Kov�cs P�ter, a Rom�niai Magyar Demokrata Sz�vets�g f�titk�ra az MTI-nek elmondta: az erd�lyi magyar k�z�ss�g meger�s�d�se �rdek�ben k�t t�ren kell kiemelt er�fesz�t�seket tenni. Gazdas�gi ter�leten, �s annak �rdek�ben, hogy az ott �l�k meg�lj�k magyars�gukat. Ehhez n�gy helyen kell k�pviselettel rendelkezni�k: a bukaresti parlamentben, az erd�lyi �nkorm�nyzatokban, ahol az ottani magyars�got k�zvetlen�l �rint� d�nt�sek sz�letnek, valamint a budapesti orsz�ggy�l�sben �s az Eur�pai Parlamentben.

Az auton�mi�r�l sz�lva kiemelte: ezt a t�bbs�ggel val� p�rbesz�d �tj�n lehet el�rni, �gy, ha a t�bbs�g�ben rom�nok �ltal lakott r�gi�kban is r�j�nnek, hogy ez j�, �s ezzel nem elvesznek t�l�k valamit. A magyar korm�ny sokat seg�thet, ha region�lis szinten meger�s�dik, �s p�ld�ul meg tud akad�lyozni olyan jelens�geket, mint a szlov�k nyelvt�rv�ny vagy a kollekt�v b�n�ss�g elv�nek �rv�nyes�t�se Szerbi�ban.

Ber�nyi J�zsef, a felvid�ki Magyar Koal�ci� P�rtja eln�ke az MTI-nek arr�l besz�lt, hogy m�ra a magyars�g fogy�sa, "elfogy�sa" k�zzel foghat�. Meg�llap�totta, hogy egyr�szt a kisebbs�gek sz�m�ra t�bbletjogokra van sz�ks�g, ugyanakkor nemcsak jogok kellenek, hanem a kisebbs�gi l�thez val� viszonyul�st illet�en is v�ltoz�snak kell bek�vetkeznie.

M�g azel�tt j� volt magyarnak lenni a Felvid�ken, mostanra, k�l�n�sen n�h�ny d�l-felvid�ki r�gi�ban, "asszimil�l�dni j�". Azt kell megvizsg�lni, milyen eszk�z�kkel lehet ezt meg�ll�tani.

Kit�rt a m�rciusi el�rehozott v�laszt�sokra is, �s mint kiemelte: a helyhat�s�gi v�laszt�sokon meger�s�dtek, �s az MKP ennek megfelel�en v�g bele a kamp�nyba, illetve a voksol�sba.

K�ntor Zolt�n, a k�zigazgat�si t�rca nemzetpolitikai tan�csad�ja az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a hat�ron t�li magyar ter�leteken - ahogy Magyarorsz�gon is - cs�kken a n�pess�g. Ennek ok�t a migr�ci� �s a negat�v n�pszaporulat mellett az asszimil�ci�ban jel�lte meg. Ut�bbi kapcs�n a f� probl�m�t a vegyes h�zass�gok jelentik, amelyek ar�nya Erd�lyben 17-18 sz�zal�k, a Felvid�ken �s a D�lvid�ken 20 sz�zal�k feletti.

Mint kifejtette: az ilyen h�zass�gban sz�letend� gyermekek 70-80 sz�zal�k�t a sz�l�k t�bbs�gi iskol�kba k�ldik, �s itt szakad meg a "reprodukci�s l�nc". Ugyanakkor megjegyezte: a homog�n magyar csal�dban sz�letend� gyermekek k�z�tt sem ritka, hogy t�bbs�gi iskol�ba ker�lnek, t�bbek k�z�tt az�rt, mert a sz�l�k azt gondolj�k, �gy majd jobban tudnak �rv�nyes�lni.  

A tan�csad� szerint annak �rdek�ben, hogy magyar iskol�ba �rass�k a gyermekeket, fontos ezeknek az int�zm�nyeknek a min�s�g�t jav�tani, �s minden lehets�ges eszk�zzel �szt�n�zni a csal�dokat, hogy ide j�rass�k a gyermekeket. Fontosnak nevezte m�g min�l t�bb civil szervez�d�s t�mogat�s�t is, hogy "a kis magyar vil�gukat" meg�lhess�k a k�lhoni magyarok.

A budapesti Szent Ign�c Jezsuita Szakkoll�giumban p�nteken �s szombaton rendezt�k meg a Hat�rtalanul c�m� szimp�ziumot, amelyen ki�ll�t�sok, kerekasztal-besz�lget�sek �s el�ad�sok sz�ltak a hat�ron t�li magyarokat �rint� t�m�kr�l. A f�l�vente, imm�r 11 �ve megrendezett szimp�zium mindig aktu�lis k�z�leti t�m�kkal foglalkozik.

A p�nteki megnyit�n hat�ron t�li magyar m�v�szek el�ad�sa k�sz�nt�tte a r�sztvev�ket. Emellett a szimp�zium v�g�ig megtekinthet� ki�ll�t�s ny�lt Petr�s M�ria keramikusm�v�sz alkot�saib�l, Pr�fusz Mariann k�rp�taljai n�pm�v�sz beregi sz�tteseib�l, valamint Kov�cs Attila fot�m�v�sz k�peib�l, Felvid�k - Fejezetek K�z�p-Eur�p�b�l c�mmel.

 Az els� napon bemutatkozott a Gy�kerek mozgalom is. A Szent Ign�c Jezsuita Szakkoll�gium szakkoll�gist�i besz�ltek hat�rokon �t�vel�, Junior Prima-d�jas kezdem�nyez�s�kr�l.

Kerekasztal-besz�lget�sen volt sz� m�g a K�rp�t-medencei jezsuita misszi�kr�l. A program f�v�dn�ke Semj�n Zsolt minisztereln�k-helyettes volt.

MTI

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s