„Jogtipr� �zsiai s�pred�k... / T�z �tkos sz�zad �ta �l�sk�dt�k, / Mint v�rszomjas polosk�k e haz�n” – cit�lta egy „ismeretlen” po�ta magyarellenes klapanci�j�t a budapesti k�pvisel�h�zban egy rom�n nemzetis�g� honatya, Alexandru Vaida-Voevod 1907. �prilis 8-�n. E magyargyal�z�s��rt „semmi b�nt�d�sa nem esett” – olvashat� mostans�g sz�mos jobboldali internetes port�lon, ahol is ezt az esetet a Trianonig vezet� enged�keny liber�lis politika mintat�rt�netek�nt t�lalj�k, hozz�t�ve, hogy a nemzetis�gieket elnyom� magyar politika „hazugs�g, de j�l belevert�k a fejekbe”.

A jelzett napon a magyar k�pvisel�h�zban az Apponyi Albert kultuszminiszter �ltal beterjesztett t�rv�nytervezetet – k�zkelet� nev�n lex Apponyi – t�rgyalt�k. Ebben az a kit�tel is szerepelt, hogy n�gy �v ut�n minden iskol�s k�teles vizsg�t tenni magyar nyelvb�l. Az orsz�g lakoss�g�nak 46 sz�zal�ka akkoriban nem magyar ajk� volt; az �ket k�pvisel� 25 nemzetis�gi honatya (az �sszes k�pvisel� 6 sz�zal�ka) a s�relmesnek tal�lt t�rv�ny f�l�tti szavaz�st t�lbesz�l�ssel pr�b�lta megakad�lyozni vagy legal�bbis elhalasztani. Ezen obstrukci�s taktika r�szek�nt hangzott el az akkor 35 �ves Vaida-Voevod sokat emlegetett hozz�sz�l�sa.

A rom�n t�bbs�g� erd�lyi Alpar�ten sz�letett �s B�csben v�gzett orvos m�r t�z �ve hivat�sos politikusk�nt, a Rom�n Nemzeti P�rt egyik vezet�jek�nt t�nykedett, k�t �ve pedig rendszeresen k�ldte Fidus („h�s�ges”) fed�n�ven fogalmazott jelent�seit Ferenc Ferdin�nd tr�n�r�k�snek a magyar viszonyokr�l, abban rem�nykedve, hogy tr�nra l�p�se ut�n a f�herceg v�grehajtja a Monarchia f�deralisztikus �tszervez�s�t, vagyis visszaszor�tja a magyar hegem�ni�t.

Az el�zm�nyekhez tartozik m�g, hogy politikai eszm�l�s�nek idej�n, orvostanhallgat�k�nt Vaida �gymond megd�bbenve olvasta az 1893-ban megjelent Gy�rffy J�zsef Politikai Szat�r�i c�m� k�nyvecsk�t s benne A Mok�nyok c�m� verset a „kaszaker�l�” �s „h�l�tlan” rom�n „cs�rhe t�borr�l”, mely a magyarokat „a vesz�lyben mindig elhagyta”, s „legyilkolt n�k” maradtak nyom�ban, mik�zben a magyarok „veszt�vel versenyt szaporodtak”. A torock�i f�zfapo�ta verse nemcsak Alexandru Vaida, hanem �ccse, Ioan haragj�t is kiv�ltotta, olyannyira, hogy a versezm�nyt A Magyarok c�mmel �tfaragta. Az els� n�gy sorb�l p�ld�ul („G�zeng�z n�p val�tok kezdet �ta, / Azt sem tudt�tok, honnan j�ttetek, / Csak annyi �ll, hogy ennek a haz�nak / Egy ellens�ggel t�bb lett veletek”) h�rmat v�ltozatlanul �tvett, csak a negyediket cser�lte le „�d�z �rd�geiv� lettetek”-re. 14 �vvel k�s�bb, az iskol�z�s k�r�li vita kapcs�n Vaida-Voevod sz�noklata m�sodik �r�j�ban ezt a k�t verset cit�lta, m�gpedig szakaszonk�nt v�ltogatva. A szeml�z�st azzal komment�lta, hogy a m�g kiadatlan v�laszk�ltem�ny bemutatja, „mi fog kikelni abb�l, ha majd a rom�ns�g jobban tud magyarul, mint ma”, ez�rt azt javasolta, hogy az iskolai magyaros�t�ssal szemben ink�bb „sz�ntess�k meg azt a k�lcs�n�s ellenszenvet, amelynek elriaszt� p�ld�ja ez a k�t k�ltem�ny”.

Az alkalmi versmatin�nak nemigen volt hallgat�s�ga, a k�pvisel�k t�bbs�ge ugyanis a v�gtelen�tett �l�sez�sbe belef�sulva elhagyta a termet. Csup�n a k�vetkezm�nyekt�l tart� Aurel Vlad sz�szv�rosi �gyv�d �s bankalap�t� r�ngatta p�rtt�rsa karj�t, vessen m�r v�get a felolvas�snak – id�zte fel az esetet 1945 ut�n �rt, �m csak 1998-ban megjelent eml�kirat�ban Vaida.

M�snap azt�n kit�rt a botr�ny. Justh Gyula h�zeln�k napirend el�tt bejelentette: „a jegyz�k�nyvbe gyal�zkod� vers ker�lt”, r�ad�sul csal�rd m�don, mivelhogy szerinte Vaida-Voevod eredetileg halkan �s csak r�szben olvasta fel a magyar v�rt forral� sorokat.  Ez�rt – sz�gezte le a h�zeln�k – a napl�t „a t�rt�ntek szerint korrig�lni kell”. M�g be sem fejezte mondand�j�t, m�r repkedtek a haza�rul�z� szitkok. F�bry K�roly, a korm�nyp�rti f�ggetlens�giek k�pvisel�je p�ld�ul azt harsogta, hogy Vaida „ol�h m�don, alattomos m�don j�rt el”. A felizzott hangulatban Stefan Cicio-Pop �gyv�d (a napl� n�v�r�sa szerint Pop Cs. Istv�n) a rom�n k�pvisel�csoport nev�ben azonnal el�t�lte k�pvisel�t�rsuk megnyilv�nul�s�t.

A politikai v�ls�g napj�n Vaida K�lvin t�ri lak�s�n �sszegy�ltek a Szlov�k, a Rom�n �s a Szerb Nemzeti P�rt k�pvisel�i. Er�teljes kapacit�l�sukra a botr�nyokoz� m�snap a plen�ris �l�sen megk�vette a Tisztelt H�zat, hangs�lyozva, hogy „ezeket a verseket �n k�rhoztattam �s el�t�ltem”. Ez azonban csak olaj volt a t�zre. A f�ggetlens�giek ekkor m�r k�rusban k�vetelt�k „kidob�s�t”, m�g olyan is volt, aki egyenesen „kutyakorb�ccsal” kergette volna ki a Parlament �p�let�b�l. A k�pvisel�h�z v�g�l is „egyhang�lag” marasztalta el Vaid�t.

A parlamenti napl� meghamis�t�sa miatt sz�mosan (k�zt�k maga Apponyi) k�vetelt�k, hogy Vaida adja vissza mand�tum�t. Ennek a rom�n k�pvisel� nem tett eleget, s k�t h�napi t�voll�t ut�n j�nius 7-�n, a Ferenc J�zsef megkoron�z�s�nak 40. �vfordul�j�t �nnepl� k�pvisel�h�zi �l�sen ism�t megjelent. Wekerle S�ndor minisztereln�k nyomban hozz�l�pett, s kez�t ny�jtva arra k�rte, a botr�nyt elker�lend�, t�vozzon. Vaida azonban maradt. Ezt l�tva Eitner Zsigmond b�rgy�ros �s nagybirtokos, f�ggetlens�gi p�rti k�pvisel� szenved�lyes hangon k�vetelte, mindaddig ne kezdj�k meg az �nnepl�st, am�g a teremben „haza�rul� gazember” tart�zkodik.

Az elszabadul� szenved�lyek l�tt�n a h�zeln�k elhagyta az emelv�nyt, ezzel is felb�tor�tva a korm�nyp�rti k�pvisel�ket, hogy az �jb�li magyar�zkod�s �s bocs�natk�r�s ellen�re Vaid�t a k�lf�ldi vend�gek szeme l�tt�ra tettleg tess�kelj�k ki a teremb�l. (A h�zeln�k t�voll�t�ben t�rt�ntek ugyanis nem voltak hivatalosnak tekinthet�k.) B�r ifj. Andr�ssy Gyula bel�gyminiszter rosszallotta, hogy „az �k�ljog uralm�t” bevigy�k a parlamentbe, az esem�nyeket m�r nem lehetett visszacsin�lni. A botr�ny k�vetkezm�nyek�nt ismerkedett meg Vaida-Voevod sz�mos k�lf�ldi tud�s�t�val, k�zt�k a „Scotus Viator”-k�nt ismertt� v�lt Robert William Seton-Watsonnal. A sk�t tud�s�t� 1905-ben mint „a magyarok nagy bar�tja” �rkezett a Monarchi�ba, k�s�bb viszont, a trianoni b�ket�rgyal�s brit szak�rt�jek�nt, m�r a nemzetis�giek k�v�nalmai szerinti hat�rokat javasolt. R�la, illetve „a konferencia kulissz�i m�g�tti” t�nyked�s�r�l Vaida – aki maga is jelen volt a b�ket�rgyal�son – „soha le nem r�hat� h�l�val” �rt visszaeml�kez�seiben. A rom�n orvost egy�bk�nt 1910-ben �jra k�pvisel�v� v�lasztott�k, �s a Tisza Istv�n Munkap�rtj�hoz tartoz� �j t�bbs�g m�r nem zaklatta, 1918. okt�ber 18-�n pedig el�rkezett sz�m�ra a „visszav�g�s” napja: a budapesti k�pvisel�h�zban � olvasta fel a Rom�n Nemzeti P�rt „teljes nemzeti szabads�got” k�vetel� deklar�ci�j�t.

Az 1930-as �vekben Vaida – k�pvisel�t�rs�val, Maniuval egy�tt – sz�ls�s�gesen kisebbs�gellenes lett. (Egy�bir�nt a Rom�n Parasztp�rt vezet�ik�nt mindketten h�romszor is minisztereln�ki posztot t�lt�ttek be. 1945-ben Vaida-Voevod per n�lk�l ker�lt h�zi �rizetbe, Maniut pedig 1947-ben mint amerikai �gyn�k�t �t�lt�k el. Mindketten fogs�gban haltak meg; el�bbi 1950-ben, ut�bbi h�rom �vvel k�s�bb.)


L�RINC L�SZL� �r�sa nyom�n, hvg.hu

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.