– Mi�rt vesz�lyes, hogy Szerbia kiz�rta a vajdas�gi magyars�got a k�rp�tl�sb�l?

– A szerb korm�ny �g�retei ellen�re olyan jogszab�lyt fogadott el az ottani parlament, amely l�nyeg�ben kollekt�ven h�bor�s b�n�snek min�s�ti az eg�sz vajdas�gi magyars�got, �s jogfosztja �ket a k�rp�tl�s tekintet�ben. Ez teljes m�rt�kben ellent�tes az egyetemes emberi jogokkal, az Eur�pai Uni� alapeszm�ivel �s a magyar nemzeti �rdekekkel. Azzal egyet�rten�nk, hogy ha a f�ggetlen b�r�s�gok �ltal valakir�l meg�llap�tott h�bor�s b�ncselekm�nyek miatt az adott szem�lyt kiz�rn�k a k�rp�tl�sb�l. De az lehetetlen dolog, hogy egy eg�sz k�z�ss�get a karon �l� csecsem�t�l az aggasty�nig puszt�n sz�rmaz�sa miatt fosztj�k meg jogait�l.

– Hogyan tudj�k ezt megtenni, hiszen a m�sodik vil�gh�bor� befejez�se �ta hatvanhat �v telt el.

– A d�lvid�ki magyars�got „megsz�ll�” er�knek min�s�tik, �gy �ket �s ut�daikat egyetemlegesen kiz�rj�k a k�rp�tl�s k�r�b�l. Az eg�sz �gynek etnikai jellege is van, hiszen a vil�gh�bor�ban a n�cikkal egy�ttm�k�d� szerb csoportokat nem z�rt�k ki. Az akkori t�rv�nyek szerint minden magyar katonakor� f�rfi, �gy a d�lvid�kiek is, a magyar hadsereg tagjai voltak. Viszont az itt �l�k t�bbs�ge semmilyen katonai tev�kenys�get nem v�gzett. �s soha ne felejts�k el azt sem, hogy Szerbi�ban a m�sodik vil�gh�bor� ut�n negyvenezer d�lvid�ki magyart m�sz�roltak le a szerb partiz�nok. Ezeknek az embereknek az �let�vel �s szenved�s�vel Szerbia a mai napig nem sz�molt el, nem k�rt bocs�natot. A magyar eml�khelyeket ezzel szemben rendszeresen meggyal�zt�k �s �sszet�rt�k, �s a magyarokkal szembeni kisebb-nagyobb atrocit�sok az�ta is folytat�dnak.

– Magyarorsz�g most a sark�ra �ll?

– A magyar korm�ny sem a t�rt�nelmi k�rd�sekn�l, sem az aktu�lis politikai helyzetben semmif�le kett�s m�rc�t nem fogad el. A horv�tok p�ld�ul lehet�v� tett�k a k�rp�tl�st azon szerbek sz�m�ra is, akik Horv�torsz�g kilencvenes �vekbeli h�bor�s megsz�ll�s�ban r�szt vettek – amennyiben szem�ly�kben nem k�vettek el h�bor�s b�nt�nyt. Nekik teh�t j�rhat k�rp�tl�s. A teljesen �rtatlan magyarokat �s ut�daikat viszont kiz�rja a szerb t�rv�ny. Ez a l�p�s teh�t rendk�v�l negat�v hat�ssal lenne az am�gy is meg�lhet�si gondokkal k�zd� d�lvid�ki magyarokra. Egy�ltal�n nem mindegy, hogy a magyars�g tulajdonjogi viszonyai hogyan alakulnak. A jogfoszt�ssal a magyarokat m�g ink�bb el�ld�zn�k lak�hely�kr�l. A szerbek �gy a gazdas�gi poz�ci�kb�l is n�velni tudn�k sz�mar�nyukat a D�lvid�ken.

– Ha Szerbia a kollekt�v b�n�ss�g „fegyver�t” alkalmazza, Magyarorsz�g megv�t�zza a csatlakoz�s�t?

– Az uni� b�v�t�s�hez tag�llami konszenzusra van sz�ks�g. Mi addig, am�g ez a t�rv�ny hat�lyban van, nemcsak az uni�s tags�gukat, hanem a tagjel�lti st�tuszukat sem t�mogatjuk. Egyszer�en az�rt, mert azt az orsz�got, amely megs�rti az egyetemes emberi jogokat, az Eur�pai Uni� alapvet� ethosz�t �s a nemzeti �rdekeinket, azt nem t�mogathatjuk. Magyarorsz�g egy�bk�nt Szerbia uni�s tags�g�ban �rdekelt lenne, �s kev�s olyan orsz�g van, amely eddig annyi mindent tett volna d�li szomsz�dunk integr�ci�j��rt, mint mi. De ezeket a szempontokat fel�l�rja a kollekt�v jogfoszt�s, amit semmik�pp nem tudunk, �s nem akarunk elfogadni. P�sztor Istv�n, a VMSZ vezet�je �s a Magyar Nemzeti Tan�cs is vil�goss� tette, hogy ez az ottani magyars�g sz�m�ra �letbe v�g� k�rd�s. �s Magyarorsz�g m�g�tt�k �ll.

– Nemcsak a vajdas�gi magyarok, hanem a n�metek is a kollekt�v b�n�ss�g hat�lya al� ker�ltek a szerb restit�ci�s t�rv�nnyel. N�metorsz�gnak mi az �ll�spontja ebben az �gyben?

– Sajnos az eddigi berlini �ll�spont az, hogy teoretikusan igazunk van, de �k a saj�t szerbiai kisebbs�g�k szempontjait �gy t�nik, nem k�v�nj�k k�pviselni.

– Ha m�r a n�metek meglep� �ll�spontj�n�l tartunk, a Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban m�ig �rv�nyben l�v� Benes-dekr�tumok ellen�re 2004-ben mi�rt v�lhatott ez a k�t orsz�g uni�s tagg�?

– Magyarorsz�g nem tudta e k�t orsz�ggal szemben �rv�nyes�teni jogos szempontjait, hiszen 2004-ben vel�k k�z�sen l�pt�nk be az Eur�pai Uni�ba. A Benes-dekr�tumok kollekt�v jogfoszt�st mondanak ki a magyarok �s a n�metek tekintet�ben a k�t �llamban. Egyed�l N�metorsz�g akad�lyozhatta volna meg Csehorsz�g �s Szlov�kia csatlakoz�s�t, de Berlin elfelejtette megk�rdezni a t�bb milli�, szem�ly�kben �rtatlan n�metet �s ut�daikat, akiket a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a Szud�ta-vid�kr�l �s Felvid�kr�l �ld�z�tt el, gyilkolt le, rabolt ki Csehszlov�kia. Bajororsz�g megpr�b�lt fell�pni a Benes-dekr�tumok ellen, de Berlin megakad�lyozta ezt a k�s�rletet.

– Mi a k�l�nbs�g az �j szerb t�rv�ny �s a Benes-dekr�tumok k�z�tt?

– Mindkett� botr�ny, �s v�rl�z�t�. A Benes-dekr�tumok ugyanakkor m�r egy „de facto” v�grehajtott jogfoszt�s, amit a csehek �s a szlov�kok az�rt tartanak meg a saj�t joganyagukban, hogy a kifosztott felvid�ki magyarok �s a szud�tan�metek ne ind�thassanak k�rp�tl�si pereket. Ezek a dekr�tumok t�rt�nelmi hordal�knak tekinthet�k, szemben a napokban hozott szerbiai t�rv�nnyel.

– �n a Fidesz–KDNP-n bel�l melyik �ll�spontot k�pviseli: azt, hogy legyenek hat�ron t�li v�laszt�ker�letek, vagy el�g, ha a list�ra szavazhatnak a magyar �llampolg�rok az eg�sz vil�gon?

– Az �llampolg�rs�g �s a szavazati jog egym�st�l elv�laszthatatlan. Az �j parlament k�tsz�z f�s lesz, sz�zhat egy�ni �s kilencvenn�gy list�s hellyel. Egy egy�ni v�laszt�ker�letben, p�ld�ul Gy�rben az szavazhat, akinek van gy�ri lakc�mk�rty�ja. Ott teh�t nem voksolhat egy p�csi �s egy szegedi sem, ahogy egy dunaszerdahelyi vagy kolozsv�ri sem. Csak az szavazhat egy�ni k�pvisel�jel�ltre, akinek az adott k�rzetben ki�ll�tott lakc�mk�rty�ja van. Viszont list�ra minden magyar �llampolg�r voksolhat, b�rhol is �l. Ha a hat�ron t�li orsz�gokat – p�ld�ul rom�n mint�ra – egy�ni v�laszt�ker�letekre osztan�nk, a magyar v�laszt�sokat szinte lehetetlen lenne rendben lebonyol�tani, hiszen ezek k�z�l a ter�letek k�z�l t�bb orsz�gban a magyar kett�s �llampolg�rs�got sem ismerik el. R�ad�sul ott kellene jel�lteket �ll�tani, akiknek persze kamp�nyolni kellene, �s ezzel a helyi konfliktusokat mintegy import�ltuk volna a magyar parlamentbe. Mindez nem lenne sem re�lis, sem szerencs�s.

– A list�s szavaz�s mi�rt jobb megold�s?

– Mert ezzel �rhetj�k el azt, hogy az egyetemes magyars�g politikai k�z�ss�g�t meg�lhesse. Hiszen lehet�v� tett�k az alkotm�nyban, hogy a hat�ron t�liak nemcsak v�laszt�k, hanem v�laszthat�k is legyenek. �gy senki sem akad�lyozza meg a magyarorsz�gi p�rtokat, hogy emblematikus hat�ron t�li magyaroknak biztos�tsanak helyet a list�jukon, �s ezen kereszt�l az Orsz�ggy�l�sben. A hat�ron t�liak – v�lem�nyem szerint – lev�lben szavazhatnak majd, vagy szem�lyesen a konzul�tusokon.

– �sszess�g�ben mennyi hat�ron t�li magyar voksra sz�m�t 2014-ben?

– Kem�nyen dolgozom munkat�rsaimmal azon, hogy meglegyen az �tsz�zezer �j magyar �llampolg�r �s az ennek megfelel� sz�m� szavaz�polg�r.

MH

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.