Az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�keszerz�d�sek alapvet� c�lja: az �llamhat�rok etnikai hat�rokhoz val� k�zel�t�se volt. E vez�relv csup�n �lom maradt, s a 30-as �vekben sebt�ben kialak�tott kisebbs�gv�delmi rendszerek �s a N�psz�vets�g bizotts�gai sem tudt�k �rdemben orvosolni az anyaorsz�gokt�l elszak�tott kisebbs�gek s�relmeit. A II. vil�gh�bor�t k�vet� kaotikus �llapotok k�z�tt a minorit�sok kiszolg�ltatotts�ga m�g nyilv�nval�bb� v�lt. Fokozta az indulatokat a vil�g�g�st lez�r� potsdami konferencia, amely lehet�v� tette a n�met kisebbs�g kitelep�t�s�t sz�mos k�z�p-kelet eur�pai orsz�gb�l. A nagyhatalmi d�nt�s nyom�n a csehszlov�k �llam mindent megtett az�rt, hogy megszabaduljon a ter�let�n �l� magyar kisebbs�gt�l is. E politika k�vetkezt�ben a Dun�t�l �szakra mindennaposs� v�ltak a pogromok �s atrocit�sok, a magyar lakoss�got t�megesen telep�tett�k �t Csehszlov�kia nyugati r�sz�be k�nyszermunk�ra. Az 1946. febru�r 27-�n al��rt, �gynevezett lakoss�gcsere-egyezm�nyben Magyarorsz�gnak al�rendelt szerep jutott, s a k�lt�ztet�sek k�rvallottjai megint a felvid�ki honfit�rsaink lettek.

Az Anno szeptember 18-ai ad�sa a magyars�g kataklizm�j�nak �ll�t eml�ket. A m�sor vend�gei – Duray Mikl�s egyetemi docens �s T�th �gnes, az MTA Etnikai–Nemzeti Kisebbs�gkutat� Int�zet vezet�je – �tfog� k�pet adnak a h�bor� ut�ni Csehszlov�ki�r�l, az er�demonstr�ci� politikai ind�ttat�s�r�l, s a magyars�g megal�z�s�r�l. Az elmondottakat filmh�rad�k korabeli felv�telei illusztr�lj�k, a filmkock�kon l�tjuk a Dun�n �jjel �tkel�, menek�l� lakosokat, s k�s�bb a lakoss�gcsere nyom�n a felvid�kiekkel a hat�r�llom�sra, Szobra �rkez� zs�folt vagonokat.

Gask� Bal�zs k�rd�se nyom�n vil�goss� v�lik az anyaorsz�gi magyars�g felel�ss�ge is, amely szerint a felvid�ki magyars�g �s a magyarorsz�gi n�mets�g el�zet�se k�z�tt sok a hasonl�s�g. A huszon�t perces besz�lget�snek aktu�lpolitikai �zenete is van.
„A csehszlov�k politik�nak 1918-t�l alapvet� �rdeke volt, hogy min�l t�bb magyar ajk� polg�ra hagyja el sz�l�f�ldj�t – eml�kezik Duray Mikl�s, majd hozz�teszi. – Sajnos a mai napig �rezz�k ezt a szellemis�get: a 2010. m�jus 26-�n a Szlov�k Parlament �ltal elfogadott t�rv�ny mindenkit megfoszthat �llampolg�rs�g�t�l, aki �l a magyar k�nny�tett �llampolg�rs�g ny�jtotta lehet�s�ggel.”

Ad�s: 2011. szeptember 18. (m1, 18.05)
Szerkeszt�: Hatos Gyula

erd�ly.ma

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.