A magyar tankönyvekben tilos a felvidéki magyar  települések magyar elnevezésének használata. 1989 előtt Erdélyben olvashattunk ilyen szövegeket: "Cluj-Napocából a gépkocsi Huedinon át érkezett Oradeára." A fiatalabbakat valóban az a veszély fenyegette, hogy idővel elfelejtik Kolozsvár, Bánffyhunyad és Nagyvárad nevét. Ami pedig a zászlót illeti, el kell ismernünk, hogy a szlovák nacionalisták még nem jutottak fel az egykori román kommunista propagandagépezet szintjére, amely a magyar trikolór színeit nem csak zászló formájában üldözte: jaj volt annak az iskolaigazgatónak, aki intézményének kerítését a piros, a fehér és a zöld akármilyen kombinációjával festtette le. Nem akarok tippeket adni, hiszen az északi szomszédnál úgyis rájönnek idővel, hogy a kisebbségi közösség becsületébe milyen módon gázolhatnak bele még durvább eszközökkel. Bemocskolva egy uniós tagállam nemzeti jelképeit is. Az pedig végképp nem zavarja őket, hogy Ceauşescu szellemét elégedett vigyorra készteti méltó tanítványainak igyekezete.

Neumann Ottó, magyarhirlap.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés