A "Nemzetk�zi Hun konferencia �s az �si mongol t�rt�nelem kutat�sa" c�m� h�romnapos tudom�nyos rendezv�nysorozatra nyolc orsz�g hetvenk�t kutat�ja kapott megh�v�st. A Mongol Tudom�nyos Akad�mia T�rt�nettudom�nyi Int�zete �ltal szervezett tan�cskoz�son a leg�jabb �zsiai hun kutat�si eredm�nyeket adt�k el� mongol �s k�lf�ldi kutat�k.

Az els� sztyeppei �llam

Az augusztus 27-�n megkezd�d�tt tudom�nyos �l�sszakon h�rom akad�mikus tartott el�ad�st a sztyeppei vil�g legf�bb k�rd�seir�l. Els�k�nt B. Enhtuvsin, akad�miai aleln�k arr�l besz�lt, hogy ma m�r senki sem tartja barb�rnak �s civiliz�latlannak a hunokat �s ut�daikat, hiszen a felt�rul� r�g�szeti leletekb�l kider�lt: a sztyeppei n�pek �n�ll� �s fejlett m�velts�get hoztak l�tre. A mongolok pedig arra lehetnek b�szk�k, hogy �k az �si nagy�llattart� �letm�d egyetlen mai tov�bbviv�i. Az aleln�k kit�rt arra is, hogy mind a hun �llam, mind pedig annak k�sei �r�k�se, a mongolok jelent�sen befoly�solt�k a vil�gt�rt�nelmet, sok v�vm�ny �ppen az � nev�kh�z k�t�dik, �gy a szabad kereskedelem biztos�t�sa a Selyem�ton, vagy a vall�si tolerancia megval�s�t�sa.

�t k�vette Dzs. Boldb�tor akad�mikus, a Mongol Nemzeti Egyetem professzora, aki a sztyeppei n�pek �llamis�g�nak k�rd�s�r�l besz�lt. A mongol kutat�k egyet�rtenek abban, hogy az els� nom�d �llamot a hunok hozt�k l�tre �s ez az �r�ks�g sohasem sz�nt meg, mert az �si �llamszervezeti elemeket folyamatosan, a hun uralkod�i csal�ddal rokons�gban �ll� t�rk �s a mongol n�pek tartott�k fenn. Boldb�tor egy 13. sz�zadi forr�st, a taoista Csan Cs�n szerzetes �tinapl�j�nak egy r�szlet�t mutatta be, ahol a szent �let� ember feljegyezte a Dzsingisz k�nnal val� tal�lkoz�st. Eszerint maga a mongol nagyk�n hivatkozott arra, hogy � hun sanj� �seinek hagyom�ny�t viszi tov�bb.

A harmadik el�ad� D. Cevendordzs, a Mongol Tudom�nyos Akad�mia R�g�szeti Int�zet igazgat�ja volt, aki elmondta: a hunok nagyon sok t�rzset egyes�tettek, �s tal�n k�z�tt�k lehettek a mongolok �sei is. A t�ma kutat�s�ban akt�van r�sztvev� r�g�sz szerint eddig Mong�li�b�l hetven helyr�l �tezer s�rt azonos�tottak, valamint 10 v�ros romjait tal�lt�k meg. Ezek egy r�sz�t m�r nemzetk�zi r�g�szeti exped�ci�k keret�ben fel is t�rt�k. A mong�liai hun k�zpont k�t helyre koncentr�l�dott: a nom�d birodalmak "klasszikus" k�zpontj�ba, a mai Arhang�j megy�be, de a m�sik k�zpont �ppen Dzsingisz k�n sz�l�hely�n, Hentij megye keleti fel�n alakult ki.

Etnikum helyett t�rzsek

Nikolaj Kradin orosz t�rt�n�sz arra kereste a v�laszt, hogy mi okozta a sztyeppei birodalmak buk�s�t. A korabeli forr�sokb�l �s m�s kutat�k m�veib�l azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy els�sorban bels� okok vezettek a sz�thull�shoz. A sok ut�d nem tudott megegyezni, hogy ki �r�k�lje az apai �r�ks�get �s sokszor a nagy katonai er�vel rendelkez� hercegek a legitim, megv�lasztott �s beiktatott uralkod� ellen t�madtak.

�csler Bulduk t�r�k t�rt�n�sz egy rendk�v�l �rdekes t�m�t vetett fel, szerinte a nagy sztyeppei birodalmak n�peit nem lehet etnikailag �lesen elk�l�n�teni egym�st�l, hiszen a r�g�szeti leletek �s a t�rt�neti kr�nik�k adatai nem ny�jtanak elegend� adatot ahhoz, hogy pontosan megmondjuk: egy bizonyos t�rzs mely etnikumhoz �llt k�zel. S�t, a r�g�szeti leletek �ppen a t�rzsek soksz�n�s�g�re vil�g�tanak r�. Bulduk szerint a nyugat-eur�pai tudom�nyos �letben n�pszer� �n. etnikai sz�tv�laszt�s m�dszere a sztyeppei t�rt�nelemben nem alkalmazhat�. A kutat� p�ld�k sor�val kimutatta ki, hogy a sztyeppei t�rzseket ink�bb sokkal ink�bb t�rsadalmi-gazdas�gi egys�gnek kell tekinteni, akik ak�r t�bb etnikai csoportb�l �lltak.

R�g�szeti eredm�nyek

A mong�liai hun s�rok felt�r�s�val �s kutat�s�val f�leg orosz, mongol �s d�l-koreai szakemberek foglalkoznak, akik az orsz�g hat nagy hun k�zpontj�ban v�geztek �sat�sokat. A mongol C. T�rbat az eredetk�rd�sekr�l tartott el�ad�st. Elmondta, hogy ma egyet�rt�s uralkodik a mongol kutat�k k�z�tt abban: az �si birodalmat l�trehoz� n�p a bronzkori �s vaskori n�gysz�gletes s�rok kult�r�j�b�l eredt, amelynek eml�kei szinte az eg�sz orsz�g ter�let�n megtal�lhat�k. A r�g�sz szerint az �szak-k�nai bronz- �s vaskori kult�r�kkal is kimutathat� szoros kapcsolat.

D. Erdeneb�tor el�ad�s�ban felsorolta a legnagyobb hun lel�helyeket, k�z�l�k kiemelte az arisztokrata lel�helyeket, amelyb�l hat van az orsz�gban. Az elm�lt k�t �vtized alatt el�g sok hun el�kel� s�rt t�rtak fel, ahonnan m�vesen megmunk�lt t�rgyak ker�ltek el�. Ezekre rendszerint a jurta r�csaihoz hasonl� aranyd�sz�t�st, valamint sok kopors�ra Napot �s Holdat jelk�pez� t�rgyakat helyeztek. Hasonl� leleteket az el�kel� f�rfis�vegeken is tal�ltak; ezek a mindenkori uralkod� egyetemes hatalm�t jelk�pezt�k.

G. Eregzen mongol r�g�sz a hun s�rok �sszehasonl�t� vizsg�lat�r�l tartott el�ad�st. Elmondta, hogy jelenleg k�r�lbel�l h�tezer helyet azonos�tottak be Bels�-�zsi�ban, Mong�li�t�l eg�szen az �szak-k�nai ter�letekig. Az eddig felt�rt ter�leteken tizenh�rom f�le temetkez�si m�dot tal�ltak, de a t�bbs�g�k n�gy f� t�pushoz soroland�. Ezek k�z�l a leg�rdekesebb a padmalyos s�r, amelynek anal�gi�i a nyugati-hunokn�l is megtal�lhat�.

Antropol�giai vizsg�latok

D. T�men mongol antropol�gus a hun s�rokban tal�lt csontokat vette vizsg�lat al�. Meg�llap�totta, hogy az eddig el�ker�lt leletek alapj�n a n�k �tlagosan 150-167 cm, a f�rfiak pedig 167-174 cm magasra n�ttek, a n�k s�lya �tlagosan 50, a f�rfiak� pedig 67 kg lehetett. Genetikai felm�r�st is v�geztek k�z�tt�k �s azt �llap�tott�k meg, hogy a hunok k�z�tt 12 haplocsoport jelenl�te mutathat� ki, ami azt jelenti, hogy nem egyetlen etnikumhoz tartoztak, hanem a birodalom sokf�le n�pb�l tev�d�tt �ssze. N�i �gon f�leg az U2e1 haplocsoport, m�g a f�rfiak eset�ben az R1a1 jelenl�t�t mutatt�k ki. T�men szerint az indiai-europid jelleg� emberek f�leg a D�l-Bajk�l szk�ta n�pess�g�vel �lltak kapcsolatban.

m�lt-kor.hu

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.