Magyarorsz�gnak szinte semmif�le belesz�l�sa sem volt a 95 �ve, 1920. j�nius 4-�n al��rt b�kedikt�tumba. A magyar deleg�ci� vezet�j�t, Apponyi Albert gr�fot is csak akkor hallgatt�k meg, amikor a paktumban r�gz�tett felt�teleket m�r lez�rt�k.

Az egy�bk�nt rendk�v�l j�l fel�p�tett �s meggy�z� el�ad�s hat�s�ra sem v�ltoztattak semmit az igazs�gtalan kit�teleken – a meghamis�tott adatok �s a magyarellenes politika v�g�l el�rte ki�tl�i c�lj�t.

Heves ellenpolitika Magyarorsz�ggal szemben

A Magyarorsz�g ter�let�b�l a vil�gh�bor� ut�n jelent�s r�szt ig�nyl� orsz�gok durva kamp�nyt folytattak az�rt, hogy a Monarchia felboml�sa ut�n egyed�l marad� �llamb�l min�l nagyobb szeletet has�tsanak ki maguknak.

Az orsz�g ellen az antant hatalmak el�tti lej�rat� kamp�ny �l�n Edvard Bene� cseh nacionalista politikus, a b�ket�rgyal�sok cseh k�ld�tts�g�nek vezet�je �llt, aki kem�ny �s sz�v�s aknamunk�val el�rte Magyarorsz�g negat�v nemzetk�zi meg�t�l�s�t. Ehhez felhaszn�lt�k a magyarorsz�gi nemzetis�ge val�s vagy v�lt s�relmeit is. B�r a dualizmus korszak�ban Magyarorsz�gon fogadt�k el a vil�g egyik legel�remutat�bb nemzetis�gi t�rv�ny�t, a nemzetis�gek asszimil�l�si k�s�rleteire is el�fordult precedens. Az egy�ni jogokb�l kiindul�, liber�lis magyar k�zfelfog�s nem is �rtette meg a nemzetis�gek kollekt�v jogig�nyeit, a v�rmegyei k�zigazgat�s vagy ak�r csak a v�rmegy�k hat�rainak m�dos�t�s�r�l hallani sem akartak, ter�leti auton�mi�t teh�t nem kapott a milli�s szlov�ks�g, rom�ns�g vagy a d�lszl�v n�pek.

Bene� a kezdetekt�l fogva amellett kamp�nyolt, hogy Magyarorsz�g a h�bor� a felbujt�ja volt. Kihaszn�lta azt is, hogy az antant �llamai tartottak az orosz bolsevik felkel�st�l, �s – a magyar bolsevik forradalom megakad�lyoz�s�ra – Szlov�kia eg�sz�nek megsz�ll�s�t kezdem�nyezte azzal az indokkal, hogy a bolsevizmus Magyarorsz�gr�l k�nny�szerrel tov�bbterjedhet nyugati ir�nyba, s�t a jugoszl�v �s olasz ter�leteket is fenyegetheti, ha zavarg�sok t�rnek ki.

Nem val�sult meg a k�l�nb�ke

Magyarorsz�gnak teh�t egy�ltal�n nem �llt j�l a sz�n�ja az els� vil�gh�bor�t lez�r� p�rizsi b�ket�rgyal�sok idej�n. 1918. november 13-�n k�t�tt�k meg a helyzethez k�pest viszonylag kedvez� belgr�di egyezm�nyt, ez d�li �s keleti demark�ci�s vonalakat h�zott meg az orsz�g ter�let�n. A paktumot K�rolyi Mih�ly az�rt szorgalmazta, mert szerette volna t�ntet�en kinyilv�n�tani az orsz�g k�l�nv�l�s�t Ausztri�t�l. A konvenci� rendelkez�seit azonban a kisantant tag�llamai szinte r�gt�n megszegt�k. A Rom�n Kir�lys�g p�ld�ul, kihaszn�lva K�rolyi-korm�nynak a magyar hadsereg leszerel�s�vel kapcsolatos felel�tlen int�zked�seit, egyre t�bb ter�letet sz�llt meg az orsz�gon bel�l.

1920. j�nius 4-�n Ben�rd �gost vezet�s�vel �rkezik Drasche-L�z�r Alfr�d - �k ketten �rt�k al� v�g�l a b�kedikt�tumot

Az �szir�zs�s forradalom ut�n, 1918. november 13-�n, a belgr�di egyezm�nnyel egy id�ben n�pk�zt�rsas�gg� kiki�ltott Magyarorsz�g (neve ekkor m�g nem politikai be�ll�totts�g�t, hanem az �ri vil�gt�l elt�r� berendezked�s�t takarta) �j �llamform�j�t a tr�nr�l az exkartsaui nyilatkozat�val lemondott IV. K�roly kir�ly elismerte.

A pacifista politika beengedte az idegeneket

K�rolyi �s korm�nya elk�vette azt a hib�t, hogy nem �llta �tj�t a Felvid�ket, Erd�lyt �s D�lvid�ket megsz�ll� szerb, csehszlov�k �s rom�n csapatoknak – �gy gondolt�k ugyanis, hogy csup�n a p�rizsi b�keszerz�d�sek lez�r�s�ig maradnak a hazai ter�leteken.

Ekkor tal�n m�g megfelel� ereje lett volna az orsz�gnak ahhoz, hogy kiszor�tsa a betolakod�kat, 1919 febru�rj�ra azonban minden ezzel kapcsolatos lehet�s�g is megsz�nt.

A K�rolyi-korm�ny els�sorban pacifista politik�t folytatott, ezt pedig az orsz�g sz�tszabdal�s�ra p�ly�z� szomsz�daink k�m�letlen�l ki is haszn�lt�k.

A v�gzetes Vix-jegyz�k

A b�ket�rgyal�sok 1919. janu�r 18-�n kezd�dtek meg, ekkor m�g csak a gy�ztes hatalmak �ltek asztalhoz, hogy �jra felossz�k Eur�p�t. M�rciusban az antant megfogalmazta ter�leti �s politikai k�vetel�seit Magyarorsz�ggal szemben, az err�l sz�l� dokumentumot Fernand Vix francia alezredessel k�ldte el az orsz�gba (innen ered a Vix-jegyz�k elnevez�s).

Vix m�rcius 20-�n �rkezett meg Budapestre. A Francia diplom�ciai iratok gy�jtem�nyb�l kider�l, hogy a magyar korm�ny tagjaival csak nagyon nehezen siker�lt kapcsolatot l�tes�tenie, a budapestiek kifejezetten ellens�gesen fogadt�k Vix k�ld�tts�g�t, amely nagyr�szt francia katonatisztekb�l, k�t angol tisztb�l �s egy korvettkapit�nyb�l, szerb r�szlegb�l, cseh, rom�n �s lengyel parancsnokokb�l �llt. „A magyar korm�nnyal lehetetlens�g k�zvetlen kapcsolatot teremteni. Az alezredest t�bb �zben is f�lkeresik civilbe �lt�z�tt magyar tisztek, illetve n�pbiztosok, akiknek hivatalos min�s�ge nem ellen�rizhet�. Vel�k semmi eredm�nyre nem jutunk” – �rja Vix De Lobit t�bornoknak, a magyarorsz�gi antant er�k parancsnok�nak k�ld�tt level�ben.

Forradalomba d�lt az orsz�g

Az orsz�gba �rkez� tiszteket heves lej�rat� sajt�kamp�ny fogadta, ezzel az ekkor m�g hatalmon l�v� K�rolyi-korm�ny nem k�v�nt foglalkozni. Amikor a teljes�thetetlen ter�leti k�vetel�seket (p�ld�ul egy rom�n-magyar hat�r k�z�tti semleges ter�let fel�ll�t�s�t) tartalmaz� jegyz�ket �tadt�k K�rolyinak, a k�zt�rsas�gi eln�k ragaszkodott hozz�, hogy Berinkey D�nes minisztereln�k �s B�hm Vilmos had�gyminiszter is jelen legyen a dikt�tum �tv�tel�n�l. A megal�z� felt�teleket egyik�k sem fogadta el, azzal az indokkal utas�tott�k vissza, hogy a k�vetel�sek ellent�tben �llnak a kor�bban megk�t�tt belgr�di egyezm�nnyel.

M�rcius 21-�n, miut�n a K�rolyi-korm�ny a jegyz�k visszautas�t�sa ut�n lemondott, a Kun B�la vezette kommunist�k kez�be ker�lt a hatalom. K�rolyit – aki egy�bk�nt �gy gondolta, hogy a korm�nyv�lt�s ut�n is a hely�n marad – lemondatt�k k�zt�rsas�gi eln�ki hivatal�r�l, �s kiki�ltott�k a prolet�rdiktat�r�t.

Oroszorsz�ghoz fordultak seg�ts�g�rt

Ez, ha lehet, m�g ink�bb rontott Magyarorsz�g nemzetk�zi meg�t�l�s�n: a Kun B�la vezette korm�ny ugyanis felvette a kapcsolatot a bolsevik Oroszorsz�ggal, �s katonai t�mogat�st k�rt. Ennek ellen�re a Vix-k�ld�tts�g t�voz�sa el�tt Kun B�la l�togat�st tett az alezredesn�l, �s biztos�totta arr�l, hogy korm�nya nem osztja K�rolyi�k v�lem�ny�t. „Hosszasan fejtegette, milyen nagy jelent�s�get tulajdon�t korm�nya annak, hogy ne szakadjon meg a kapcsolata az antanttal, �s hogy e kapcsolatot biztos�t� sz�vets�ges misszi� tov�bbra is Budapesten maradjon. Ugyanakkor azt is vil�goss� tette, nem fog k�nyszer�t� eszk�z�ket alkalmazni a misszi�val szemben, ha ez kitart elhat�roz�sa mellett, �s el k�v�nja hagyni a v�rost.

Majd az Oroszorsz�ghoz int�zett felh�v�s miatt menteget�dz�tt, azt �ll�tva, hogy azt nem kifejezett sz�vets�gk�nt, hanem egyfajta entente cordiale-k�nt kell �rtelmezni, amelynek t�rsadalmi c�lkit�z�seit az eg�sz vil�g proletari�tusa t�mogatja” – olvashat� a francia diplom�ciai iratokban. V�g�l az oroszok, b�r biztos�tott�k a tan�cskorm�nyt erk�lcsi t�mogat�sukr�l, katonai t�mogat�st nem ny�jtottak, �gy Kun B�la k�nytelen volt fenntartani az antanttal val� kapcsolatot.

A Clemenceau-jegyz�k

A prolet�rdiktat�r�val szemben Aradon �s Szegeden is ellenforradalmi korm�ny alakult. Id�k�zben az orsz�gban megalakult V�r�s Hadsereg a Felvid�k keleti r�sz�t visszafoglalta, ezzel egyidej�leg azonban a rom�nok eg�szen a Tisza vonal�ig el�renyomultak.

Ekkor Georges Clemenceau, Franciaorsz�g eln�ke �jabb jegyz�ket k�ld�tt, amelyben meg�g�rte, hogy a rom�n csapatok elhagyj�k a Tisz�nt�l ter�let�t, ha a V�r�s Hadtestet Kun B�la visszavonja az �szaki hat�rok m�g�. Biztos�totta tov�bb� a korm�nyt arr�l, hogy Magyarorsz�got megh�vj�k a p�rizsi b�kekonferenci�ra.

Dun�nt�lon a rom�nok B�r a jegyz�ket Kun B�la elfogadta, �s visszavonult a Felvid�kr�l, a rom�n csapatok Clemenceau �g�rete ellen�re sem mozdultak, �gy a tan�cskorm�ny katonai er�vel pr�b�lta ki�zni �ket az orsz�g ter�let�r�l. A korm�ny azonban belebukott a katonai v�llalkoz�sba, Kun B�la �s a komm�n vezet�i 1919. augusztus elej�n sietve t�voztak az orsz�gb�l.

A rom�n er�k eg�szen Budapestig, Gy�rig �s Veszpr�mig nyomultak el�re. Rom�n oldalr�l m�g az is f�lmer�lt, hogy a kor�bbi Osztr�k-Magyar Monarchi�hoz hasonl�, �m a rom�n kir�ly prim�tusa alatt �ll� �llamsz�vets�gbe k�nyszer�ts�k Magyarorsz�got.

Horthy bevonul Budapestre

Horthy Mikl�s, a Monarchia haditenger�szet�nek egykori tengernagya 1919 augusztus�ban bejelentette, hogy az antant t�mogat�s�val v�llalja, hogy a fegyveres erej�vel rendet tesz az orsz�gban. A r�vid �let� Peidl-korm�ny ut�n, m�g ugyanebben a h�napban megalakul Friedrich Istv�n korm�nya, J�zsef f�herceg, a saj�t mag�t "homo regiusk�nt" (kir�lyi emberk�nt) korm�nyz�nak tekint� f�rend megb�z�sa alapj�n. A Friedrich-korm�ny azonban val�s legitim�ci� �s befoly�s n�lk�l m�k�d�tt, tehetetlen volt a rom�nok ellen.

Horthy teljesen �n�ll�, f�ggetlen hatalmi centrumot hozott l�tre a Dun�nt�lon, si�foki k�zponttal, �s 1919. november 16-�n mint a Nemzeti Hadsereg f�vez�re bevonult Budapestre.

H�zi �rizetben a magyar deleg�ci�

1920. janu�r 7-�n a magyar k�ld�tts�g Clemenceau jegyz�k�nek eleget t�ve P�rizsba �rkezett, hogy r�szt vegyen a b�ket�rgyal�sokon. A deleg�ci� vezet�je gr�f Apponyi Albert volt, k�s�rt�be tartozott m�g gr�f Bethlen Istv�n konzervat�v politikus �s gr�f Teleki P�l f�ldrajztud�s is. Ut�bbi alkotta meg a h�res, �gynevezett v�r�s t�rk�pet, amely tulajdonk�ppen a K�rp�t-medence r�szletes etnikai t�rk�pe.

A b�ket�rgyal�sokra t�rt�n� felk�sz�l�s keretein bel�l m�g 1918 �sz�n a k�l�gyminiszt�rium b�zta meg a k�s�bbi minisztereln�k�t, a F�ldrajzi T�rsas�g akkori f�titk�r�t azzal a munk�val, hogy bizony�tsa a K�rp�t-medence gazdas�gi egys�g�t, �s bemutassa nemzetis�gi viszonyait. A „carte rouge” r�szletes t�rk�p volt, amelyet v�g�l a b�ket�rgyal�sok sor�n teljesen figyelmen k�v�l hagytak.

Magyarorsz�g v�r�s t�rk�pe

A magyar deleg�ci� nem �rkezett �res k�zzel az 1920-as b�ket�rgyal�sokra: 1918-ban a k�l�gyminiszt�rium tud�sok eg�sz sereg�t b�zta meg azzal, hogy minden lehets�ges m�dszerrel bizony�ts�k az orsz�g egys�g�t, �sszetartoz�s�t, �s elej�t vegy�k a sz�tszabdal�s�nak. V�g�l sokoldal�, r�szletes �s kiemelked� anyaggal �rkezt�nk P�rizsba, k�zt�k a h�res v�r�s t�rk�ppel (carte rouge), amelyet a k�s�bbi minisztereln�k, gr�f Teleki P�l k�sz�tett. K�l�nlegess�ge abban �llt, hogy Magyarorsz�g etnikai viszonyait a n�ps�r�s�g figyelembe v�tel�vel mutatta be. Nev�t onnan kapta, hogy a magyar nemzetis�get v�r�ssel jel�lt�k rajta.

Ahogy Apponyi gr�f �s a deleg�ci� tagjai meg�rkeztek P�rizsba, azonnal h�zi �rizetbe helyezt�k �ket. A t�rgyal�sokon egy�ltal�n nem vehettek r�szt, mind�ssze annyit tehettek, hogy a b�ketervezet v�gleges megalkot�sa ut�n, mintegy b�cs�z�ul elmondhatt�k besz�deiket. 1920. janu�r 16-�n Gr�f Apponyi Albert sz�vhez sz�l�, korrekt �s hat�rozott besz�det tartott arr�l, hogy mi�rt nem �rzi igazs�gosnak Magyarorsz�g megb�ntet�s�t az egyezm�nyben: …azt hiszem, hogy a fokozat meg�llap�t�s�n�l a b�n�ss�g fok�val ar�nyban kellene elj�rni, �s mivel Magyarorsz�got s�jtj�k a legszigor�bb �s l�t�t legink�bb vesz�lyeztet� felt�telekkel, �gy azt lehetne hinni, hogy �ppen � az, aki az �sszes nemzetek k�z�l a legb�n�sebb.

Apponyi olyan �rveket sorakoztatott fel az egys�ges Magyarorsz�g mellett, ami m�g az antant egyes tagjain�l is szimp�ti�t v�ltott ki: „A t�rt�nelmi Magyarorsz�g teh�t Eur�p�ban egyed�l�ll� term�szetes f�ldrajzi �s gazdas�gi egys�ggel rendelkezik. Ter�let�n sehol sem h�zhat�k term�szetes hat�rok, �s egyetlen r�sz�t sem lehet elszak�tani an�lk�l, hogy a t�bbiek ezt meg ne szenvedj�k. Ez az oka annak, hogy a t�rt�nelem t�z sz�zadon �t meg�rizte ezt az egys�get. �n�k visszautas�thatj�k a t�rt�nelem szavait mint elvet egy jogi konstrukci� meg�p�t�s�n�l, de a t�rt�nelem tanuls�g�t, amelyet az ezer �ven �t hangoztatott, figyelembe kell venni�k” - hangzott el a gr�f franci�ul elmondott besz�d�ben.

Lej�r-e Trianon? �vek �ta terjeng az a pletyka az orsz�gban, hogy a trianoni b�kedikt�tum hamarosan hat�ly�t veszti, �s 2020-ra visszakapjuk a t�l�nk elcsatolt ter�leteket. Az Urban Legends v�rosi legend�kkal foglalkoz� port�l Ablonczy Bal�zs t�rt�n�szt k�rdezte a t�m�r�l, aki azonban c�folta a h�reket. A trianoni b�keszerz�d�s ugyanis nem tartalmaz id�korl�tra utal� pontokat, csup�n annyit jegyez meg, hogy „a k�zgy�l�s id�nk�nt felh�vhatja a Sz�vets�g tagjait az alkalmazhatatlann� v�lt szerz�d�seknek �jabb megvizsg�l�s�ra, amelyeknek fennmarad�sa a vil�gb�k�t vesz�lyeztetn�". Ez azonban az�rt csek�ly rem�ny sz�munkra, mert a fel�lb�r�lathoz az kell, hogy a Nemzetek Sz�vets�g�nek minden tagja egy�ntet�en �gy hat�rozzon, a vizsg�lat sz�ks�ges a b�ke fenntart�s�hoz. S�t mag�t Trianont m�r az 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s is fel�lb�r�lta: ekkor ugyanis t�bb olyan hat�rt mozgattak meg Magyarorsz�gon, amelyek megm�s�tott�k a Trianonban r�gz�tett hat�rvonalakat.

Senki nem k�rdezte meg a magyarokat

Mindezek ellen�re a hat�rokat a magyars�g �rdekeinek figyelembe v�tele n�lk�l h�zt�k meg. Haz�nknak es�lye sem volt �rveket felhozni a csehszlov�k, rom�n �s d�lszl�v ter�leti k�vetel�sek �s a meghamis�tott etnikai adatok ellen – az antantnak csup�n olyan megb�zottakra volt sz�ks�g�k, akik sz� n�lk�l al��rj�k az orruk al� tolt szerz�d�st. Akad azonban olyan t�rt�n�szi �rt�kel�s is, hogy ha Magyarorsz�g nem eg�sz�ben utas�tja el az itthon mindenkit sokkol� hat�rterveket, azaz az �llam egys�ge mellett �rvel, hanem belemegy a r�szletes alkudoz�sba, akkor bizonyos kisebb magyarlakta ter�leteket m�g meg lehetett volna menteni. (Ahogy ez a Trianon ut�ni �vekben meg is t�rt�nt n�pszavaz�ssal vagy m�s m�don n�h�ny esetben – Sopron �s k�rny�ke a legismertebb p�lda.)

V�g�l 1920. j�nius 4-�n, a versailles-i Nagy-Trianon palota egyik d�szes folyos�j�n, a La gal�rie des Cotelles oszlopai k�z�tt pecs�tel�d�tt meg az orsz�g sorsa: k�t teljesen s�lytalan politikus, Ben�rd �goston n�pj�l�ti �s munka�gyi miniszter �s Drasche-L�z�r Alfr�d �llamtitk�r al��rta a trianoni b�kedikt�tumot, amely Magyarorsz�g k�tharmad�t idegen orsz�gokhoz csatolta. Az antant r�sz�r�l az Egyes�lt �llamok nem volt jelen, �gy nem is l�pett be a N�psz�vets�gbe – Magyarorsz�ggal k�s�bb Washingtonban k�t�tt b�k�t szinte teljesen ugyanezekkel a felt�telekkel.

Elk�peszt� vesztes�gek

Trianon eg�szen pontosan 320 ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letet csatolt el a t�rt�nelmi Magyarorsz�gt�l, �s az orsz�g h�szmilli�s k�z�phatalomb�l h�tmilli� lakos� kis�llamm� v�lt, amelyet majdnem kiz�r�lag n�l�n�l nagyobb orsz�gok vettek k�r�l. Rom�nia megszerezte a Partiumot (akkori sz�haszn�lattal Kelet-Magyarorsz�got) �s Erd�lyt, a d�lszl�v �llam a D�lvid�ket �s Horv�torsz�got, Csehszlov�kia pedig a Felvid�ket �s K�rp�talj�t. A magyar hadsereg maximum 35 000 katon�t sz�ml�lhatott, a l�gier�t �s a neh�zfegyverzetet teljesen fel kellett sz�molni.

Ezzel katonai �rtelemben mondhatni v�dtelenn� v�lt az orsz�g.

A Nemzetek Sz�vets�g�nek hozz�j�rul�sa n�lk�l Magyarorsz�g nem mondhatott le f�ggetlens�g�r�l – az antant ezzel akarta megakad�lyozni, hogy ism�t Ausztri�val egyes�lj�nk. 1921-gyel kezd�d�en az orsz�gnak 30 esztendeig tart� j�v�t�tel-fizet�si k�telezetts�get �rtak el�, de ennek nem hat�rozt�k meg a pontos �sszeg�t.

Ahogyan Apponyi is megjegyezte besz�d�ben, a soknemzetis�g� Magyarorsz�g (�s a Monarchia) hely�n nemzet�llamok helyett ugyancsak soknemzetis�g� �llamok j�ttek l�tre, �s – h�la a meghamis�tott adatoknak �s k�rd��veknek – sz�mos magyar lakta ter�letet csatoltak idegen orsz�gokhoz: az elszak�tott ter�leteken �l� 10,6 milli� ember k�z�l �sszesen 3,2 milli� volt magyar nemzetis�g�.

Nagy Nikoletta, origo.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.