Gy�zelem: Sikeresen l�ptek fel a V4-ek a menek�ltkv�ta ellen

  2015.06.26. 10:01

Tusk azt is hozz�tette: h�szezer tov�bbi, mened�kre jogosult szem�lyt telep�tenek �t az EU-ba meghat�rozott v�ls�gt�rs�gekb�l, Sz�ri�b�l, illetve Eritre�b�l. 

 

Az �thelyez�si �s �ttelep�t�si elj�r�s r�szleteit a tagorsz�gok bel�gyminiszterei j�lius v�g�ig pontos�tj�k - k�z�lte a lengyel politikus a cs�t�rt�k�n kezd�d�tt EU-cs�cstal�lkoz� hajnalba ny�l�, diplomat�k elmond�sa szerint heves vit�kt�l tark�tott els� munkanapj�nak v�g�n.

 

Tusk m�r a tan�cskoz�s el�tt vil�goss� tette, hogy az egyes tagorsz�gok �ltal befogadand� emberek sz�m�t illet�en az Eur�pai Bizotts�g �ltal javasolt kv�tarendszer k�telez� jelleg�re n�zve nincs konszenzus a tagorsz�gok k�z�tt. A bel�gyminiszterek teh�t a k�vetkez� b� egy h�nap sor�n nyilv�nval�an az �nk�ntess�g elve alapj�n alak�thatj�k ki a kereteket. 

 

A megbesz�l�s ut�n Tusk elmondta, hogy mivel Magyarorsz�gnak �s Bulg�ri�nak szint�n jelent�s migr�ci�s hull�mmal kell megk�zdenie, e k�t orsz�g k�l�n elb�r�l�s al� esik majd az �thelyez�si �s �ttelep�t�si mechanizmus kialak�t�sakor.

 

"Az �v eleje �ta a mened�kk�r�k egyharmad�t Magyarorsz�gon regisztr�lt�k, vagyis t�bbet, mint Olaszorsz�gban. A megk�zel�t�s�nk (ennek folyt�n) f�ldrajzi �rtelemben �tfog� kell, hogy legyen" - fogalmazott az Eur�pai Tan�cs eln�ke.

 

Elmondta azt, hogy a tag�llami vezet�k meg�llapodtak abban, felgyors�tj�k a visszafogad�si elj�r�sra vonatkoz� t�rgyal�sokat az uni�n k�v�li harmadik orsz�gokkal. Az uni�s orsz�gok ahhoz az elvhez fogj�k igaz�tani kereskedelmi �s fejleszt�st�mogat�si politik�jukat, hogy amelyik partnerorsz�g t�bbet ny�jt saj�t menek�ltjeinek visszafogad�sa ter�n, az t�bb uni�s kedvezm�nyben r�szes�l majd. Emellett d�nt�s sz�letett arr�l is, hogy az EU hat�rv�delmi t�mogat� �gyn�ks�ge, a Frontex a j�v�ben kiterjedtebb felhatalmaz�st kap az illeg�lis migr�nsok visszatoloncol�s�ra.  

 

Angela Merkel n�met kancell�r elmondta, hogy hossz� vita volt a migr�ci� k�rd�s�r�l, amelyben az �prilisi d�nt�sekb�l indultak ki. Hozz�tette, �t kellett tekinteni a k�rd�s minden dimenzi�j�t, s azt, hogy mik�nt �rint minden egyes tag�llamot. Arr�l is sz� volt, hogyan kezelhet�k a probl�ma gy�kerei, �s besz�ltek az afrikai partnerekkel val� egy�ttm�k�d�sr�l, �s a probl�m�nak az uni�s seg�lyek r�v�n val� kezel�s�r�l is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a m�ltai EU-Afrika cs�cstal�lkoz� d�nt� fontoss�g� lesz.

 

Angela Merkel szerint �rz�keny k�rd�s volt, hogy a menek�ltek befogad�sa �nk�ntes legyen vagy k�telez�, de abban egyet�rt�s volt, hogy seg�teni kell ennek a hatvanezer embernek. Merkel r�mutatott, hogy egyes tag�llamokat a k�rd�s k�l�n�sen �rint, nemcsak Olaszorsz�got �s G�r�gorsz�got, hanem Magyarorsz�got is, ahov� egy f�re vet�tve a legt�bb mened�kk�r� �rkezett az �v els� h�napjaiban. Emellett arr�l is eml�t�st tett, hogy haz�ja is sz�mos menek�ltet fogadott be.  

 

Sikeres volt a visegr�di orsz�gok fell�p�se a k�telez� kv�ta ellen - mondta a korm�nysz�viv� az M1 aktu�lis csatorna p�ntek reggeli m�sor�ban. Kov�cs Zolt�n szerint a br�sszeli cs�cson sz�letett meg�llapod�s "�nmag�ban eredm�ny", �s eml�keztetett, Magyarorsz�g m�r h�napok �ta arra t�rekedett, hogy az EU elismerje, az Eur�p�ra nehezed� migr�ci�s nyom�s harmada Magyarorsz�got �rinti, itt regisztr�lj�k az illeg�lis bev�ndorl�k harmad�t.  Hozz�tette: nem lehet sikert�rt�netnek nevezni az elm�lt �vtizedek eur�pai bev�ndorl�spolitik�j�t, a jelenlegi szab�lyok rengeteg probl�m�t vetnek fel �s nem alkalmasak a helyet kezel�s�re, ahhoz �sszeur�pai v�lasz sz�ks�ges. Az EU-nak k�l�n meg kell vizsg�lnia azt is, hogy a gazdas�gi bev�ndorl�k eset�ben a tag�llamoknak maradjon meg a szabads�guk, eld�nthess�k, sz�ks�g�k van-e gazdas�gi migr�nsokra vagy nincs - mondta. Mi azt valljuk, hogy nem szeretn�nk Magyarorsz�got gazdas�gi bev�ndorl�k c�lpontj�v� tenni - jelentette ki.

 

MH

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.