Mallász Gitta huncut magyar fiúcskája hódít Pekingben
2015.03.25. 09:52
A Pekingi Magyar Kulturális Intézet a Plakát- és Kisnyomtatványtárunk gyűjteményéből mutatott be kiállítást a kínai közönségnek. A pénteki zárás után a tárlat hosszú vidéki turnéra indul, így számos többmilliós kínai városban lesz majd látható – számolt be az Országos Széchényi Könyvtár szakmai oldala, a Nemzeti Könyvtár blog.
A kiállítás a közgyűjtemény plakátjainak másolataiból áll, amelyek Magyarországot mint úti célt mutatják be – tudósít az oldal. Nem csak művészeti vonzata van így a vállalkozásnak, hiszen a kínai közönség így nemcsak a magyar plakátművészet történetéből kap ízelítőt, hanem hazánk legszebb tájaival és nevezetességeivel is ismerkedhet. A kiállítás 36 utazási plakátot mutat be az 1920 és 1990 közötti korszakból.
Az idegenforgalom a két világháború közötti korszakban vált fontos iparággá az egész világon, így hazánkban is. Az utazás ekkorra már nem kevesek számára elérhető úri mulatság, hanem az egyre terjedő modern életmód szerves részévé vált – írják.
„A húszas években a pihenni vágyók közül többen utaztak külföldre (például a trianoni békével elcsatolt területekre), mint maradtak itthon, s így jelentős pénz áramlott ki az országból. Ezt a helyzetet orvosolandó, a vezetés nagyszabású idegenforgalmi kampánysorozatba kezdett, amely a külföldi turisták Magyarországra csábítását célozta. A kampány turisztikai irodák nyitása, szórólapok és újsághirdetések mellett plakátok megrendelését is jelentette, és erre a feladatra a legjobb tervezőket hívták meg. A legszebb utazási plakátokat a sikeres festő, Molnár C. Pál, a magasra ívelő karrierjét ekkor kezdő Konecsni György, a Mallász Gitta–Dallos Hanna páros, illetve ifj. Richter Aladár alkották” – olvasható a blogon. A harmincas években egyre erőteljesebbé válik a népi motívumok jelenléte a kereskedelmi célú plakátokon is. A negyvenes években, a bécsi döntések nyomán visszakerült országrészeket is azonnal utazási plakátokon ajánlották a magyar közönségnek.
Bár kétségkívül a két világháború időpontja közé tehető a magyar plakátművészet aranykora, az ötvenes évek szocialista realista kötöttségei után a hatvanas években a műfaj ismét kiszínesedett és virágzásnak indult.
MNO
|