Drasztikus k�vetkezm�nyei lehetnek a transzatlanti szabadkereskedelmi �vezet megalap�t�s�nak

  2015.10.03. 10:21

A sv�jci t�rv�nyhoz� arra h�vta fel a figyelmet, hogy azok az eur�pai orsz�gok, melyek nem tagjai az Eur�pai Uni�nak, a TTIP eset�ben egy teljesen m�s kereskedelmi k�rnyezettel kell szemben�zzenek, mint ami az Eur�pai Uni�val folytatott kereskedelem sor�n a nemzetgazdas�g alapjait meghat�rozta. Elmond�sa szerint a nem-uni�s orsz�gok gazdas�gi kil�t�sait bizonytalann� teszi a TTIP kapcs�n folytatott t�rgyal�ssorozat, mert az teljes titoktart�s mellett zajlik. Sz�mukra nem egy�rtelm�, hogy a t�rgyal�s sor�n milyen r�szletekr�l t�rt�nik meg�llapod�s, a nemzetgazdas�gok emiatt nem tudnak �rdemben felk�sz�lni a kereskedelmi k�rnyezet v�ltoz�saira, legfeljebb a bizonytalans�g miatt tehetnek bizonyos �vint�zked�seket.

 

Fiala szerint a TTIP eset�ben harmadik f�lk�nt megjelen� orsz�gok nak er�teljesebb nyom�st kell gyakorolniuk az Eur�pai Uni� vezet�ire, mert az uni�s diplomat�k �ltal titokban k�t�tt meg�llapod�s nem csak az EU tag�llamaira lesz hat�ssal, hanem valamennyi eur�pai orsz�gra.

 

“Az er�s sv�jci frankkal orsz�gunk er�s vet�lyt�rsat jelent a t�rs�gi orsz�gok sz�m�ra, emiatt a szabadkereskedelmi egyezm�ny olyan t�nyez�, amivel sz�molnunk kell, ismern�nk kell a pontos felt�teleit.”

 

A transzatlanti szabadkereskedelmi �vezet l�trehoz�s�t r�gz�t� meg�llapod�s r�szletei m�ig ismeretlenek. Azok, akik saj�t szem�kkel l�tt�k a nyilv�noss�g el�l elz�rt, titkos�tott sz�veget, arr�l sz�moltak be, hogy az lehet�v� tenn� a multinacion�lis v�llalatok sz�m�ra a f�ggetlen orsz�gok t�rv�nykez�s�nek befoly�sol�s�t.

 

A TTIP hat�lyba l�p�se eset�n a multinacion�lis v�llalatok jogi �rtelemben feljebbval�kk� v�ln�nak a nemzet�llamokhoz k�pest, ami a demokr�cia hat�lyon k�v�l helyez�s�t �s a korpokr�cia t�rv�nyes�t�s�t jelenten�. A TTIP hat�lyba l�p�se eset�n a multinacion�lis v�llatok perbe foghatnak orsz�gokat, �s a meg�llapod�s jogi keretein bel�l lehet�s�g�k lenne arra, hogy hat�lyon k�v�l helyezzenek egyes t�rv�nyeket, vagy megv�t�zz�k bizonyos t�rv�nyek meghoz�s�t. A TTIP gyakorlati megval�sul�sa eset�n a multinacion�lis v�llalatok venn�k �t a korm�nyok szerep�t, �s mik�zben a korm�nyokkal szemben az �llampolg�rok m�g v�laszt�joggal �lhetnek, a multinacion�lis v�llalatokkal szemben a v�laszt�knak semmilyen �rdek�rv�nyes�t�si lehet�s�ge nincs. Mivel a TTIP felhatalmazn� a v�llalatokat a tag�llamok t�rv�nyeinek m�dos�t�s�ra, a fogyaszt�v�delem �s a szakszervezetek sem rendelkezn�nek demokratikus lehet�s�gekkel arra, hogy az emberek �rdek�t t�rv�nyes �ton k�pviselj�k.

 

Fiala szerint Sv�jc sz�m�ra a fentiek miatt az sem egy�rtelm�, hogy fenntartsa-e az Eur�pai Uni�val fenn�ll� kapcsolatokban jelenleg �rv�nyben l�v� liber�lis szab�lyoz�st.

 

h�df�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.