Egy új nemzedék hírei : Ciprasz: Határozott nem a neoliberális világrendre! (Videóval)
Ciprasz: Határozott nem a neoliberális világrendre! (Videóval)
2015.06.28. 21:28
A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alexisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot. A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, éjszakába nyúló, tizenhárom órás rendkívüli ülésén a népszavazást, amelyet Alexisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.
„Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő” – hangoztatta Ciprasz. „Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása” – jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával azután, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.
„Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége, se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk” – hangoztatta Ciprasz. Felszólította a görögöket, hogy hazafias és önérzetes döntést hozzanak, méltó módon a büszke görögök dicsőséges történelméhez. Történelmi felelősség a döntés, amelytől az ország és a jövő nemzedékeinek a sorsa függ – mondta.
A miniszterelnök közölte, a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.
„A nép válasza hangos nem lesz”
A görög kormány két tagja péntek éjjel arra buzdította a görögöket, hogy nemmel szavazzanak. Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter kijelentette: „A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni.” Nikosz Pappasz államminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy a nép szavazata elutasító lesz.
A Sziriza kormányzó párt parlamenti frakciójának szóvivője felszólította a választókat, hogy utasítsák el a hitelezők ultimátumát. Nikosz Filisz kijelentette: „Igent mondunk a kormány javaslatára, és nemet a hitelezők ultimátumára.”
Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia vezetője bírálta Cipraszt, mivel a referendummal szembeállítja Görögországot Európával. Úgy ítélte meg, a népszavazás igazi tétje az, hogy a görögök igent vagy nemet mondanak-e Európára. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) lemondásra szólította fel Ciprasz kormányfőt, és új választások kiírását követelte.
A 300 tagú törvényhozásban a július 5-ére előirányzott referendumot 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó ellene szavazott, 2-en pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.
A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (Anel) nevű konzervatív-jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen voksoltak a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (ND) valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok), a centrista A Folyó (To Potami) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői.
Határozott nem
A parlamenti voksolás előtt elhangzott beszédében Alexisz Ciprasz kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson. A „határozott nem” utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a nem napjának nevezik.
Úgy véli, a büszke nem meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját. „A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk – jelentette ki. – Abban az országban, amelyben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól arra, hogy népszavazást rendezhessünk.” [Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter]
Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Janisz Varufakisz görög pénzügyminisztert.
Büntetni akartak a hitelezők
Ciprasz szavai szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembevételének elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában.
Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után „félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni”. Leszögezte: a népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, amely a megszégyenítése Európának.