Az ut�bbi hetekben az erd�lyi magyar p�rtok �s civil szervezetek sz�mos rendezv�ny keret�ben igyekeztek meggy�zni a magyar k�z�ss�get: a nemzetis�gre vonatkoz� k�rd�sre vallj�k magukat magyarnak. Ez k�l�n�sen fontos Sz�kelyf�ld�n, hiszen  a k�rdez�biztosok olyan �rlappal jelennek majd meg a lakosokn�l, amelyek a "magyar" meghat�roz�s mellett a "sz�kely" megnevez�st is tartalmazza.

Izs�k Bal�zs k�zlem�ny�ben tiszt�zni pr�b�lja a k�t fogalom k�z�tti �sszef�gg�st. Utal az 1941-ben Marosv�s�rhelyen tartott Sz�kely Nagygy�l�s hat�rozat�ra, amely harmincezer sz�kely akarat�b�l mondta ki: "Ha mi magunkat sz�kelyeknek mondjuk – vagy valaki csak �gy emleget minket – ezzel csak arra az erk�lcsi, nemzeti �s n�pi jelent�sre tesz�nk k�l�n hangs�lyt, amelyet nek�nk ez a szent n�v jelent: Magyar".

A sz�kelys�gnek pontosan meg kell �rtenie, mi�rt jelenik meg k�l�n nemzetis�gk�nt az erd�lyi n�psz�ml�l�s sor�n a sz�kely - folytatja gondolatmenet�t az SZNT eln�ke. "M�r a k�t vil�gh�bor� k�z�tt megfogalmazt�k a rom�n nacionalizmus ideol�gusai azt az ig�ny�ket, hogy a sz�kelyeket a n�psz�ml�l�s sor�n k�l�n nemzetis�gk�nt t�ntess�k fel, ilyen m�don t�r�lve Rom�nia t�rk�p�r�l azt az egy t�mbben �l� magyar k�z�ss�get, amely az orsz�g k�zep�n, Magyarorsz�g trianoni hat�r�t�l t�bb sz�z kilom�terre �l" - �rja Izs�k Bal�zs.

 Eml�keztet: az 1930-as rom�n n�psz�ml�l�s szervez�i �gy tekintett�k, hogy nincs k�l�n sz�kely vagy cs�ng� nyelv, k�vetkez�sk�pp nincs sz�kely vagy cs�ng� nemzetis�g sem. V�g�l a Nicolae Iorga �s k�vet�i �ltal er�ltetett, a t�rt�nelmi val�s�ggal ellent�tes elm�letet, amely szerint a sz�kelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu pr�b�lta �t�ltetni a n�psz�ml�l�sok gyakorlat�ba 1977-ben - olvashat� az SZNT dokumentum�ban.

Ebben az id�szakban �pp az erd�lyi magyarok helyzete miatt kezdett egyre fesz�ltebb� v�lni Rom�nia �s Magyarorsz�g viszonya, �s ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt szerette volna �zenni a rom�n dikt�tor, hogy a sz�kelyeknek nincs k�z�k Magyarorsz�ghoz - id�zi fel azt a korszakot Izs�k Bal�zs. Szerinte ez a pr�b�lkoz�s akkor megt�rt a sz�kelyek h�s�g�n, magyars�guk tudatos v�llal�s�n, �s az akkor m�g t�bb mint 1 700 000 erd�lyi magyarb�l ezern�l alig t�bben vallott�k magukat sz�kelynek.        

 Izs�k Bal�zs a m�lt �r�ks�g�nek tekinti azt a t�rekv�st, hogy a mostani n�psz�ml�l�s sor�n is "lev�lassz�k a sz�kelys�get a magyar nemzetr�l".         

 "A sz�kelys�g mindig tudat�ban volt annak, hogy � a let�tem�nyese a leg�sibb �s legtiszt�bb magyar hagyom�nyoknak, hogy t�rt�nelmi k�ldet�se v�delmezni a nemzetet �s Magyarorsz�got, hogy � a legmagyarabb t�rzse a magyars�gnak. Mi sz�kelyek ennek megfelel�en fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megk�rdeznek, ak�r a n�psz�ml�l�s alkalm�val, �s ezt fogj�k tenni ut�daink is minden id�kben" - sz�gezi le k�zlem�ny�ben az SZNT eln�ke.

Az ut�bbi hetekben a Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�g (RMDSZ), az Erd�lyi Magyar Nemzeti Tan�cs (EMNT) �s a Magyar Polg�ri P�rt (MPP) egyar�nt sz�lesk�r� kamp�nyt folytatott az �gy �rdek�ben. Ennek sor�n felh�vt�k a figyelmet a magyars�g v�llal�s�nak gyakorlati k�vetkezm�nyeire is.  

 A n�psz�ml�l�s eredm�nyei alapul szolg�lnak a ter�letfejleszt�ssel, a region�lis politik�val, a lak�ssal, a csal�ddal, a szoci�lis helyzettel, a munkan�lk�lis�ggel kapcsolatos szakpolitika alak�t�s�hoz - h�vt�k fel a figyelmet a kamp�nyol�k, hangs�lyozva: a n�psz�ml�l�s az elk�vetkez� t�z �vre meghat�rozza a magyar nyelv haszn�lat�nak, a magyar iskol�k, egyetemek, egyh�zak, kultur�lis int�zm�nyek sors�t. Mindez att�l f�gg, hogy okt�ber v�g�n h�ny magyart sz�molnak �ssze.

MTI

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s