M�gis van egy kulcsfontoss�g� mot�vum, amely �sszekapcsolja a m�veket: a hazaszeretet. S ennek az sem mond ellent, hogy az angol uralkod�h�zb�l sz�rmaz� rom�n uralkod�n� mintha kil�gna a sorb�l: �t is a v�lasztott haz�ja ir�nti elk�telezetts�g hajtotta diplom�ciai k�ldet�s�ben. A nemzet szomor�, �m h�si napjainak megid�z�se, az idegen hatalmak �s ideol�gi�k elleni k�zdelem pedig olyan ter�letei a magyar t�rt�nelemnek, amelyeket mindm�ig h�tt�rbe szor�t egy hamis�t� internacionalista szeml�let.

Neh�z feladv�ny olyan m�veket k�zreadni, amelyek egyszerre tesznek eleget az olvas�i �rdekl�d�st lek�t� k�vetelm�nyeknek �s a tudom�nyos alaposs�gnak. A Nagy Magyarorsz�g K�nyvek n�gy k�tete sikerrel oldja meg ezt a feladatot. Nem olyan t�m�kat taglalnak, amelyeket a rendszerv�lt�s �ta b�ven t�rgyalt a t�rt�nettudom�ny. Hallatlan f�lelem k�s�rte �vtizedek �ta az �gynevezett k�nyes nemzeti k�rd�seket. A sz�nyeg al� s�pr�s folytat�dott 1990, az internacionalista vil�gk�pet er�szakol� kommunizmus buk�sa ut�n. Emiatt feldolgozatlan az 1919-es prolet�rdiktat�ra r�muralma haz�nkban. S ez�rt igen �rt�kes, hi�nyp�tl� Szentesi Z�ldi L�szl� k�nyve a szolnoki v�r�sterrorr�l. A szerz� nagyapj�nak megtal�lt kamaszkori napl�ja szolg�ltatja a kiindul�si alapot az oknyomoz�shoz. Megr�z�ak a bejegyz�sek, mivel meglep�, �retts�get tan�s�t a tizenn�gy �ves fi�. Feln�tt� kellett v�lnia a harcok �s a le�rhatatlan terror hat�s�ra. A megr�zk�dtat�sb�l ugyanis kijutott b�ven a Tisza-parti v�ros lakoss�g�nak 1919. m�jus elej�n, amikor t�vozni k�nyszer�ltek a „feh�rek”, mert meg�llt az intervenci�s rom�nok el�renyomul�sa, �s a v�r�s�k visszamer�szkedtek. Szamuely Tibor �s a Lenin-fi�k lesz�moltak mindenkivel, aki b�r�l� sz�val illette a prolet�rhatalmat. Mint Szentesi Z�ldi r�mutat: 49 hal�los �ldozattal Dunapataj ut�n a m�sodik legnagyobb vesztes�get Szolnok szenvedte el a komm�n idej�n. Egy 16 �ves helybeli fi�t csak az�rt v�geztek ki, mert – azt h�v�n, hogy apj�t letart�ztatt�k – legyilkosgazemberezte Szamuelyt. Egy vend�gl�st pedig amiatt, mert pisztoly alak� szivartart�t tal�ltak n�la. A dokumentumokb�l kider�l: a jelent�s r�szben hitehagyott zsid� sz�rmaz�s� Lenin-fi�k kegyetlenked�seinek antiszemita pogrom jellege is volt. Az izraelita hitk�zs�g m�rv�nyt�bl�t avatott a nyolc zsid� �ldozatnak a zsinag�g�ban, amelyen a k�z�ss�gr�l �s az �rtatlanul meggyilkoltakr�l term�szetesen mint magyarokr�l eml�kezik meg.

A Maderspachokr�l sz�l� k�tet eml�ket �ll�t az �sszes, eredetileg n�met sz�rmaz�s�, �m sz�vvel-l�lekkel magyar csal�dnak, amely kit�ntette mag�t t�rt�nelm�nkben. Hornyik Mikl�s el�szav�ban arr�l �r, Domonkos L�szl� t�nyek sokas�g�val bizony�tja be, hogy a megmagyarosod�s, magyar �rzelm�v� v�l�s nemcsak hogy nem v�r �s sz�rmaz�s, hanem mor�l, l�lek �s vil�gk�p k�rd�se. Megvil�g�tja a m�: vesz�lyes volt magyarnak lenni m�r hossz� �vsz�zadok �ta. M�gis annyira vonz� lett ez a nemzet m�s n�ci�k sz�m�ra, hogy minden vesz�lyess�ge dac�ra sokan akartak idetartozni. A XVII. sz�zadban betelep�lt Maderspach csal�d hist�ri�ja szint�n ezt p�ld�zza. Maderspach K�rolyn� Buchwald Franciska k�lv�ri�ja egyed�l�ll� az eur�pai t�rt�nelemben. A megbecs�lt ruszkab�nyai nagyiparos feles�g�t az�rt p�c�zte ki a megtorl� Habsburg-hatalom, mert vend�g�l l�tta a hat�r fel� menek�l� Bem J�zsef t�bornokot. Nyilv�nos megvessz�z�se �s fogs�gban tart�sa olyan barb�rs�g, ami hatalmas felh�borod�st v�ltott ki Eur�p�ban. Az 1850-es �vek elej�n Haynaut t�bbek k�zt mint asszonykorb�csol�t verik meg gy�ri munk�sok angliai �tja sor�n. A bresciai hi�na – aki arr�l v�lt h�rhedtt�, hogy ki�satta a halottakat, hogy felakaszthassa �ket – az egyik Maderspach fi�val, a h�si hal�lt halt Ferenccel is el akarta k�vetni ezt. A n�p azonban test�vel v�delmezte Zsomboly�n az alezredes s�rj�t. Maderspach K�rolyn� unok�ja, Viktor m�lt� tov�bbviv�je a hagyom�nyoknak. 1916-ban szabadcsapatot szervezett Erd�lyben, gerillah�bor�t folytatva a betolakod� rom�n hord�k ellen. H�res vad�sz is volt a hivat�sos katona, akinek kisujj�ban rejt�z�tt a hadvisel�s minden fort�lya. Ennek k�sz�nhette, hogy haza tudott sz�kni az imm�r rom�n fennhat�s�g al� ker�lt Erd�lyb�l a csonka orsz�gba, holott az �j hatalom minden er�vel k�zre akarta ker�teni. Kider�l: a reg�tiak testv�reikkel szemben �ppoly kegyetlen�l b�ntak, mint a magyarokkal. Nem v�letlen, hogy Maderspach Viktor szabadcsapat�ban erd�lyi rom�nok is szolg�ltak. A b�tor tiszt az anyaorsz�gban sem hazudtolta meg mag�t – nemcsak a Trianon ut�ni nyugat-magyarorsz�gi harcokban vett r�szt, hanem 1940-ben reaktiv�ltatta mag�t katonatisztk�nt �szak-Erd�ly visszacsatol�s�nak h�r�re, hogy ism�t sz�kebb p�tri�j�nak f�ldj�re l�phessen.

M�gsem Clemenceau volt a f�gonosz Trianonban? Az�rt emlegetj�k mindig a francia minisztereln�k�t, mert egy sz�p angol sz�rmaz�s� rom�n kir�lyn�t m�gsem annyira egyszer� visszatasz�t� ellens�gk�nt l�ttatni? Koszta Istv�n izgalmas t�rt�nelmi oknyomoz�s�b�l kider�l: billegett a l�c a rom�noknak. Egy vonz� �s befoly�sos asszonynak kellett fell�pnie 1919-ben, hogy sz�mukra kedvez� d�nt�s sz�lessen egy �v m�lva. A t�rt�n�sz az olvas�ra b�zza a konzekvenci�k levon�s�t, �m ne ess�nk t�ved�sbe az �j adatok alapj�n. Ne higgy�k, hogy csak ezen m�lott Erd�ly, a Felvid�k �s a D�lvid�k elcsatol�sa. K�nny� volt a nagyhatalmak vezet�it t�ncba vinni, ha �k is akart�k. M�ria kir�lyn� az angol kir�lyi csal�d tagja, egyszersmind az orosz c�ri csal�d� is, olyan rokons�ggal, amellyel nem lehetett versenyre kelni. A szerz� nem el�r�sk�nt eml�t a c�mben M�ria kir�lyn�t kir�lyn� helyett. Nem f�rj�t, Ferdin�ndot, hanem �t tartott�k az orsz�g val�di korm�nyos�nak, �gy feltehet�en t�le sz�rmazott ama zseni�lis �tlet is, hogy P�rizsba l�togasson a b�ket�rgyal�sok idej�n. Levette a l�b�r�l az eg�sz nemzetk�zi diplom�ci�t, Lloyd George-t�l Woodrow Wilsonon kereszt�l Clemenceau-ig vizit�lnak n�la az �llamvezet�k. Koszta r�mutat: 1919 tavasz�n az � szem�ly�vel azonos�tott�k Rom�ni�t. Holott a balk�ni kir�lys�g megszegte, ezzel �rv�nytelen�tette az antanttal k�t�tt titkos meg�llapod�st, amikor 1918 augusztus�ban al��rta a k�zponti hatalmakkal a megal�z� bukaresti b�k�t. Mindennek tetej�be Clemenceau egy�ltal�n nem szimpatiz�lt Br�tianu rom�n minisztereln�kkel. De j�tt M�ria, �s ford�tott vesztes �ll�sb�l. � maga �gy vall err�l napl�j�ban: „Visszahoztam Rom�ni�t Eur�pa t�rk�p�re.” Kicsikarta a francia korm�nyf�b�l, hogy t�mogatni fogja a rom�n k�vetel�seket. Az eredm�nyt 1920. j�nius negyedik�n hirdett�k ki a Trianon-kast�lyban.

A D�lvid�k visszat�rt�nek hetvenedik �vfordul�j�ra megjelentetett tanulm�nyk�tet m�r f�k�nt a b�kedikt�tum k�vetkezm�nyeivel foglalkozik. Az elcsatolt ter�letek nagy r�sz�nek visszaker�l�s�t Teleki P�l minisztereln�k �ngyilkoss�ga �rny�kolta be. Kevesen tudj�k, hogy a magyar csapatok csak akkor l�pt�k �t a n�metek mellett a volt �llamhat�rokat, amikor Jugoszl�via jogilag m�r nem l�tezett. Ugyan milyen es�llyel �llhattunk volna ellen a n�ci N�metorsz�gnak? Legfeljebb nem 1944 m�rcius�ban, hanem m�r 1941 �prilis�ban megsz�llta volna az orsz�got Hitler. Akinek nem kis d�h�ng�s�re a bevonul� magyar honv�dek leszaggatt�k a horogkeresztes z�szl�kat, karszalagokat – kiv�ltva a b�cskai volksbundist�k tiltakoz�s�t. Hitler raportra is rendelte a berlini magyar nagyk�vetet. A k�tet nem mentegeti a – csetnik t�mad�sokat megtorl� – „hideg napok” felel�seit. Azt viszont hangs�lyozza a lapunk has�bjain is publik�l� Domonkos L�szl�, hogy mi voltunk az egyetlenek, akik hadvisel� orsz�gk�nt elj�rtunk saj�t katon�ink ellen s�lyos h�bor�s b�ncselekm�nyek miatt. Szombathelyi Ferenc azonnal int�zkedett a legszigor�bb felel�ss�gre von�sr�l, s hal�lb�ntet�sek sor�t szabt�k ki a lakoss�g ellen elj�r� katon�kra. A vez�rkari f�n�k�t k�s�bb kiadt�k az �jj�alakult Jugoszl�vi�nak, ahol h�l�b�l v�geztek vele. Tudjuk: az �jvid�ki embertelens�get sokszorosan meghalad� tit�ista t�megv�rengz�st mindm�ig nem k�vette m�g csak beismer�s sem.

A f�jdalmas t�rt�nelmi t�nyek ellen�re optimizmust sug�rz�ak ezek a Nagy Magyarorsz�g K�nyvek. Hisz ha mindezt kib�rta a magyars�g, mi az, ami t�rdre k�nyszer�theti? Ha egy nemzetet nagyon el akarnak t�ntetni a t�rk�pr�l, megac�lozz�k. A sz�nvonalas t�rt�neti munk�kb�l az is lesz�rhet�: a magyar mindig befogad�, integr�l� nemzet volt, amely �gy m�r akkor megval�s�totta az eur�pais�g eszm�ny�t, amikor az legfeljebb v�gy�lomk�nt l�tezett.

t�rt�nelemport�l.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s