Nem! Nem! Soha! - G-Portál

Hírek

Hírek : Interjú László Bálinttal, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnökével

Interjú László Bálinttal, a délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnökével

2009.08.24. 11:34

A délvidéki Magyar Remény Mozgalom (egykori Magyar Koalíció) pozitív hozzállása és gyors rendelkezésünkre állásának köszönhetően már a mai napon olvasható a mozgalom elnökével, László Bálinttal készített online interjúnk!

Mielőtt délvidéki vizekre eveznénk, muszáj szót ejtenünk a sajnálatos felvidéki eseményekről. A Fico-Slota rezsim a felvidéki magyarság folyamatos ellehetetlenítésén és teljes jogfosztásán dolgozik, ennek ékes bizonyítéka az ún. nyelvtörvény. Legutóbb a révkomáromi Szent István-szobor avatásán rúgtak bele a magyarságba azzal, hogy nem engedték átlépni a határon Sólyom Lászlót, ezzel párhuzamosan pedig soviniszta szlovák szervezetek jelentek meg az ünnepségen. Mi a délvidéki Magyar Remény Mozgalom véleménye ezekről a sajnálatos eseményekről?

A Magyar Remény Mozgalom elsők között reagált és ítélte el a szlovákok ilyen irányú lépését. Közleményünkben kihangsúlyoztuk, hogy a trianoni utódállamokban zajló negatív folyamatok egyre vészesebben érintik a határon túl rekedt nemzetrészeket, és az Európai Unió ölbetett kézzel figyeli az eseményeket. A kisantant államai egyre inkább fokozzák a magyarellenes politikájukat, és az, hogy ilyen szánalmas lépést mertek hozni, mutat rá arra, hogy mennyire rossz és haszontalan külpolitikát folytat az anyaországi politikai elit többsége.

Tisztán kell látni egyes kérdésekben. A határon túli magyarságnak, legyen szó Délvidékről, Felvidékről, Erdélyről, Kárpátaljára és más régióról, ahol magyarok élnek, nemzeti önrendelkezésre van szükségünk, és harcunkat a Csonka-ország teljes és összehangolt támogatása nélkül nem tudjuk győzelemre vinni. A mindenkori magyar államvezetésnek sokszor a protokoláris és illemszabályokon túl kell lépniük, és konkrét lépésekkel kell megmutatni a szomszédos nemzeteknek, hogy a magyar nép igenis erős és határozott, ha a saját testvéreinek sorsáról van szó. A legutóbbi idők eseményei mind-mind arra adnak számunkra felhatalmazást, hogy fellépjünk rosszakaróinkkal szemben.

Kiemelhetjük a szlovákiai nyelvtörvényt és politikai megnyilvánulásokat, az ukrajnai oktatási törvényt és emlékműrongálásokat, a romániai székely területi autonómiával szembeni viszolygást és a magyar intézményvezetők leváltásait, a délvidéki magyarveréseket és az itteni magyarokat sújtó szociális nyomort. És ezek csak szemezgetések a problémák tengeréből.

Az Önök pártja a határon túli magyar szervezetek közül egyedüliként üdvözölte a Jobbik Magyarországért Mozgalom három képviselőjelöltjének Európa Parlamentbe jutását, majd Vona Gábor elnök Szabadkán tartott előadást az Önök meghívására. Készülnek-e valamilyen stratégiai együttműködésre a Jobbikkal? Miben nyilvánulna meg?

Nem csak, hogy egyedüliként üdvözöltük a sikeresnek minősíthető választási eredményt, de már a választási kampány során, amikor még nem lehetett biztosra venni, hogy milyen lesz a Jobbik MM eredménye, kiálltunk a radikális nemzeti jobboldal, vagyis a Jobbik pártja mellett. Vona Gábor elnök megtisztelt minket és a délvidéki magyarokat azzal, hogy a fárasztó választási kampány után is ellátogatott Délvidékre, és előadást tartott a megjelentek és a média számára. Ennek nagyon örültünk, és számos hasznos és megdöbbentő információt, érdekességet is hallhattunk Tőle.

A fórumot követően folytattunk kötetlen megbeszélést, amely során megállapítottuk, hogy gondolatvilágunk és szemléletünk merőben hasonló a Jobbik pártjával, és remélem, hogy a későbbiekben gyümölcsöző együttműködés alakulhat ki a két oldal között. Az együttműködést persze gyakorlati szintre is szeretnénk átültetni. Első lépésként a Jobbik is támogatja az irodalmi pályázatunk díjazását, de szerintem a jövőben ennél mélyebb kooperációra is sor fog kerülni.

Január közepéig van ideje minden szerbiai pártnak, hogy újrajegyeztesse magát. A szerb hatóságok a közelmúltban közölték Önökkel, hogy pártjukat nem engedik újrajegyezni a korábbi Magyar Koalíció név alatt. Milyen jogi indokokkal tehették ezt? Milyen lépéseket terveznek annak érdekében, hogy törvényesen bejegyzett pártként képviselhessék a délvidéki magyarságot?

Pártunkat 2009. februárjában szabályos körülmények között bejegyeztettük az illetékes minisztériumnál, Magyar Koalíció Párt név alatt. Az új pártokról szóló törvény értelmében egy párt nem választhat olyan nevet magának, amely a nyilvánosságot félrevezetheti. Az illetékes miniszter szerint ez az elnevezés megtévesztő lehet, mivel 2008-ban létezett egy Magyar Koalíció-Pásztor István elnevezésű választási szövetség. Tehát, nem párt, hanem választási szövetség. Februárban ez nem jelentett problémát, de a Vajdasági Magyar Szövetségnek, amelynek elnöke Pásztor István, sikerült elérniük a Demokrata Pártnál, hogy megtagadják tőlünk a saját pártnevünk használatát. Ez felháborító, átlátszó és érthetetlen döntés volt, de saját magunktól vettük volna el az időt, amennyiben nem döntöttünk volna a névváltoztatás mellett. 2009. augusztus 22-én a párt Tanácsának döntése értelmében a pártunk neve Magyar Remény Mozgalom lett, amelyről a napokban értesítjük írásban az illetékes minisztériumot. Így is már egyhónapos kényszerű késésben vagyunk, ami az újrajegyzéshez szükséges támogatói aláírások begyűjtését illeti.

Pár évvel ezelőtt a média attól volt hangos, hogy a szerbek folyamatosan provokálják, inzultálják és bántalmazzák a helyi magyarságot. Mennyiben változott ez a helyzet? Tadics elnökké választása és a radikálisok enyhe gyengülése változtatott-e valamit a helyzeten?

A MRM véleménye az, hogy a magyarverések, illetve a különböző jellegű incidensek folyamatosan jelen vannak. Vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de a ,,jelenség” létezik. Persze, voltak kirívó időszakok is az utóbbi években, amelyek általában választásokhoz, különböző politikai vagy történelmi események közelettéhez voltak köthetőek. A szerb kormányak nagy hatása van a közvéleményre, mégsem tettek semmit a történések ellen. Nem beszélve a szerb rendőri szervekről és a szerb igazságszolgáltatásról, amely enyhén szólva sem mondható függetlennek, ha nemzeti incidensek elbírálásáról van szó. Mint sokan tudják, a temerini magyar fiuk ellen hozott, háborús bűnösöket megszégyenítő, ítélet is azt mutatja, hogy a szerbek meg akarják félemlíteni az itteni magyarságot. Magyarán, szerintük velünk bármit meg lehet csinálni, de visszaütni, védeni magunkat bűn. És ezt szó szerint lehet venni.

A magyarellenes incidensek túlnyomó többségét, ha eljárásra egyáltalán sor kerül, testi sértés kategóriába sorolják át, majd elhúzzák évekig az ítéletet, és legfeljebb pénzbüntetést vagy pár hónap felfüggesztettet kapnak a szerb elkövetők. És az is kimutatható, hogy az elkövetők több mint kétharmada az utóbbi két évtizedben bevándorolt menekültek gyermekei Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából és Koszovoból. Nem észlelünk változást Tadics elnöklése óta. A radikális szerb tábor két részre szakadt, de összességében számuk nem csökkent.

Júliusban elsősorban a délvidéki magyar fiatalságot megcélozva irodalmi pályázatot hirdettek, melyben arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit jelent délvidéki magyarnak lenni. Milyen eredményekkel zárult a pályázat? Mit jelent a fiatalok szerint határon kívült rekedt magyarnak lenni?

Így igaz, ahhoz, hogy megmutassuk, mi nem egy tipikus párt vagyunk, több téren is tevékenykedünk. Az irodalmi pályázatunkkal szeretnénk megmozgatni a lanyhulóban lévő nemzeti öntudatot a Délvidéken. És kikhez forduljunk, ha nem a jövő nemzedékéhez, a magyar fiatalokhoz? A pályázat eredeti határideje október elseje volt, de az újrajegyzési procedúra miatt meghosszabbítottuk egy hónappal a beérkezési határidőt. A szeptemberi iskolakezdéssel szeretnénk eljuttatni Délvidék minden olyan oktatási intézményébe a pályázati felhívásunkat, ahol magyar nyelven is folyik tanítás. Értékes nyeremények kerülnek kiosztásra, különböző ajándékcsomagok és kirándulások formájában, illetve publikáljuk a legjobb pályázatokat. A munkák folyamatosan érkeznek központunkba.

Sok fiatal számára a határon túli magyarság érzése erőt, de sajnos, még többek számára szégyent nyújt. És főként azok számára, akik december 5-ét támogatás nélkül élték meg, nem képesek felfogni, hogy az anyaországi magyarság nagy részét megvezették, és ez a nép mély álomban van, de úgy látom, hogy már kezd ébredezni. Délvidéki magyarnak lenni büszkeséget kell, hogy jelentsen minden itteni magyarnak. Nagyon fontos feladatunk, hogy tájékoztassuk az ifjúságot történelmünkről, örökségünkről és a jövőbe vetett képet együttesen vázoljuk fel számukra is. A helyi magyar politikai garnitúra kommunista beidegződéseikkel csak áltatja a fiatalságot, amely így nagy veszélynek van már régóta kitéve.

Nemrégiben online interjút készítettünk Bósza Jánossal, a felvidéki Jogegyenlőségért Magyar Polgári Párt elnökével, aki egyedül kénytelen képviselni a felvidéki autonómiát. Az Önök célkitűzései között szerepel egy észak-bácskai autonómia elérése. Hogy képzelik el az autonóm területek jogállását? Támogatja-e Önöket legalább névleg valamely civil mozgalom?

Az autonómia pártunk alaptétele! A délvidéki magyar területi autonómia, elképzelésünk szerint, a magyar többségű Tisza-mente, Észak-Bácska és Észak-Bánát községeiből tevődne össze. Jogállását tekintve beépülne a szerbiai jogrendszerbe, önálló törvényhozási, végrehajtói és felügyelői jogkörökkel rendelkezne a magyarságot érintő kérdésekben. Saját parlamentje lenne, amellyel párhuzamosan az autonóm régióban élő többi nemzet is megalakítaná saját parlamentjét, és így szétválasztanánk a feladatköröket, intézményeket és egyéb területeket. A szét nem választható területek, mint például, különböző közigazgatási feladatok vagy vegyes intézmények maradnának meg a régi önkormányzati hatáskörben.

A területi autonómia programunk első eleme, abban kiemeljünk fő megjelenési formáját, de a későbbiekben még részletesebb kidolgozásra van szükség. Ezt összehangoltan szeretnénk megvalósítani, például, a felvidéki Jogegyenlőségért MPP-vel vagy a Székely Nemzeti Tanáccsal. Úgy véljük, hogy a magyar területi autonómia nem csak a magyarságnak, hanem ezen a területen kisebbségben élő más nemzeteknek is megfelelő megoldás lenne. Elképzelésünket támogatja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, illetve több más, kisebb civil szervezet is a Délvidéken.

A jövő tavasszal esedékes magyarországi országgyűlési képviselőválasztások után nagy valószínűséggel parlamenti képviselettel fog rendelkezni a Jobbik és kormányzati tényezővé válik Orbán Viktorék szövetsége. Mik lesznek az elvárásaik egy jobboldali színezetű magyar kormánnyal szemben?

Elvárásainkban nem akarunk csillagokat az égről, csak a következőket:

kettős állampolgárságot minden külföldi magyarnak a világban,
egységes és erős támogatást az autonómiatörekvések terén,
átlátható határon átnyúló támogatási stratégiát,
a nemzeti irányvonalú kisebbségi magyar pártok támogatását,
a szórvány nemzetrészek hatékonyabb megsegítését,
összehangolt kárpát-medencei magyar gazdaságpolitikát,
radikális magyar diplomáciai képviselőket,
feltételekkel történő EU tagság támogatást Szerbiával szemben,
határon túli magyarokkal foglalkozó minisztérium megalakítását
és olyan nemzeti politikát, hogy ha egy délvidéki magyar az Anyaországára gondol, akkor büszke lehessen arra, hogy melyik nemzethez tartozik!