Hírek : Vissza a Ferenc József-földet? |
Vissza a Ferenc József-földet?
2008.12.21. 21:48
Legyen bármily hihetetlen, a Jeges-tengernek magyar vonatkozása is van. Akadnak, akik még azt is felvetik, hogy hazánk követelje vissza az egykor az Osztrák-Magyar Monarchia által megszerzett s Ferenc Józsefről elnevezett területet. A 24 fős legénység a területen kitűzte a Monarchia zászlaját, de állandó települést nem hoztak létre a szigeteken.
A 191 szigetből álló vidéket 1873-ben fedezte fel a Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította expedíció, melynek eredeti célja az északkeleti átjáró megtalálása volt. A szigetcsoport mintegy ezer kilométerre fekszik az Északi-sarktól - közelebb, mint a legtöbb más földdarab. (Kivéve Kanada egyes szigeteit és Grönlandot.) A Tegetthoff gőzhajóval megtett utazás költségeit magyar és osztrák arisztokraták állták.
A 24 fős legénység a területen kitűzte a Monarchia zászlaját, de állandó települést nem hoztak létre a szigeteken. Az expedíció sikerének megörökítéséül palackba zárt jelentést hagytak hátra egy sziklarepedésben. (A dokumentumot 1921-ben norvég tengerészek találták meg.) A Ferenc József-földről az első világháború után megfeledkeztek, így a Monarchia szétesése után nem tartozott sehová, míg Moszkva 1926-ban magához nem csatolta a szigeteket.
Julius von Payer: Bázis a Ferenc József-földön
A Heti Válasz Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az ELTE jogi kara oktatójának véleményét kérte ki a szigetcsoport hovatartozásának kérdésében. A szakember szerint a Ferenc József-föld esetleges visszakövetelésének több nemzetközi jogi akadálya is lenne. "A területet nem lehetne visszakövetelni, hiszen az sosem tartozott Magyarországhoz, legfeljebb az Osztrák-Magyar Monarchiához. Kétségek merülhetnek fel a szigetek korabeli státusával kapcsolatban is, hiszen a Monarchia nem vette birtokba, nem fogalmazott meg területi igényeket, és nem kezdte kihasználni a szigeteket.
Julius von Payer: "Sohasem hátrálunk" Az osztrák-magyar expedíció válságos helyzete
A felfedező expedíció magánszervezésben indult, semmiféle "gyarmati" rendszer nem épült ott ki, tehát nem valósultak meg azok a tényezők, amelyekből gyarmattartó-gyarmat kötelékre lehetne következtetni. Így a terület uratlannak is számíthatott 1926-ban, amikor a Szovjetunió birtokba vette" - magyarázza Lattmann Tamás. A jogász szerint az esetleges magyar igények megalapozottságát tovább gyengítené, hogy a trianoni békeszerződés 79. cikkében Magyarország vállalta: a "jelen szerződés által megállapított határain kívül (...) lemond az Európán kívüli területekre vonatkozó mindazokról a jogokról, igényekről és kiváltságokról, amelyek a volt Osztrák-Magyar Monarchiát vagy szövetségeseit esetleg illették".
heti válasz
|