|
Hét plusz egy tény, amit tudnia kell a szabadkereskedelemről
2015.06.28. 22:02
A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta kilenc alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is. Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem a neoliberális gazdasági világrend legfontosabb letéteményese.
Az alábbiakban hét pontban foglaljuk össze a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség legfontosabb jellemzőit.
1. Multinacionális cégek a nemzetállamok helyett
A nemzetállamok leépítése már egy régóta tartó folyamat, elég ha csak az Európai Unió megalakulására gondolunk.
Az integráció képviselői elsősorban a gazdasági előnyök minél hangsúlyosabb kihasználásával érvelnek, hiszen együtt haladva könnyebb sikereket elérni. Még ha elviekben igaz is ez a megállapítás, de a gyakorlatban, ez a erőkoncentráció csak megkönnyítette, hogy bizonyos vállalatok egyszerűen túl nőjék a megválasztott kormányokat, mind gazdasági, mind anyagi, mind pedig politikai erőt tekintve.
Érdekes, hogy miközben az Egyesült Államok mamutcégei járnak élen az újkori gyarmatosításban, a folyamat végeredményét mégis számtalanszor megénekelték különböző hollywoodi apokaliptikus művekben, filmekben, amikor a sötét jövőben egy "vállalat" uralja a világot.
Most olybá tűnik, hogy az úgynevezett harmadik világbeli nincstelen bevándorlók tömegével küzdő Európa átformálásának is eljött az ideje. Az Egyesült Államokkal, illetve a Kanadával (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) megkötésre váró kereskedelmi egyezményekkel az észak-amerikai vállalatok jogot szereznek arra, hogy a demokratikusan megválasztott európai kormányok által megalkotott jogszabályokat, bírósági döntéseket felülbírálják, az aktuális pénzügyi érdekeiknek megfelelően.
2. Az állam és beruházó közötti vitarendezés
A vitarendezési mechanizmus kodifikálása nem új keletű találmány. A multinacionális vállalatok a harmadik világbeli befektetéseik védelmében jogi biztosítékot követeltek a kormányoktól, hogy az adott ország szavatolja a profitérdekük védelmét, és kárpótolja az esetleges kiesést.
A ratifikálásra váró, már megszövegezett CETA-ban lefektették az újkori vitarendezés (Investor-state dispute settlement - ISDS) prototípusát.
Ennek értelmében, egy választott (vagy állandó - ez még kérdéses), nemzetek fölött álló bíróság dönthet olyan peres ügyekben, amikor a vállalat azért jelenti fel az európai országot, mert az bizonyos törvényeivel, jogszabályaival megsértette a szabad kereskedelemhez való jogot.
Mielőtt legyintünk erre, és csak egyszerű riogatásnak nevezzük az ISDS-t, ne felejtsük el, hogy az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (North American Free Trade Agreement - NAFTA) keretében az Egyesült Államok vállalatai 171 millió dollárt pereltek ki a kanadai államtól, de emlékezetes, amikor a francia Veolia (amely egyébként hazánkban is jelen van) azért lépett fel Egyiptom ellen, mert a törvényhozás a minimálbér emelése mellett döntött.
3. Jogharmonizáció
A TTIP támogatói szerint ez a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény azért biztosít előrelépést, mert megnyitja a piacokat, eltörli a vámokat és egységesíti a szabványokat az USA és az EU között.
Nyilván, az hogy a telefontöltőket mindkét kontinensen egyformán használhassuk, kényelmi szempontból valóban üdvözlendő, sőt még talán a szimbolikus, átlagosan mindössze 3 százalékos vám eltörlése sem okozna komolyabb gondot, ám ezekhez a célkitűzésekhez nincs szükség egy titokban megtárgyalt, minden apró részletre kiterjedő egyezményre.
A CETA-ban is egyértelműen megfogalmazott cél, a nem-vámtarifa jellegű jogszabályi korlátok lebontása a béklyó nélküli kereskedelem, tőkeérdek előtt.
Egyszerűbben fogalmazva: ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek a két tárgyaló fél számára az élelmiszeriparban, az autóiparban, a közegészségügyben, a munkavédelemben, a környezetvédelemben. Ezzel egy olyan ország jogrendszerével harmonizálnánk a sajátunkat, amely egyetlen nemzetközi környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási egyezményt sem írt alá.
A nyilvánosságra hozott tárgyalási jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az úgynevezett Szabályozási, együttműködési tanácsnak lenne feladata a jövőben, hogy legalább egy évben egyszer áttekintse a nemzeti parlamentek által elfogadott törvényeket, és azokat aszerint értékelje, hogy sérti-e a másik fél gazdasági érdekeit.
Ezzel a TTIP a három alapvető hatalmi ágból kettőt, a törvényhozásit, valamint az igazságszolgáltatásit kiemeli a nemzetállamok szintjéről.
4. Az elővigyázatosság elve és a génmódosítás
Nagyon lesarkítva: Európában egy adott termékről először be kell bizonyítani, hogy nem káros az egészségre, és csak ezután kerülhet a piacra, míg az Egyesült Államokban ennek az ellenkezője az érvényes, ha a forgalomban lévő árucikkről kiderül, hogy veszélyes, akkor kötelezik arra, hogy visszavonják azt.
Ez az elővigyázatosság elve.
Többek között ezzel érvelnek európai politikusok, amikor azt hangsúlyozzák, hogy GMO-mentes marad az EU élelmiszer piaca. Nyilván, a fentiekből adódóan ezt igen nehéz lesz kivitelezni. S nemcsak azért, mert az ipari mértékű, de silány amerikai gabonakultúra olcsó áruval árasztja el a kontinensünket, hanem mert nem valószínű, hogy a gránit szilárdságúnak nevezett Alaptörvényünk megálljt parancsolhat az Egyesült Államok cégeinek.
Persze, akár még meg is őrizhetjük, a GMo-mentességünket, csak annak majd meg kell fizetni az árát, amelyet a bíróság kárpótlásként megítél az éppen pereskedő multinacionális vállalatnak.
A jogharmonizáció elve sérülhet úgy is, hogy a nemzeti törvényhozások már eleve meg sem hoznak bizonyos jogszabályi korlátokat, tartva attól, hogy a későbbiekben ezért elmeszelik őket.
5. Így tárgyalunk mi
Idén júliusban, Brüsszelben lesz a TTIP-ről szóló tárgyalássorozat tizedek állomása. Az EU-t az Európai Parlament Kereskedelmi Szakbizottsága (INTA) képviseli. A hivatalos álláspont szerint ez egy kereskedelmi egyezmény, és a közösség számára legalább ugyanannyira hasznos lesz, mint az Egyesült Államok számára.
Egy ilyen örvendetes eseményt miért kell eltitkolni, még az EP képviselői elől is? Mert jelen pillanatban ez történik.
Egyelőre még azt sem tudni, hogy a nemzeti parlamenteknek kell majd ratifikálnia-e a szerződés szövegét, vagy elég az EP, illetve a Bizottság jóváhagyása is. Nem mintha sokat számítana ez a tétel, ugyanis a Lisszaboni szerződést is keresztül verték a tagországokon. Mint emlékezetes, a magyar Országgyűlés ebben is jobban teljesített, ugyanis olvasatlanul sikerült elfogadnia az EU alkotmányának nevezett doktrínát.
Egyszerre ad okot reménykedésre és aggodalomra az Európai Parlamentben elhalasztott TTIP-ről szóló júniusi vita és szavazás. A hivatalos beszámolók szerint az INTA által benyújtott tervezetre érkezett nagyszámú módosító miatt napolták el a szavazást, ám valójában a két nagy frakció, a Néppárt és a szocialisták soraiban támadt nézeteltérés miatt. Így viszont nem látták biztosnak a TTIP melletti többséget, ezért inkább nem szavaztatták meg a képviselőket; ez ám a demokrácia ünnepe.
6. A magyar kormány a szabadkereskedelem mellett áll
A magyar kormány is készíttetett egy hatástanulmányt, és szintén rendkívül transzparens és demokratikus módon, titkosította is azt. Végül, elkerülve a pereskedést, tavaly nyilvánosságra hozta, és azóta is a benne megfogalmazott álláspontot képviseli.
Számításaik szerint, a TTIP ratifikálását követő 10 év alatt 0,2-0,3 százalékos GDP növekedés, és 6.000-29.000 új munkahely realizálódik. Ezeket a kiugrónak nem nevezhető eredményeket is egyedül az idetelepült német autógyáraknak köszönhetjük majd. Magyarország továbbra is az EU-s szinten rendkívül olcsó, igaz még mindig felkészült, ugyanakkor az ellenállásra gyakorlatilag alkalmatlan munkaerővel próbál versenyelőnyt kialakítani, bár az olcsóság önmagában nem versenyképes.
Ennek egyik hozadéka, hogy 600 ezer dolgozni képes és akaró magyar fiatal hagyta már el az országot.
Érdekes az is, hogy a magyar mezőgazdasággal nem foglalkozik bővebben a tanulmány. Az Orbán-kormány szerint ugyanis annak sérthetetlenségét, a magyar föld védelmét az Alaptörvény szavatolja.
Csakhogy a szektor számára az utolsó tőrdöfés valóban a TTIP lesz, ugyanis amint megnyílik a piac az EU és az USA között, az Európán belüli kereskedelem törvényszerűen csökkenni fog, miközben az exportunk 77 százaléka továbbra is a tagországokba irányul.
7. Nem jó ez az Egyesült Államok számára sem
Hihetetlen méreteket öltött az amerikai társadalom átformálása is. Az anyagi, jövedelmi egyenlőtlenségek még soha nem voltak ennyire kirívóak, mint manapság; 45 millió amerikai él szegénységben, ami az újkori történelemben a legmagasabb arány.
Ezt a folyamatot a középosztály fokozatos eltűnésével magyarázzák, amely mögött viszont a termelői munkahelyek megszűnése húzódik meg. Megdöbbentő, de 2001 óta 60.000 gyár zárt be a tengerentúlon, és több mint 4 millió termelői állást szűnt meg.
A hatalomkoncentráció eredményeként az Egyesült Államok új bevételeinek 99 százalékát a vezető elit 1 százaléka zsebeli be, amely rétegnek az egytizede csaknem akkora vagyonnal rendelkezik, mint az alsó 90 százalék.
Az elmúlt 2 esztendőben a 14 leggazdagabb amerikai 157 milliárd dollárral lett vastagabb, ez az összeg nagyobb, mint az alsó 130 millió vagyona.
Mindez azért történhet meg, mert az amerikai multik rájöttek arra, hogy a profitérdekeiknek jobban megfelel, ha a termékeiket a vietnámi, kínai munkások 56 centes órabérért állítják elő, majd átutaztatva azt a világon, a különböző kereskedelmi egyezményekkel, a garantált hasznot bezsebelik.
7 + 1. Az Alfahír és a TTIP
Összeállításunkkal egy cikksorozatot indítunk útjára, amely minden hétvégén jelentkezik majd. A célunk, hogy amennyire lehetséges, ezt a hihetetlen méretű, részletességű egyezményt bemutassuk, egyben ezúton is nyomást gyakorolva a döntéshozókra.
A nyilvánosság még mindig komoly erőt képvisel, és akár meghátrálásra, vagy legalábbis felelős döntés meghozatalára késztetheti a politikusokat.
Egyébként a Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.
alfahír.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
