A Kárpátok őre ma már Európa őre is

  2015.10.04. 20:46

Árpád fejedelem szilárd védelmi rendszert alakított ki, melynek fő pillérei a Kárpátok őrei voltak, akik vigyázták a határt, óvták a magyar hont a rá leselkedő veszélyekkel szemben. Ma, amikor a határaink védelme ismét kiemelt jelentőséggel bír, a határon túli magyar politikusok is e köré fűzték fel gondolataikat a szobornál tartott ünnepségen.

 

A szilvásváradi szobor eredetije Kolozsvárott állt, Szeszák Ferenc alkotását 1916-ban avatták fel a város főterén, majd 1918-ban a bevonuló román csapatok lerombolták. Kocsis László, az Inter-Épfu Budapest Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója Magyarországon elsőként, 2002-ben Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben állíttatta fel a kolozsvári szobor mását, amelyet Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke avatott fel és Tőkés László református püspök áldott meg.

 

Kocsis László azóta évről évre ünnepi megemlékezéseket, találkozókat szervez a szobornál a szilvásváradi önkormányzattal közösen. A Demokratának elmondta, nem véletlen, hogy a szobrot 2002. novemberében állították fel. A balliberális kormányváltás után az emlékmű felállításának célja az volt, hogy figyelmeztessék a Kárpát-medencében élő magyarokat, hogy létezésünk és megmaradásunk feltétele a nemzeti, határokon átívelő összefogás.

 

– Az Orbán-kormány alatt elindult egy nemzeti gondolkodásmód. A 2002-es elveszített választás hatására viszont úgy éreztük, hogy a nemzeti érzéseket, összetartozást, az egy nemzetben való gondolkodást meg kell jeleníteni – mondta Kocsis László. – A Kárpátok őrében két fontos üzenet egyesült: össze kell fognunk, és meg kell védenünk magunkat minden téren, kulturális, politikai, de katonai értelemben is. Ma az üzenet még erősebb, hiszen támadás, migrációs támadás ért bennünket: ha nem védjük meg magunkat, elsöpörnek. Az a szerencsénk, hogy az Orbán-kormány előre gondolkodott, és fontos lépéseket tett ez ügyben, de ez még nem elég. Olyan védelemre volna szükség, hogy ne csak fegyvertelen migránsokkal szemben tudjunk eredményesek lenni, hanem ha kell, fegyveres támadással szemben is. Látnunk kell, hogy soha nem lehet a nemzet védelméről, annak szükségszerűségéről lemondani. Ne higgyük, hogy errefelé soha nem lesz ilyen probléma, hogy mindig béke lesz.

 

Amikor az ünnepség elején megszólalt a Kormorán zenekar 2002-es, a szoboravatásra írt Kárpátok őrei című dala, e visszatekintő sorok egyszerre a jelenről is szóltak, a határon szolgálatot teljesítő rendőrök, a honvédség jutottak eszünkbe: „Induljatok, Kárpátok őrei! – Eképpen szóla Árpád-, Induljatok, őrizzétek országunk határát!”

 

Az idei szilvásváradi ünnepség a korábbi évekhez hasonlóan határon túli magyar politikusok részvételével zajlott. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alapítója évek óta részt vesz az eseményen, idén azonban nem tudott eljönni a Vajdaságot érintő migránsáradat miatt.

 

– Szó szerint küzdenek az értékeikért, védik az otthonaikat. A Kárpátok őre szellemisége most éppen a Vajdaságban a legaktuálisabb. Ágoston András üdvözöl mindenkit, s kérte, értsük meg, hogy most szó szerint harcban állnak – mondta Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke rámutatott, ma nemcsak a Kárpátok, hanem egész Európa őreinek is kell lennünk:

 

– Brüsszel nem érti, hogy Magyarország a magyarságot, a keresztény Európát, őseink múltját, fáradozását, véráldozatát akarja védeni. Mi, magyarok, itt a Kárpát-medencében vállaljuk, hogy őrizzük a Kárpátokat, bármilyen mozaikszerűen szórt is bennünket szét Trianon. A Kárpátok őre ma már nemcsak a magyarokat, hanem Európát is őrzi – ezt üzenjük Bécsnek, Berlinnek és Brüsszelnek is. Adja Isten, hogy tíz év múlva is elmondhassuk, a Kárpátok őre mi vagyunk – mondta Szi­lá­gyi Zsolt.

 

Duray Miklós felvidéki közíró, politikus arról beszélt, nem felejthetjük el a Kárpátok őre feladatát, őrizni kell a hazánkat az új megpróbáltatások közepette is.

 

– A hazának nem csak az a fizikai valósága létezik, amelyet egykoron a Kárpát-medenceként vagy a történelmi Magyarországként képzeltünk el. A haza lélek és szellem kérdése is, amelyeknek, ebben a vonatkozásban, akkor van értelme, ha fizikailag is megtestesül. Bennünk és abban a térben is, ahol élünk – szögezte le Duray Miklós.

 

Beszédében rámutatott, egész Európát nekünk kell megvédenünk. E küzdelemben a visegrádi négyek szerepét emelte ki.

 

– Van itt egy térség, amelynek közös felelőssége van, és e térség országai, akik egy időben akár egymással szembe is kerültek, most közösen kezdik a felelősségnek a súlyát érezni, megérteni. Most ennek a nagy összeszövetkezésnek kell szembenézni azzal a kihívással, amit a globalizmus állított elénk. A Kárpátok őre ma már Európa őre is. Európa védelmének kézzelfogható és súlyos feladatát rója ránk. Ha nem tudjuk megvédeni Európát, akkor elveszítjük a Kárpát-medencét is. Ezért ha Európát védjük, a jövőnket védjük – hangsúlyozta Duray Miklós.

 

Kovács Miklós kárpátaljai politikus súlyos problémákat vetett fel beszédében a globalizmus hatása alatt álló magyarsággal kapcsolatban.

 

– Egy nagyon szép emlékműnél állunk, mely szemet gyönyörködtetően hirdeti a hazáért helytálló katona dicsőségét. Akik itt vagyunk, valamennyien érzékeljük ezt. De az igazi kérdés az, hogy akik nincsenek itt, az átlag magyarok, a magyar nép vajon értékeli-e ugyanezt – tette fel a kérdést a politikus. – A globalizmustól fertőzött átlag magyar úgy érzi, amikor ránéz: nekem ez a formanyelv nem mond semmit. Mi közöm van nekem az első világháborús bakához, aki meghalt Doberdóban vagy más csatatéren? Ha azt mondták neki, hogy a haza veszélyben van, ő egyenruhát húzott, kiment a harctérre, és ahelyett, hogy elbújt, elszaladt volna, ott halt meg. Még talán a nevét se jegyezték meg. Majd valahol a falujában, városában százaknak, ezreknek állítottak egy emlékművet, hogy a hálás utókor majd rájuk nézve emlékezzen a kötelezettségére. Rájuk néznek, és nem… Mert ebben a világban ezek a formák mintha nem lennének eléggé sokatmondóak, hatásosak – értékelt a kárpátaljai politikus.

 

A jelenlegi válságos időknek viszont már látható a pozitív hozadéka, ami bizakodásra adhat okot.

 

– Ha most, a napokban kérdeznénk meg az átlag magyart, értik-e azt, mi múlik az egyenruhás ember helytállásán, akkor most valamivel jobban értenék. És kevesebben kezdenének el gúnyolódni, lazáskodni, amikor a rendőrök épp az ázsiai hordát próbálják megállítani Magyarország határán. Néha a valóság gondoskodik arról, hogy füleket tisztítson és szemeket nyisson fel – mutatott rá Kovács Miklós.

 

Elek Nikolett, Demokrata.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.