebb�l kimaradt. Gy�rgy L�szl�, a Budapesti M�szaki Egyetem docense az el�ad�s�ban hangs�lyozta, a lakoss�g val�di �letsz�nvonal�t nem egy�rtelm�en mutat� GDP-emelked�s helyett az eur�pai �letmin�s�g megv�ltoz�s�ra kellene koncentr�lni a TTIP-vel kapcsolatban, hiszen az a hum�n, a t�rgyi, a k�rnyezeti �s a term�szeti t�k�t is �rintheti. Kiemelte, hogy a szabad kereskedelem csak egyenl� �s hasonl� fejletts�g� �llamok k�z�tt m�k�dik, az uni� elmaradottabb r�sz�nek teh�t nem biztos, hogy kedvez� volna. 

 

Azt is hozz�tette, hogy m�g a legoptimist�bb el�rejelz�sek szerint is legfeljebb egy sz�zal�kpontos GDP-b�v�l�st hozhat a meg�llapod�s, ez azonban 10-15 �v alatt �sszess�g�ben �rtend�. Kit�rt arra is, hogy az olcs� amerikai palag�z �ri�si el�nyt ny�jt az Egyes�lt �llamoknak, tov�bb� az agr�rterm�keket is j�val alacsonyabb �ron �ll�tj�k el�, mint Eur�p�ban, ami szint�n az amerikai f�lnek kedvez. Figyelmeztetett, hogy az uni�ban alkalmazott �gynevezett el�vigy�zatoss�gi elv szerint egy term�kr�l be kell bizony�tani, hogy nem �rtalmas az eg�szs�gre, miel�tt a polcokra teszik, az Egyes�lt �llamokban azonban el�sz�r a k�ros hat�st kell kimutatni ahhoz, hogy kivonj�k a forgalomb�l a term�keket. A digit�lis piac egys�ges�t�s�vel kapcsolatban Gy�rgy L�szl� a nemzet�llami m�diaszerepl�k versenyh�tr�ny�ra utalt, mivel a transznacion�lis v�llalatok a sz�mukra ad�z�si szempontb�l legkedvez�bb orsz�got v�laszthatj�k.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.